A cikk szerzője:

Antal Árpád szakmai tanácsadó
Magyar Tűzihorganyzók Szervezete

A tűzihorganyzás (5. rész) – A bevonatokkal szemben támasztott követelmények

A tűzihorganyzott acélszerkezetek szerepe egyre jelentősebb a gazdasági életben. Elterjedésük egyik fontos oka, a kiváló korróziós tulajdonságaik és kedvező költségeik mellett, hogy a védőréteget zárt, üzemi körülmények között állítják elő, így elmaradnak a helyszíni kivitelezésből eredő kockázatok. A horganyzóberendezések technológiáját úgy állítják be, hogy azok leginkább megfeleljenek a bevonatokkal szemben támasztott követelményeknek, melyeknek két fő csoportját lehet megkülönböztetni. Az első a műszaki előírások halmaza, ebből a bevonat szempontjából legfontosabbakat szabványokban rögzítették, míg a második csoport a gazdasági folyamatokkal függ össze, ez utóbbiak a piaci követelmények. A legjobb természetesen, ha a két igény megegyezik, és egy adott termékben együtt testesülnek meg, de számos esetben nincsenek egymással teljes átfedésben. A fő követelmények megvilágítása érdekében igyekszünk mindkét területet az adott kereteken belül áttekinteni, olvasóinkat informálni a fémbevonatokkal szemben támasztott legfontosabb igényekről.

 

A fenti táblázat jól mutatja, hogy egy tűzihorganyzott acélszerkezetnek mekkora a korróziós tartaléka. A piaci igények szinte minden esetben a minél vékonyabb – a szabványnak még éppen megfelelő – rétegvastagságot jelentik.

 

Hibahelymentesség

A megrendelőknek ugyanolyan fontos a hibátlan védőréteg, mint bármelyik másik igénypont. A felhasználhatóság értékelésénél a megrendelőknek alapvetően három dolgot kell mérlegelniük. Ezek a következők: 

1. A védőréteg korróziós képességei
2. A bevonat külleme
3. A réteg felületi állapota

Az acél felületén kialakult védőfilmnek folytonosnak kell lenni, és nem lehetnek a felületén a védőképességet negatívan befolyásoló szennyeződések. A be­vonás technológiájából kö­­vet­kezik, hogy a munkadarabokat valamilyen módon fel kell függeszteni szállítótraverzekre (gerendákra), ezt készülékekkel, esetleg acéldrótokkal tudják megtenni (10. ábra), ezek nyomait – amennyiben a felhasználhatóságot korlátozzák – a horganyzóüzemben kell letisztítani. Gyakran gondot okoz, ha az acél­szerkezet tervezője, gyártója nem megfelelő nagyságúra tervezi, vagy rossz pozícióba helyezi el a hor­ganyzástechnológiai nyí­lásokat. Ilyenkor a be­vo­nó­műben ko­moly feladatot jelenthet a meg­folyások, felvastagodások el­távolítása, ami minden esetben költséges kézi beavatkozást igényel (11., 12. ábra).

10. ábra. Horganyzáshoz felfüggesztett termékek

11. ábra. Felvastagodások kézi eltávolítása

12. ábra. Felvastagodások kézi-gépi eltávolítása

Ha a védőréteg folytonossága valami miatt megszakad (pl. festékes felület), akkor az üzemben – megfelelő felület-előkészítés után – javítófestéssel látják el a termékek érintett részeit. Az utóbbi években egyre inkább előfordul, hogy a horganyfelületet még utólag lefestik (duplex bevonat). Ilyenkor erről a bevonást végző vállalatot tájékoztatni kell, és a felek megállapodhatnak az esetleges javítások módjáról.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234

Irodalomjegyzék

  • [1] J. Marberg: Mechanische Belastbarkeit, Korrosionsschutzsysteme im Vergleich, Feuerverzinken, 2004.1. Industrieverband Feuerverzinken, Düsseldorf.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2013 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©