Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Az algyői vasúti Tisza-híd próbaterhelései (2018/2019)
A mérés a következő sorrendben történt: mederszerkezet, négynyílású szerkezet és háromnyílású szerkezet. Először a hidak alakméréseit végeztük el szintezéssel, majd az alakváltozások, elmozdulások mérésére került sor. Az elmozdulásmérési helyek a mederhídnál a középső rácsoszlopok mellett kijelölt pontok voltak, a parti nyílásoknál pedig a megadott számú kereszttartó és hossztartó csomópontja voltak a mérési helyek (4, 12 és 19, valamint 4, 12, 20 és 28). A 4. ábra a mederszerkezet mértékadó terhelését mutatja, a mért lehajlás a számított érték ~80%-a volt.
A parti folytatólagos többtámaszú rácsos hidak nyílásainak, középső keresztmetszeteinek és a saruelmozdulások mérése UniTech elmozdulásmérő rendszerrel történt. A számított lehajlásértékek ~80%-át mértük, a felhajlásoknál ez az arány 50% körül volt.
Az UniTech mérőrendszer rövid ismertetése
A mérések elvégzéséhez a mérési pont várható elmozdulásának tengelyében fix bázispont kialakítása szükséges. A mérendő pontra az érzékelőket közvetlen csatlakozással vagy finom drótkötéllel és mágnessel csatlakoztatták. A mért értékeket rádiós adatátvitellel továbbították a számítógéphez. A számítógépes program kijelzi és speciális formában rögzíti az érzékelők abszolút pozícióját, valamint a mérés során bekövetkező elmozdulások értékét.
A műszer alkalmas statikus és dinamikus mérés megvalósítására is. A statikus mérés eredményei 10 Hz mintavétellel valós időben jelenik meg a számítógép képernyőjén. A statikus mérésnél lehetőség van a relatív elmozdulások mérésére, illetve a számítógép gombnyomásra tárolja az összes érzékelő pillanatnyi elmozdulásának értékét (például statikus teherállások során lehajlásmérés). A dinamikus mérések során a mintavételi frekvencia 10–300 Hz között állítható. A mérési eredményeket az érzékelőkhöz rögzített rádiós jeladókba épített memória tárolja, majd a dinamikus mérés leállítása után a mérési eredmények automatikusan csatornánként jutnak el a számítógépre. A rögzített elmozdulások minden mérési csatornán út-idő diagramban megjeleníthetők. A mérőelektronika és a számítógép csatlakozása USB-porton történik. Egy számítógéphez 16 darab érzékelőt lehet csatlakoztatni. A csatlakoztatott érzékelők csatornánként kalibrálhatók (5. ábra).
A 6. ábrán tüntettük fel a második teherállás 2018-as és 1996-os számított és mért elmozdulásértekeit. A második teherállás mérési diagramja pedig mutatja a lehajlások és felemelkedések értékeit (7. ábra).
A saruknál a jellemző összenyomódás-érték 0,10–0,40 mm közötti volt, ettől a VI. támasz jobb saru 0,56 mm-es értékkel tért el. Saruemelkedés jellemzően 0,02–0,14 mm között jelentkezett. A 8. ábrán a háromnyílású szerkezet jellemző sarubenyomódási értékei láthatók 5 km/h sebességgel VP–KP és KP–VP irányban mozgó járműszerelvény esetén.
A hídszerkezet dilatációs mozgásainak mérése a hídfő mozgó saruinál az acélszerkezet vége és a hídfő/térdfal közé előzetesen (2018. szeptember 27.–október 3.) felszerelt dilatációs adatgyűjtő rendszerrel történt. A mederszerkezet dilatációs mozgását az V. pilléren a két mozgó saru közé elhelyezett, a pillérhez erősített konzolhoz képest mértük. A mederszerkezet számított dilatációs mozgása ~20%-kal nagyobb, mint a mért dilatációs mozgás (9. ábra).
Irodalomjegyzék
- [1] Vasúti Nagylexikon I. Budapest: Magyar Államvasutak Rt.; 2005. 435-436.
- [2] Angyal Andor. Vasúti hidak próbaterhelése. Sínek Világa 1960;4:193-199.
- [3] Nemeskéri-Kiss Géza. Egy régi hídszerkezet törésig való terhelése. Sínek Világa 1960;4:32-34.
- [4] Tarján Ferenc. Az algyői vasúti Tisza-híd. A kezdetektől a TramTrain beruházásig. Sínek Világa 2020;3:31-35.
- [5] Evers Antal. Korszerűsítették az algyői vasúti Tisza-hidat. Sínek Világa 1977;2:84-94.
- [6] Evers Antal. A 2007-ben jubiláló algyői vasúti Tisza-híd. Sínek Világa 2007;3-4:6-8.
- [7] „1672+54–1668+12 hm szelvényben lévő algyői Tisza-híd felújítása” megnevezésű kiviteli tervdokumentáció. Felelős tervező: Jaczó Zoltán. Jaczó Mérnöki Kft.; 2018.
- [8] Dr. Darvas Endre. Az új vasúti Tisza-híd tervezése és az építés során szerzett tapasztalok. Mélyépítéstudományi Szemle 1979. október, 425-434. o.
- [9] Dr. Hegedűs László, Dr. Iványi Miklós, Kálló Miklós, Dr. Tomka Pál. Az új vasúti Tisza-híd acélszerkezetének kísérleti vizsgálata. Mélyépítéstudományi Szemle 1979. október, 435-448. o.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.