A cikk szerzője:

Nagy Edit területi működés­támogatási koordinátor
MÁV Zrt.

Németh Pál szakaszmérnök
MÁV Zrt.

Békéscsaba új szíve a vasútállomás

Az európai követelményekhez igazodva a Szajol–Lőkösháza vasútvonalat és a vonal vasútállomásait az elmúlt években igen jelentősen átalakították, átépítették. A ko­rábbi ütemekről lapunkban beszámoltunk. A most ismertetett fejlesztési ütemben valósulhatott meg az utóbbi idők egyik legnagyobb vasútépítési munkája: Békéscsaba vasútállomásának és környezetének megújulása. Az átépült vasútállomáson nemcsak a vágányok, az utasforgalmi létesítmények, a biztosítóberendezések újultak meg, hanem a buszpályaudvar és a peronaluljáró összekötésével, a városrészek megközelítését kényelmesebbé tevő Jaminai felüljáró átépítésével olyan új közlekedési kapcsolatok jöttek létre, melyek hosszú távon és kedvező módon változtatják meg az itt élő emberek életét, kapcsolatait és utazási szokásait. Kijelenthetjük, hogy a város és a térség új szíve az átépült vasútállomás lett.

Történelmi visszatekintés

Az 1856-ban alakult Tiszavidéki Vasúttársaság az áldatlan helyi körülményekre tekintettel – a Középponti Vasúttársaság még 1946-ban készített terveinek a felhasználásával – lépéseket kezdeményezett a Szolnokot Araddal összekötő vasútvonal megépítésére. A békéscsabai polgárok és elöljárók hamar felismerték a vasút jelentőségét, és a környező településeket megelőzve több felajánlás „800 000 pengőforint, kisajátítások végrehajtása, Békéscsaba állomás épületéhez 500 000 darab tégla, földmunkák elvégzése” mellett megkapták azt a lehetőséget, hogy az akkor mezővárosi címmel rendelkező településükön keresztülhaladjon a Szajol–Arad vasútvonal.
Az 1858. október 11-én megtartott műtanrendőri vizsgálat után, a 23-án lezajlott próbamenetet követően október 25-én megindult a közforgalom a Tiszavidéki Vasút Szajol–Arad közötti vasútvonalán, Békéscsaba állomásán keresztül [1].
A következő fontos időszak az állomás életében 1930 és 1933 között volt. A megnövekedett utas- és teherforgalom megkövetelte a bővítéseket. Az állomás régi épülete mellé az északi oldalon Goszleth Béla tervei alapján (helyi kivitelezők és Lipták János építőmester összefogásával) megépülhetett az új felvételi épület.
Az állomást és környékét a II. világháborúban, 1944. szeptember 21-én 10 óra 28 perckor komoly légitámadás (336 légi bomba) érte. Szerencse volt, hogy a III. vágányon álló, légiaknákat szállító tehervagonokat nem érte találat [2].
A háború után gyorsan megkezdődtek a felújítások, és a forgalom újraindult. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején új, önműködő térközbiztosító berendezést telepítettek, az útátjárókat fénysorompós biztosítással felújították a vonalon, ezzel növelték az átbocsátóképességet.
1974 a villamos vontatás megindulásának éve volt, a hivatalos ünnepségre de­cem­ber 18-án került sor Békéscsabán.
Az elöregedett építmények és vágányhálózat, a megváltozott körülmények és követelmények (sebességnövelés 160 km/h-ra, a tengelyterhelés emelése 225 kN-ra) szükségessé tette az állomás átépítését. A nagyszabású munkák egyaránt érintették a vasúti pályát, a távközlő és biztosítóberendezést, a vontatási felsővezetéket, épületeket, gyalogos- és közúti felüljárókat, valamint az állomási előteret.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2007-ben nyújtotta be a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz Békéscsaba vasútállomás és a csatlakozó pályarészek építési engedélykérelmét, amelyet 2009. február 3-án kelt engedélyében a hatóság jóvá­hagyott. Így 2013-ban megkezdődhetett Békéscsaba állomás felújítása az elfogadott tervek alapján.

  • Megrendelő: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
  • Tervező: Főmterv–Alföld Konzorcium
  • Kivitelező: Csaba-2013 Konzorcium, tagjai: Swietelsky Vasúttechnika Kft., Közgép Zrt., Strabag Vasútépítő Kft.
  • Mérnökszervezet: GY-B-L Mérnök Szervezet
  • Kezdőszelvény Szajol–Lő­kös­há­za va­sút­­vonal 822+00 hm, végszelvény 868+83 hm

Az engedélyező hatóság a jóváhagyásában a kivitelezésre vonatkozóan megfogalmazta előírásait a vasúti pályára és annak tartozékaira. Az engedély és a jóváhagyott tervek alapján megtörtént a tenderkiírás. A közbeszerzési eljárás után a Csaba-2013 Konzorcium 2013. október 24-én megkezdhette a kivitelezési munkákat.
Az előkészítő munkálatok keretében először a geodéziai felmérésekre, az építési anyagok deponálására és a felvonulási munkaterület kialakítására került sor.

A kivitelezés fontosabb lépései

A munkák két nagyberuházás párhuzamos lebonyolításával valósulhattak meg: egyrészt egy pálya és kapcsolódó út és épületátépítés, másrészt a biztosítóberendezések, valamint a régi felvételi épület felújításával. Az ütemezett munkatervek alapján a kivitelezés több fázisban és szoros kapcsolatban haladhatott. Először természetesen bontani kellett. 2014 februárjában az állomás vágányainak kezdőponti bal oldalának bontása indult meg, a biztosítóberendezések kikapcsolásával a kezdőpont felől állomás távolsági közlekedéssel, majd teljes állomási kizárás mellett az V., VI., VII. vágányok és a kezdőponti líra bontása következett. Március elején az Orosházi úti felüljáró bontása is elkezdődött (1. ábra).

1. ábra. Az Orosházi úti felüljáró bontása
Ezek a munkák igen sok gondot okoztak nemcsak a forgalmi szolgálatnak, hanem az utasoknak és a város lakóinak is. A bontások után nyílt lehetőség az első látványos munkára, megindult a vágányépítés az új V. és az új Murony–Békés­csaba bal bejárati vágánya helyén. Közben az útátjárók, műtárgyak, biztosítóberendezések, felsővezetéki munkák is megkezdődtek. 2014 májusában az olajszennyeződés kármentesítési munkái miatt az építési ütemezést a kivitelező kérésére módosítani kellett. Emiatt a kivitelező és a MÁV hatékony támogatásával nem állította le a munkálatokat, folytatódhatott az állomási líra és teherfogadó vágányok átépítése. A biztosító- és távközlési létesítmények, a felsővezeték építése a pályaépítéshez kapcsolódóan folyamatos volt, ügyelve arra, hogy egymás munkáját kevésbé akadályozzák.
Közben megindult a Szerdahelyi úti aluljáró [3], valamint az Orosházi úti felüljáró [4] építése, ettől a külső szemlélő számára is látványos lett az átépítés, igaz, ekkor is voltak még jó- és rosszindulatú megjegyzések a lakosság részéről. Bejelentések érkeztek a két városrész közötti közlekedés, a peronok megközelítése, az utak állapota miatt. A kivitelező minden problémát a lehetőségeihez mérten próbált megoldani.
Az utasforgalom biztosítása ebben az időszakban az ideiglenesen megépített peronokon történt. A kezdőpont felől a vonatforgalom átterelődött a bal vágányra, és lehetőség nyílt a jobb vágány építésére. 2014 júliusától megkezdődhetett a C peron építése, és ezzel az állomás új képe kezdett megjelenni az utazóközönség előtt. A Szerdahelyi úti aluljárónál a jobb oldali rámparészen készült a résfalazás, résfal összefogó gerenda építése, a főtartó szerkezetek kialakítása. A peronaluljárónál is megkezdődhettek a munkálatok, a felvételi épület alatti keresztfolyosó és lépcsőkar munkálataival. Az Orosházi úti felüljárónál az acélszerkezeti munkák megkezdésével egyre több lett az érdeklődő, a biztonságiaknak is jobban kellett figyelniük. Megkezdődtek a hídtámaszok és a pilon alapozási munkái. A vágányok átépítése a IX. és XVII. vonatfogadó vágányokra is kiterjedt (2. ábra).

2. ábra. IX–XVII. vonatfogadó vágányok a felvételi épülettel szembenA 2014. őszi munkálatok során elké­szül­hetett a tehervonati fogadóvágányok nagy része, és a hozzájuk tartozó vágánykapcsolatok (lírák). Az Orosházi úti felüljárónál a tolójármok elkészítése után „megindulhatott” az acél tartószerkezet Jamina (Erzsébethely) felé. November végén az első három vágány bontása is megkezdődött, ezért a kármentesítés is befejeződhetett, az V/A vágányon ekkor már vonatokat tudott fogadni az állomás.
2015 januárjában – a peronaluljáró munkáival párhuzamosan – megindult az I., II., III. és IV. vágányok alépítményi munkáinak az előkészítése. Február eleje és május 23. között igen nagy munkálatok kezdődtek, szinte minden területen: felsővezeték, kábelalépítmény, pályaépítés és hídépítés munkák folytak, az állomás végpont felőli végén is megkezdődtek a bontások és építések. Mindezek nagy figyelmet és pontos munkát követeltek a forgalmi és biztosítóberendezési szakszolgálat részéről. Ekkor még a ma már korszerűtlen D55-ös biztosítóberendezés biztosította a balesetmentes közlekedést, igen komoly szakszolgálati felügyelettel. Júniustól kisebb-nagyobb állomási kizárások, vágányzárak mellett folytak a munkálatok a gyulai irányban, a kapcsolódó útátjáróknál, a Szerdahelyi aluljárón, a pe­ron­aluljárón, az Orosházi úti felüljárón, az Ihász utcai felüljárón, a Murony–Békés­csaba jobb vágányán, továbbá az I., II. és III. vágányon.
2015. augusztus közepén az állomás teljes kizárása mellett megkezdődött a végpont felőli állomásfej átalakítása (3. ábra).
Ezzel egy időben az Elektra–2 új biztosítóberendezés részleges üzembe helyezése is megkezdődött. Augusztus második felében forgalomba helyezték a Murony–Békéscsaba jobb vágányt, és megkezdődött a Szerdahelyi aluljáró, az Orosházi felüljáró, a Kereki úti városi kapcsolódó utak, létesítmények építése.
Szeptember elejétől megkezdődtek a be­fejező munkák. A vágányok nagy többségét a forgalom már használhatta, az utasok a végleges közlekedési útvonalakon juthattak el a peronokra és vonatokhoz. Az állomási csarnokot az itt folyó műemléki munkák miatt sajnos csak 2016-ban nyitották meg az utazóközönség előtt.

3. ábra. Az állomás végponti nézete a pilon tetejéről
Novemberben és decemberben megkezdődtek a rész- és végműszaki átadások. Megindulhatott a közúti forgalom az átjárókon, a Szerdahelyi aluljárón, az Ihász utcai gyalogos-felüljárón, a peronaluljárón, az Orosházi úti felüljárón és a kapcsolódó utakon, csomópontokon. A vá­roslakók nagy örömére, a Gyár utca felújításával, elkészült az új 4433-as út.
2015. december 16-án a végműszaki átadással a beruházás befejeződött.

A cikk folytatódik, lapozás:1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Sallai Attila, Vörös József: Befejeződött a Gyoma–Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése. Sínek Világa, 2015/1.
  • [2] A II. világháború hadtörténeti portálja http://www.roncskutatas.hu/node/ 12473
  • [3] Lakatos István: A Szajol–Lőkösháza vonal átépítése. Két új közúti aluljáró bemutatása. Sínek Világa, 2015/4–5.
  • [4] Rácz Balázs: A békéscsabai Orosházi úti felüljáró átépítésének tervezése. Sínek Világa, 2015/4–5.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©