A cikk szerzője:

Szabó József ny. műszaki igazgatóhelyettes, MMK közlekedési szakértő

Kitérők működtetése, üzemeltetése (1. rész)

A kitérők, mint a vasúti pálya legkényesebb és legjobban igénybe vett szerkezetei, megkülönböztetett figyelmet igényelnek és érdemelnek. A vasúttársaságok mindig arra törekedtek, hogy a beépített kitérők és a hozzájuk szorosan kapcsolódó műszaki berendezések, szerkezetek működtetéséhez, üzemeltetéséhez az anyagiakban még elérhető legjobb és legkorszerűbb fenntartási technológiákat és eszközöket rendeljék hozzá. Előírásaikat, szakmai utasításaikat igyekeztek olyan egységes szerkezetbe foglalni és karbantartani, hogy azok folyamatosan követhessék egyrészt az üzemi igényeket, másrészt a fejlődés által megkövetelt változásokat.


A fenti megállapítások alapján a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban ide vezethetőek vissza a B 54 XIV. rendszerű kitérőknél jelentkező állítóerő-problémák is, hiszen annak talpgyengített keresztmetszete csak minimálisan különbözik a 60-as sínrendszerűtől, azaz merevsége miatt a benne lezajló mechanikai folyamatok alig kisebbek, viszont itt is a talpgyengített rész „túlgörbülése” általánosan jellemző.
(A tősínnél a simulási alaphelyzet­hez képest 220–310 mm-es csúcs­sín­el­moz­du­lá­sok után mértük a szabad, feszültségmentes állapotokat.)
Az 54-es és 60-as talpgyengített sínek keresztmetszeti rajzai a 14. ábrán láthatók.

14. ábra. Az 54-es és 60-as talpgyengített sínek keresztmetszeti rajzai
A különböző sínrendszerek talpgyengített részének y tengelyű inercianyomatékai a 3. táblázatban szerepelnek. (A 48-as rendszerűhöz képest a 60-as rendszerű ki­térőknél 24%-kal nagyobb a merevség.)

3.2. A csúcssínek (hosszirányú) geometriai alakja (görbítettsége)

A csúcssínek simulásai, azok illeszkedése a tősínhez – mivel ezek geometriailag és a járművek futásbiztonsága miatt is – jobban kialakíthatók és ellenőrizhetők, így elvileg nem okozhatnak olyan többlet állítóerő-igényeket, mint a rugalmazó rész merevségének legyőzése.
Viszont akár váltófelvágás, akár télen a csúcssín hátlapjához tömörödő hó, jég vagy akár lehullott rakomány olyan helyzeteket idéz elő, hogy a váltóállítás befejeztével a zárszerkezet bezár, de a csúcssín nem tud tökéletesen simulni. A forgalom hatására a csúcssínek hosszirányú geometriai kialakításában torzulások lépnek fel, e torzulások hatására megszűnik a semleges feszültségi állapot, és a csúcssínekben állandó belső feszülések keletkeznek, olyan erők jönnek létre, melyek szintén növelik a visszamaradó erőket.

15. ábra. Leszerelt zárszerkezetek és összekötő rudak mozgatása
A 15. ábrán látható, hogy a leszerelt zárszerkezetek és összekötő rudak után „szabadon” maradt csúcssín nyitásához és mozgatásához két pajszeres ember kellett. Átszelési kitérőknél nem volt ritka, hogy a 8 db csúcssínből (legalább 7-nél) csúcs­sínenként 0,6–1,4 kN többleterőt ne mértünk volna.

3.3. A csúcssínek keresztmetszeti alakja, y tengelyű inercianyomatéka (Iy), merevsége (E . Iy), a csavarodási hajlamok és azok veszélyei

Az előző ponttal szorosan összefügg ez a témakör, mert a csúcssínek alakja nagy hatással van az oldalirányú elmozdulásokra (akár lengésekre) is.
Régebben – mind a 48-as, majd az első sorozat 54-es rendszerű kitérők is – magas csúcssínekkel készültek (16. ábra).

16. ábra. Magas csúcssínes kitérő részlete

A rövid csúcssínű kitérőknél – a kedvező függőleges tengelyű merevségük révén (E . Iy) – viszonylag könnyebb volt a váltóállításuk. Viszont a nagy sugarú kitérők hosszú csúcssínjeinél rendszeresek voltak az úgynevezett „csúcssínlemaradások, csa­va­rodások”, emiatt nehezebb volt biztosítani a tősínhez simulásukat. Az itt keletkező kisebb vízszintes irányú mozgások sok esetben már bizonytalanná tették a zárszerkezetek működését is.
A vasutak – elsősorban biztonsági okokból – áttértek az alacsony csúcssínek alkalmazására, ezek magassági méretei: 129–132 mm.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©