A cikk szerzője:

Jóvér Vivien kiemelt infrastruktúra mérnök
BKV Zrt.

Prof. dr. Gáspár László kutatóprofesszor
KTI Közlekedés­tudományi Intézet Nonprofit Kft.

Dr. habil. Fischer Szabolcs egyetemi docens
SZE

Közúti vasúti felépítmény­szerkezetek vágánygeometriai avulásának elemzése

A közösségi közlekedés fejlődésében óriási fordulatot hozott a villamos áram feltalálása. Budapesten 1887-ben jelent meg az első villamos vasút, mindössze 1 kilométer hosszon, majd a millenniumi évforduló alkalmából a világon először épült elektromos üzemű földalatti vasút, amely a Vörösmarty teret és a Városligetet kötötte össze a felszíni forgalom csökkentése és a városkép megőrzése érdekében. 1918-ban már 1072 villamos vasúti jármű közlekedett a fővárosban, több mint 382 millió utast szállítva évente. A Budapesti Közlekedési Vállalat 1968-as létrejötte óta foglalkozik a pályaépítési, -fenntartási, valamint hálózatfejlesztési tevékenységekkel, alkalmazva a legújabb technológiai megoldásokat, korszerűsítéseket [1, 2].

Folyóvágány vizsgálata

A folyóvágány mérési eredményeinek kiértékelése 140 hibát mutatott ki, összesen 365 méter hosszon (9. ábra) a „B” mérethatár figyelembevételével.

9. ábra. A hibák előfordulása a „B” mérethatár vizsgálata szerint
A kimutatott hibák az alábbiak voltak:

  • nyombővülés,
  • nyomszűkület,
  • síktorzulás,
  • túlemelés.

A kiértékelés során kapott hibalista alapján kategorizálni lehetett a hibák típusát (mely paraméterre vonatkozik), valamint azok mértékét. Ezeknél először meg kellett állapítani, hogy hosszabb szakaszra kiterjedő hibákról van szó, vagy csak pontszerűen jelennek meg. A pontszerű hibák megjelenése sok esetben a Phoenix sínvályúk szennyezettségének tudhatók be.
A túlemelési hibák vizsgálatánál két esetet kellett figyelembe vennünk:

  • a megvalósulási terveken nem szerepel túlemelés, de a mérési eredmények meghaladják a „B” mérethatár értékeit, vagy
  • a megvalósulási terveken szerepel túlemelési érték, azonban a mérési eredmények ezek figyelembevételével is meghaladják a „B” mérethatár értékeit.

A folyóvágány vizsgálatának mérési eredményeit két változat/módszer szerint értékeltük ki.

Mérési eredmények kiértékelése – első változat

Az első változat szerint az alábbi jellemzőket vettük figyelembe:

  • a hiba jellege,
  • geometriai viszonyok,
  • felépítmények hossza,
  • járművek sebessége,
  • átgördült tengelyek száma,
  • fajlagos költség,
  • időtartam.

Ebben az esetben figyelmen kívül hagytuk a hiba hosszát, helyette az egyes felépítményrendszerek teljes hosszához viszonyítottuk a rajtuk előforduló hibák számát.
A szubjektív pontozási rendszert használva az eredmények kiértékelése a 10. ábrán látható. Az ábra bemutatja a különböző felépítményrendszerek avultsági tényező értékeinek egymáshoz viszonyított százalékos értékét. A viszonyítás alapja a vonalszakaszon legtöbbet előforduló vályúsínes RAFS vasbeton lemezen aszfaltburkolatú felépítmény, amelynek az avultsági tényezője 100%. Látható, hogy a Vignol-48 sínrendszerű, vasbeton alj alátámasztású, zúzottkő ágyazatú felépítmény romlása kiemelkedő. A hibák jellege javarészt nyomszűkület.

10. ábra. Első változat szerinti avultsági tényezők egymáshoz viszonyított százalékos értékei

Mérési eredmények kiértékelése – második változat

A második változat szerinti kiértékeléshez az alábbi jellemzőket vettük figyelembe:

  • a hiba jellege,
  • a hiba hossza,
  • geometriai viszonyok,
  • járművek sebessége,
  • átgördült tengelyek száma,
  • fajlagos költség,
  • időtartam.

Második közelítésként figyelmen kívül hagytuk az első változatban használt felépítményrendszerek teljes hosszának és az előforduló hibáknak egymáshoz viszonyított számát. E helyett a hiba hosszát vettük figyelembe az alábbi módon:
Az így kapott eredmények elemzéséből látható, hogy az első közelítéshez hasonlóan, ebben az esetben is a Vignol-48 sínrendszerű, vasbeton alj alátámasztású, zúzottkő ágyazatú felépítmény avultsági tényező értéke a legmagasabb – 14%-kal magasabb a viszonyítás alapjául szolgáló vályúsínes RAFS vasbeton lemezen, aszfaltburkolatú felépítmény értékénél (11. ábra).

11. ábra. Második változat szerinti avultsági tényezők egymáshoz viszonyított százalékos értékei
A változatok összehasonlításánál észrevehető, hogy a mérőszámok módosításával az egyes felépítményrendszerekhez tartozó avultsági tényezőértékek is módosultak (12. ábra). Ennek oka, hogy ezek a felépítménytípusok a teljes szakaszon csak kis hosszon találhatók meg, ennek ellenére számos hiba jelentkezett beépítésük óta.

12. ábra. Első és második változat avultsági tényezőinek egymáshoz viszonyított százalékos értékei
Fontos külön vizsgálni a különböző típusú felépítményszerkezetek időbeli romlását is. Mivel a méréseink egy adott időpontot jelölnek, a beépítésük óta eltelt évekből más mérési adatok nem álltak rendelkezésünkre, ezért egyelőre nem lehet pontosan megállapítani a felépítményszerkezetek romlása és az eltelt idő közötti összefüggést. Csak feltételezni lehet, hogy a gyakorlatban ez az összefüggés időben gyorsuló, exponenciális függvényt rajzolna ki – ellenben ezt a jövőben további mérésekkel, számításokkal igazolni szükséges.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Merczi Miklós: Sárga villamos. A városi közlekedés története. Budapest, 1990. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Ok_03_Sarga/?pg=2&layout=s. Hozzáférve: 2020.03.17.
  • [2] 120 éves a budapesti villamos vasúti közlekedés. https://www.bkv.hu/hu/kiadvanyaink 120_eves_a_budapesti_villamos_vasuti_kozlekedes Hozzáférve: 2020.03.17.
  • [3] BKV Zrt.: Közúti vasúti infrastruktúra tervezési irányelvek, 2019.
  • [4] Metalelektro Méréstechnika Kft. https://www.metalelektro.eu/track-geometry?lang=hu
  • [5] Jóvér Vivien: Közúti vasúti pályák komplex elemzése, MSc diplomamunka, Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék, 2020, 82. p.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©