• Nyírvidéki Kisvasút (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
• Országos közforgalmú vasúti hálózatba tartozó, a 168/2010. (V. 11.) sz. Korm.rendelet szerint egyéb vasúti pályák kategóriába sorolt, forgalomszüneteltetett, ritka településhálózatú kisvasút:
• Kecskeméti Kisvasút (Bács-Kiskun megye)
• Országos közforgalmú vasúti hálózatba tartozó, a 168/2010. (V. 11.) sz. Korm.rendelet szerint egyéb vasúti pályák kategóriába sorolt, főágában jelenleg is menetrend szerint üzemeltetett kisvasút:
• Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút (Somogy megye)
• Országos közforgalmú vasúti hálózatba nem tartozó erdei vasút:
• Zsuzsi Erdei Vasút (Hajdú-Bihar megye)
• Országos közforgalmú vasúti hálózatba nem tartozó múzeumvasút:
• Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút (Győr-Moson-Sopron megye)

A Közbeszerzési Értesítőben az OKK véglegesített felhívása 2015. július 6-án jelent meg 11924/2015. számon. Felhívásunkra 13 pályázatot nyújtottak be, ez a nagy érdeklődés várakozásunkat felülmúlta. A hiánypótlások és egy előzetes vitarendezési kérelem lezárását követően a Vállalkozói Szerződést 2015. szeptember 22-én írta alá a tendernyertes Transinvest-Budapest Kft.

3. Az OKK tervezési folyamata és a koncepció felépítése

A tervezési munka 2015. szeptember 23-án munkaindító értekezlettel kezdődött, kéthetenkénti tervezési kooperációval. A tervezési folyamatot opponens is segítette, az erre külön meghirdetett közbeszerzést az Orient 9001 Kft. nyerte meg. A tervezés két fázisban valósult meg. Az első, 2015. november 15-ével a koncepciószintű vizsgálat elkészítése volt, ezt követte az öt EMT elkészítése 2015. november 30-áig. A szűk tervezési határidő miatt az egyes részfolyamatok párhuzamosítását, így a koncepció és a megvalósíthatósági tanulmányok időbeni átfedéssel való elkészítését tette szükségessé.

3.1. A koncepció kidolgozása

A helyzetfeltárás a magyarországi kisvasutak történeti áttekintésével indult. Hazánkban a kisvasutak építése a normál nyomtávolságú pályákkal egy időben, az 1870-es években kezdődött, elsősorban gazdasági céllal, részben mezőgazdasági ter­ményszállításra (gabona, cukorrépa stb.), főként az alföldi kisvasutakon, illetve erdőgazdaságoknál a kitermelt faanyag és kő elszállítására. Általában azokon a területeken épültek keskeny nyomtávolságú vasútvonalak, ahol már nem volt gazdaságos a normál nyomtávolságú vonalak kiépítése, illetve ahol a domborzati viszonyok miatt kedvezőbb volt az alkalmazható kisebb ívsugár és a nagyobb emelkedő miatt keskeny nyomtávolságú vasút építése. Hálózatuk az I. világháború után, a mai Magyarország területén tovább bővült, az új nyersanyaglelőhelyek feltárása, az erdők kitermelése és a mezőgazdasági termelés felfuttatása sok új vonal kiépítését igényelte. A II. világháború után az addig magánkézben lévő vonalakat 1945–46-ban államosították. Az erdészeti céllal épült vonalak az erdőgazdaságok hatáskörébe kerültek, és Állami Erdei Vasútként működtek tovább. Hazánk mai területén kb. 6000(!) km hosszúságú kisvasút épült ki.
A keskeny nyomközű vasutak virágzásának az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció vetett véget, mely szerint a gazdaságtalannak ítélt vasúti közlekedés és szállítás nagy részét közutakra terelték át. 1968 és 1982 között több keskeny nyomtávolságú vasutat számoltak fel, és a legtöbb megmaradó vonalon lecsökkent vagy teljesen megszűnt a teherszállítás. A kisvasutak fő funkcióját egyre inkább a személyszállítás, azon belül a turisztikai célpontokra irányuló személyszállítás vette át. A rendszerváltás után elsősorban az erdei vasutak maradtak fent, ezek mai üzemeltetői legtöbbször a térség erdőgazdaságai. A többi vonalat a MÁV és utódvállalatai, a helyi önkormányzatok vagy civil szervezet működteti. A vonalakon a menetrend szerinti személyszállítás kb. évi egymillió utasra csökkent, bár az utóbbi években ismét növekedésnek indult az utasszám. A keskeny nyomtávú vasutak ma már főként turisztikai szerepet töltenek be a kötöttpályás közlekedésben, ám teherszállítási szerepük sem szűnt meg teljesen. Napjainkban Magyarországon 29 személyszállításra alkalmas kisvasúti pálya található, ezekből azonban hat nem üzemel, illetve nem végez személyszállítást (1. ábra).

A koncepció, a kiírásban kért kibővítés szerint, 29 meglévő erdei, gazdasági, múzeum- és MÁV kisvasúttal foglalkozik; azokkal a kisvasúti hálózatokkal, amelyek a közelmúltig, jelenleg vagy a közeljövőben tervezetten személyszállítást végeznek. Vágányhálózatuk hossza összesen 510 km, ebből napjainkban a korábbi 6000 helyett mindössze 224 km-en van működő üzem. Nyomtávjuk szinte kizárólag 760 mm. A gördülőállományt 122 mozdony, 239 személykocsi és 329 teherkocsi alkotja. A tanulmány a bányavasutakra és a téglagyári vasutakra nem terjed ki.
A koncepció a vizsgált 29 kisvasút bemutatásán alapulva tárgyalja a kisvasutak infrastrukturális helyzetét úgy a vasúti pálya, mint a gördülőállomány tekintetében, személy- és áruszállítási mutatóit, gazdaságföldrajzi helyzetüket, jelenlegi és tervezett funkcióikat, intermodális kapcsolataikat, fejlesztési lehetőségeiket. Az adatfelmérést segítette a vizsgált kisvasutaknak kiküldött részletes kérdőívek kitöltése.
A vizsgált, 224 km hosszú üzemelő kisvasúti vonalon évente nagyságrendileg egymillió utas közlekedik, és mintegy 3,8–7,6 M utaskilométert tesznek meg. A vonalak 450–900 M Ft-nyi éves bruttó árbevételt értek el 2014-ben. Az épített infrastruktúra értéke mintegy 50 Mrd Ft-ra tehető.