A cikk szerzője:

Bérdi Mária pályafenntartási főnökségvezető
MÁV Zrt.

Magyarországi kisvasutak (16. rész) – 20 év után ismét kisvonattal utazhatunk Csisztafürdőre

A Balatonfenyvesi kisvasút a Magyar Államvasutak Zrt. utolsó keskeny nyomtávolságú gazdasági vasútja. A Balatonnagybereki Állami Gazdaság szállítási igényeinek kiszolgálására hozták létre. A „fenyvesi gévé”, ahogy a köznyelv becézi, elsősorban a Berekben megtermelt terményeket szállította, valamint tőzeget, mésziszapot és trágyát. Emellett, egyéb közlekedési eszköz hiányában, a személyszállítást is ellátta.

Műszaki paraméterek

Az átépítéshez szükséges terveket a MÁV Zrt. Műszaki Tervezési Osztálya készítette el [3], amelyet a MÁV Zrt. Műszaki Előkészítési Osztálya hagyott jóvá. A munka generálkivitelezője pedig a MÁV FKG Kft. volt. Alvállalkozóként részt vett a kivitelezésben a V-Híd Zrt. és a Vágányprofil Kft. is.
A tervek már 2018 júniusában rendelkezésre álltak. Ezekben a tervekben szereplő műszaki megoldások a megrendelői igényeknek megfelelően kerültek kidolgozásra, azonban a jóváhagyó részéről érkezett észrevételek a tervek átdolgozását, módosítását, kiegészítését tették szükségessé. A véleményezésben foglaltaknak megfelelően az átdolgozott tervek 2018 novemberében készültek el, amelynek főbb műszaki tartalma az alábbi volt:

  • Imremajor szolgálati helyen a somogyszentpáli delta A/1-es számú kiágazó kitérőtől a vasúti pálya helyreállítása eredeti pályasebességre (25 km/h), 48-as rendszerű felépítménnyel;
  • forgalmi kitérő létesítése a táskai delta közelében;
  • Csiszta gyógyfürdő állomás korszerűsítése háromvágányú elrendezéssel, új szigetperon létesítésével az esélyegyenlőség lehetőség szerinti biztosításával;
  • útátjárók átépítése;
  • műtárgyak átépítése;
  • a geotechnikai tervezési beszámolóban előírt alépítmény építése (30 cm vastag homokos kavics védőréteg és geotextília beépítése, továbbá szükséges helyeken 20 cm, illetve 40 cm talajcsere);
  • meglévő víztelenítési rendszer felülvizsgálata és szükség szerint új vízelvezetési rendszer tervezése, kiépítése;
  • Táska forgalmi kitérő és Csiszta gyógyfürdő állomáson térvilágítás és az ahhoz szükséges kábelalépítmény kiépítése;
  • a tervezési szakaszon az érintett hossz- és keresztirányú földkábelek, illetve keresztező közművezetékek figyelembevétele;
  • környezetvédelemmel kapcsolatban előzetes vizsgálati dokumentáció készítése, továbbá mivel a beruházás természetvédelmi és Natura 2000-területeket is érint, ezért Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készítése;
  • tervezéssel érintett területek tulajdonviszonyainak feltárása, kisajátítási tervek készítése.

A fenti tartalommal elkészült tervek elfogadásra kerültek 2019 februárjában, azonban a rendelkezésre álló források nem tették lehetővé a tervek műszaki tartalmának teljes körű megvalósítását. Fentiek miatt a Műszaki Előkészítési Osztály mint megbízó és a kivitelezést végző MÁV FKG Kft. a tervek műszaki tartalmát felülvizsgálta és a következőkről döntött:

  • talajcsere elhagyása a teljes szakaszon;
  • 30 cm vastag homokos kavics helyett 20 cm SZK1 jelű kiegészítő réteg beépítése;
  • a kiegészítő réteg alá georács és geotex­tília építése a teljes tervezési szakaszon;
  • területek kisajátítására, továbbá a vasúti pálya víztelenítésére szolgáló földárkok építésére csak korlátozottan kerülhet sor;
  • Csisztafürdő állomáson és Táska forgalmi kitérőn a térvilágítás és kábelalépítmény létesítményei, továbbá Csisztafürdő állomáson az I. számú megkerülő vágány, valamint a 3. és 4. számú kitérők sem épülhetnek meg;
  • szivárgók csak az útátjárók víztelenítésére kerülhetnek beépítésre.

Ezen módosítások figyelembevételével készült el az egyszerűsített vasúti pályaterv.

Vasúti pálya kialakítása

A tervezési sebesség 25 km/h, az engedélyezett tengelyterhelés 80 kN.

Vonalvezetés

A vasúti pálya nyomvonalának módosításakor fontos megbízói igény, szempont volt, hogy az új vasúti pálya keresztszelvényének, vízelvezető árkainak és egyéb létesítményeinek kialakítása a meglévő kisajátítási határvonalak között történjen, valamint töltésszélesítésre, bevágás, rézsűk megnyitására ne legyen szükség.
Ezen igények betartására azonban korlátozottan volt lehetőség, mivel:

  • a meglévő kisajátítási határvonalak többnyire nem követik a vasúti pálya nyomvonalát;
  • az előírásoknak megfelelően kialakított vasúti pálya keresztmetszeti kialakítása jóval szélesebb a korábban üzemelő kisvasútnál;
  • kötöttséget jelentettek a meglévő műtárgyak és útátjárók is.

A vízszintes vonalvezetése túlnyomórészt egyenes, az egyenes szakaszokat általában nagy középponti szögű körívek kötik össze.
A pálya magassági vonalvezetése síkvidéki, esése -10,0‰ és +8,2‰ között váltakozik.
A lejtők hosszát a keskeny nyomközű vasutak előírásai külön nem szabályozzák, a tervezés során arra törekedtek a tervezők, hogy a lejttörések közötti távolság a tervezett leghosszabb vonatok (80 m) hosszánál ne legyen rövidebb.

Alépítmény

Fontos megjegyezni, hogy az Imremajor (kiz.)–Csiszta gyógyfürdő (bez.) vonalszakasz átépítésének vasútipálya-terveihez geotechnikai tervezési beszámoló is készült 2018-ban. Ez alapján – a jóváhagyó részéről is támogatva – 20, illetve 40 cm vastag talajcserét kellett volna végezni T0 töltésképző anyagból az egységesen 30 cm vastag SZK2 kiegészítő réteg alá. A talajcsere alján elválasztó és erősítő jelleggel geotextília került volna beépítésre.
Azonban, ahogy azt már az előzőekben is írtam, a szakmailag indokolt alépítmény megépítését a rendelkezésre álló források nem tették lehetővé, ezért a teljes tervezési szakaszon a megrendelői és kivitelezői igények szerint, az alábbi alépítményi rétegrend került kialakításra:

  • 20 cm SZK1 jelű kiegészítő réteg;
  • 1 réteg georács;
  • 1 réteg geotextília.

Az alépítményi koronát 4%-os oldal­eséssel alakították ki aszimmetrikus vagy egyoldali oldaleséssel (4. ábra).
Az oldalesések váltásait a pálya víztelenítésének lehetőségei szabták meg, de kötöttséget jelentett a vágánybontást követően a terep egyengetése során kialakult oldalesés is.
A padkák szélességét 0,75 m-ben határozták meg, a rézsűk 1:1,5 hajlással készültek.
Az útátjárók víztelenítésére felépítményi szivárgót alkalmaztak.
A pálya víztelenítését többnyire burkolatlan szabványárokkal biztosították, azonban néhány helyen, ahol az árok esése indokolta, gyephézagos vagy beton­elemes burkolt árok készült. A 66–72. szelvények között a vasút melletti párhuzamos földút elválasztása és a szűk birtokhatárok miatt épült gyephézagos burkolt árok (5. ábra).

4. ábra. Készül az alépítmény (Fotó: Bérdi Mária)

5. ábra. Gyephézagos burkolt árok (Fotó: Bérdi Mária)

Műtárgyak

Mivel a kisvasút nyomvonala teljes egészében Nagyberek területén halad – ami valaha közvetlenül a Balatonhoz tartozott –, a pályát keresztező vízfolyások a Berek lecsapolását szolgáló szabályozott vízhozamú belvízelvezető csatornák.
A munkába vett vonalszakaszon nyolc műtárgy található, ebből kettő – a beruházási forrástól függetlenül – üzemeltetői forrásból, az üzemeltető által meghatározott műszaki tartalommal épült át, a Dombóvári Pályafenntartási Főnökség hidászszakaszának kivitelezésében 2020 nyarán. Ez a két műtárgy a 7+29 és a 12+26 szelvényben lévő csőáteresz (6. ábra). A korábban 0,6 m nyílású átereszek 1,0 m nyílásúra épültek át a csatlakozó mederrészek kialakításával.
A beruházási munka keretében további öt műtárgy épült át az alábbiak szerint:

  • 16+12 szelvényben 2 darab 0,6 m nyílású betonáteresz átépült egy 16 m hosszú, 1,5/1,5 m keresztmetszetű vasbeton kerethídra kezdőpontnál bal oldalon, a végpontnál jobb oldalon gabion támfallal, amely a vasúti pálya és a csatorna lapos szögben való keresztezése miatt szükséges a töltés megtámasztására (7. ábra).
  • 26+04 és 32+33 szelvényben a 1,5 m nyílású teknőhidakból 6,14 m hosszú 1,5/1,5 m nyílású kerethíd lett. A vonalvezetés és a helyszíni adottságok miatt a keretvégeket mindkét hídnál gabion fallal zárták le.
  • 41+60 és a 68+12 szelvényben lévő 0,4 m nyílású betonátereszeket 1,0 m nyílásúra cserélték.

A 39+53 szelvényben a 0,6 méteres békaszájú csőátereszt kitisztították.

6. ábra. 7+29 szelvényben a hidász- szakasz által épített műtárgy (Fotó: Mészáros Norbert)

7. ábra. Az elkészült gabionfal a 16+02 kerethídnál (Fotó: Bérdi Mária)

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Boros Hajnalka Márta. Magyarországi kisvasutak (2. rész). Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút. Sínek Világa 2013;4.
  • [2] Balogh Imre. Emlékkönyv 1950–2010; internet: Wikipédia. MÁV-START honlap; természetjáró. hu.
  • [3] MÁV Zrt. Műszaki Tervezési Osztály által készített terv műszaki leírása.
  • [4] Budapesti Műszaki Egyetem Út- és Vasútépítési Tanszék, szakvélemény. Kisvasúti betonaljak ágyazati ellenállásának meghatározása és a 760 mm nyomtávolságú, MÁV48 rendszerű felépítmény erőjátékának számítással történő igazolása.
  • [5] 46924/2018/MÁV sz. 12,5 GF-W jelű feszített kisvasúti betonalj alkalmazási engedélye.
  • [6] Pál Zoltán. Július elsejétől ismét jár a „kisvasút” Balatonfenyves és Csisztafürdő között. Vasutas Magazin 2021. augusztus-szeptember.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2021 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©