A továbbiakban néhány kiemelésre érdemes, a korszerű síngyártást és diagnosztikai megoldást jelentősen befolyásoló módszert ismertetek:

• csökkentett zárványtartalmú sínacélok gyártása kalciumhuzalos kezeléssel,
• csökkentett gáz- és zárványtartalmú sínacélok gyártása gáz-halmazállapotú dezoxidációs termék alkalmazásával,
• nemesített fejű sínek gyártása,
• kész sínek komplex, teljes körű vizsgálata.

Csökkentett zárványtartalmú sínacélok gyártása kalciumhuzalos kezeléssel

A sínacélok kis zárványtartalmának kedvező hatása régóta ismert. A kis zárványtartalom eléréséhez viszont több út is vezethet. Az egyik út az 1970-es évek végén, az MASzuper sínacélok gyártásánál, Diósgyőrben (a Lenin Kohászati Művekben) alkalmazott kísérleti technológia. A gyártástechnológia elvét a 2. ábra szemlélteti.

A zárványok nagy része az acél hagyományos, ún. kicsapásos dezoxidációjának eredménye. A sínacéloknál fontos előírás a rendkívül kicsi oxigéntartalom, ezért egyik lehetőség, hogy a sínacélt az oxigénhez rendkívül nagy affinitást mutató alumíniummal dezoxidálják. Az alumíniumos dezoxidációs termék az Al2O3 viszont rendkívül apró, salakba való felúszásának esélye kicsi, ezért a salakba jutás feltételeit segíteni kell. A zárványok emellett a salakból, falazatból és a gázfázisból kerülnek be az acélba. Az acélban előforduló, jellemző zárványtípusokat a 3. ábra bal oldali részén mutatjuk be. A legtipikusabb zárványok: MnO, MnS, SiO2 és Al2O3. A zárványok mennyiségének csökkentésére dolgozták ki az ún. kalciumhuzalos kezelést. A kalciumhuzalos kezelés során a kalciumbevitel hatására jelentős zárványmorfológiai változások következnek be. A kalcium bevitele az acélba nem egyszerű feladat, ugyanis a folyékony acél hőmérsékletén a kalcium már gáz-halmazállapotú, így a gazdaságos bevitelhez szükséges, hogy a kalciumot mélyen az acélfelszín alá juttassuk be. A kalciumos kezelés hatására kialakuló zárványokat a 3. ábra jobb oldalán láthatjuk. A kezelés hatására kialakuló zárványok közel gömb alakúak, emellett a keletkező kalcium-aluminát akár folyékony halmazállapotú is lehet. Ezzel a módszerrel jelentős zárványcsökkenés érhető el, azonban ennek ellenére a jelenlegi rendkívül szigorú előírások feltételeinek már nem felelnek meg.

Csökkentett gáz- és zárványtartalmú sínacélok gyártása gáz-halmazállapotú de­zo­xidációs termék alkalmazásával

A kalciumhuzalos kezeléses technológiánál az alapkoncepció szerint a keletkező, szilárd halmazállapotú dezoxidációs terméket a salakfázisba juttatjuk. Sajnálatos módon ennek hatékonysága közel sem 100%-os, relatíve nagy mennyiségű, apró szemnagyságú, elsősorban Al₂O₃ zárványok maradhatnak az acélfürdőben, és ezek kiindulási pontjai lehetnek a későbbi repedéseknek. Ezek után nem véletlen, hogy az alumíniumos dezoxidáció tiltottá vált, előtérbe került a 4. ábrán látható, ún. vákuumkarbonos dezoxidáció, melynek legnagyobb előnye, hogy a keletkezett dezoxidációs termék gáz-halmazállapotú szén-monoxid. A lejátszódó reakció a következő:
[C] + [O] → {CO}
ahol: [C] = acél karbontartalma, [O] = acél oxigéntartalma, {CO} = CO nyomása a gázfázisban
A reakcióban a bal oldalon az acélban oldott karbon lép reakcióba az acélban oldott oxigénnel, a jobb oldalon gáz-halmazállapotú szén-monoxid keletkezik. Mi­vel a reakcióegyenlet bal és jobb oldalán a gáz-halmazállapotú molok száma nem egyezik meg, ezért a reakció nyomásfüggő. Célunk az, hogy a reakció balról jobbra játszódjon le, ehhez az szükséges, hogy a CO gáz nyomása, pco (pco = xco ×  pössz, ahol xco = CO moltörtje, pössz = az üst feletti gázfázis nyomása) minél kisebb legyen. A CO nyomását a moltört értékének, vagy/és a gázfázis nyomásának csökkentésével érhetjük el. A CO moltörtjét csak korlátozott mértékben tudjuk befolyásolni, az üst feletti gázfázis nyomásának csökkentése vákuumozással érhető el. A vákuumozásra a sorozat második részében ismertetett RH-eljárás ajánlott.