A cikk szerzője:

Pokorny Bence szakaszmérnökség-vezető
MÁV Zrt.

Töltéskárosodás helyreállítása a Dunakanyarban

A 2010-es év igen csapadékos időjárása a 70-es számú vasútvonalat sem kímélte. A Vác–Verőce állomásközben a vasúti töltésben elmozdulás következett be, ami miatt korlátozni kellett a forgalmat. A helyreállítás a töltés megtámasztásával 2013 közepén vette kezdetét. A cikk a munka előzményeinek ismertetése után a megépült szerkezet felépítését mutatja be.

 

A megtámasztás szerkezeti rendszere

A 9–11 m magas töltés megtámasztásához kétszintű támfal készült, amely súlyával stabilizálja a köríves vagy a rézsűvel párhuzamos csúszólap mentén kifele mozdulni szándékozó tömeget. A megtámasztás a bal vágány 394+00 és 402+00 szelvények közötti szakaszán készült, amely négy alsó és három felső támfalszakaszból áll. A töltéslábnál épülő alsó (A jelű) támfal a helyszínrajzi és magassági adottságoktól függően 3,20–7,25 m közötti magasságú, míg a padkát megtámasztó felső (F jelű) támfal magassága 3,20–4,85 m közé esik. A támfalakat a 397+15 szelvényben lévő áteresznél és a 399+80 szelvényben lévő vasúti hídnál megszakították. Az alsó támfal ezenkívül a 395+63 szelvényben lévő áteresznél is tagozódik. A 395+63 szelvénynél lévő áteresz felett a felső támfal egy 8 m hosszú, keresztirányban 5 m széles tervezett teherelosztó lemezen halad át. 

A támfalak egyirányú teherviselő geo­rá­csokkal kialakított talajtámfalak, amelyekben a földnyomást a falat alkotó földanyag, míg a húzófeszültségeket a georácsok veszik fel. A támfal homlok­felülete, hogy jobban illeszkedjen a tájba, kiselemes nyers betonfelület (2. ábra). A homlokfelület elemeinek alapozása 1,0 m széles és 60 cm vastag vasalt beton síkalap, amelynek viszonylag erős a vasalása, így a talpnál lévő talaj esetleges mozgásainak felvételére is képes. Az alapozási sík kijelölésénél az 1,0 m mély fagy elleni védekezést és a terep hajlásának változását egyaránt figyelembe kellett venni. A terephajlás változása miatt lépcsőzésre volt szükség, hogy az alapozási sík végig vízszintes maradhasson (3. ábra). A síkalap felületére habarcságyazatba helyezték a homlokfelület első elemsorát (4. ábra).

A kiselemes, 15 cm magas modulokból készült homlokfelület elemeihez rögzítették a georácsot, amely a talajtömegben ébredő húzóerők felvételére szolgál. Az első és a második elemsor között helyezkedik el az első réteg georács, ezt követően függőleges irányban 45 cm-enként minden harmadik elemsor elhelyezése után épült be. A hátrahorgonyzó, egy irányban teherviselő georácsok 80 kN/fm szakítószilárdságúak, hosszuk – a támfal magasságától függően – 3,0 és 5,4 m között van, és a támfalelemekbe épített azonos szakítószilárdságú rácshoz rögzülnek (5. ábra). Az elemek hossza 40 cm. A támfal homlokfelülete a vízszintessel 86 fokos szöget zár be, tetejét 5 cm vastag záróelem fedi. A támfal homlokfelülete és a támfaltest anyaga közé 15 cm széles páraszellőztető kavicsréteg került (6. ábra). Az alsó támfal homlokfelülete 16,0 – 18,0 – 20,0 m, a felső támfalé 10,66 – 13,0 m távolságra helyezkedik el a bal vágány tengelyétől.

5. ábra. A támfaltestben elhelyezett georácsok (Fotó: Pokorny Bence)

6. ábra. A homlokfelület és a támfaltest közé kerülő páraszellőztető kavicsréteg (Fotó: Pokorny Bence)

A két támfal együttdolgoztatása érdekében az alsó támfalnak a felső támfal alapozási síkja alá eső két legközelebbi georácssorát bekötötték a felső támfal alapozása alá.

A támfalépítéssel érintett szakaszon három műtárgy található, egy 1,5, illetve 2,0 m nyílású áteresz, valamint egy 5,0 m nyílású boltozott híd. Ezeken a helyszíneken a támfalak folytonossága megszakad, így itt, illetve a szakasz elején és végén a támfalak rézsűfelületbe történő fellépcsőzése és befordítása vált szükségessé (7. ábra). Ehhez figyelembe kellett venni a homlokfelület kialakítása miatti modulszabályokat, valamint azt, hogy a műtárgyra többletteher ne kerüljön. A befordítások hosszai 2,5–9,1 m közé esnek. 

A kivitelezés alatt a munkatér biztosítása érdekében 5,0–5,5 m magasságig talajszögeléssel kellett megtámasztani a töltéstömeget. A vert, vibrált, 22 mm átmérőjű betonacél talajszegekre 8 mm-es, 15 × 15 cm kiosztású acélhálót kellett elhelyezni, és azt lőtt betonnal lezárni. A viszonylag nagy, hozzávetőlegesen 5,0–7,0 m magasságú lőttbeton fal függőleges mozgásainak lehatárolásához a munkagödör síkján egy 20 × 20 cm-es végigfutó vasalt monolit gerendát kellett kiképezni. A szögelés a talajtámfal építése során bennmarad, és a végleges szerkezet passzív részét képezi. Ennek megfelelően a támfal építése közben utólag gondoskodni kellett arról, hogy szögeléses biztosítás később ne akadályozza a töltéstestbe esetlegesen beszivárgó csapadék útját, és kizárja a talaj lokális telítődését. A munkába bevont szakasz elején a kevésbé állékony rézsűfelület miatt a padkához közeli részeken lőtt betonos lezárás nélkül további talajszegezésre volt szükség (8. ábra) [3].

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Műszaki leírás 70. sz. Budapest-Nyugati pályaudvar–Szob oh. vasútvonal Vác–Verőce állomásköz 394–402 sz. szelvényei között töltéskárosodás helyreállítása – I. ütem. Ajánlati dokumentáció, 2012. május 29.
  • [2] Előterjesztés a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói értekezletére, 2012. június. Tárgy: 70. sz. Budapest-Nyugati pályaudvar–Szob oh. vasútvonal Vác–Verőce állomásköz bal vágány 394–402 sz. szelvényei között töltéskárosodással kapcsolatos helyreállítás I. ütem. Készítette: Virág István osztályvezető, Kinorányi Józsefné központvezető.
  • [3] A 70. sz. Budapest-Nyugati pu.–Szob vv. Vác–Verőce bal vágány 394–402 szelvények között bekövetkezett töltéskárosodás-javítás engedélyezési és tender geotechnikai terv, tervezési beszámoló, 2012. május. Készítette: Molnár Jenő
  • Pál – Pozsár László (Geo-Terra Kft.).
  • [4] A 70. sz. Budapest-Nyugati pu.–Szob vv. Vác–Verőce bal vágány 394–402 szelvények között bekövetkezett töltéskárosodás-javítás vízépítési terv műszaki leírás, 2012. május. Készítette: Molnár Jenő Pál – Pozsár László
  • (Geo-Terra Kft.).
  • [5] Vác–Verőce állomásköz bal vágány 394–402 sz. szelvények közötti töltéskárosodás helyreállításánál előírt monitoring rendszer, telepítési technológiai leírás, 2013. július. Készítette: Kotroczó Tamás (Soldata Kft.).
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2013 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©