Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Töltéskárosodás helyreállítása a Dunakanyarban
A megtámasztás szerkezeti rendszere
A 9–11 m magas töltés megtámasztásához kétszintű támfal készült, amely súlyával stabilizálja a köríves vagy a rézsűvel párhuzamos csúszólap mentén kifele mozdulni szándékozó tömeget. A megtámasztás a bal vágány 394+00 és 402+00 szelvények közötti szakaszán készült, amely négy alsó és három felső támfalszakaszból áll. A töltéslábnál épülő alsó (A jelű) támfal a helyszínrajzi és magassági adottságoktól függően 3,20–7,25 m közötti magasságú, míg a padkát megtámasztó felső (F jelű) támfal magassága 3,20–4,85 m közé esik. A támfalakat a 397+15 szelvényben lévő áteresznél és a 399+80 szelvényben lévő vasúti hídnál megszakították. Az alsó támfal ezenkívül a 395+63 szelvényben lévő áteresznél is tagozódik. A 395+63 szelvénynél lévő áteresz felett a felső támfal egy 8 m hosszú, keresztirányban 5 m széles tervezett teherelosztó lemezen halad át.
A támfalak egyirányú teherviselő georácsokkal kialakított talajtámfalak, amelyekben a földnyomást a falat alkotó földanyag, míg a húzófeszültségeket a georácsok veszik fel. A támfal homlokfelülete, hogy jobban illeszkedjen a tájba, kiselemes nyers betonfelület (2. ábra). A homlokfelület elemeinek alapozása 1,0 m széles és 60 cm vastag vasalt beton síkalap, amelynek viszonylag erős a vasalása, így a talpnál lévő talaj esetleges mozgásainak felvételére is képes. Az alapozási sík kijelölésénél az 1,0 m mély fagy elleni védekezést és a terep hajlásának változását egyaránt figyelembe kellett venni. A terephajlás változása miatt lépcsőzésre volt szükség, hogy az alapozási sík végig vízszintes maradhasson (3. ábra). A síkalap felületére habarcságyazatba helyezték a homlokfelület első elemsorát (4. ábra).
A kiselemes, 15 cm magas modulokból készült homlokfelület elemeihez rögzítették a georácsot, amely a talajtömegben ébredő húzóerők felvételére szolgál. Az első és a második elemsor között helyezkedik el az első réteg georács, ezt követően függőleges irányban 45 cm-enként minden harmadik elemsor elhelyezése után épült be. A hátrahorgonyzó, egy irányban teherviselő georácsok 80 kN/fm szakítószilárdságúak, hosszuk – a támfal magasságától függően – 3,0 és 5,4 m között van, és a támfalelemekbe épített azonos szakítószilárdságú rácshoz rögzülnek (5. ábra). Az elemek hossza 40 cm. A támfal homlokfelülete a vízszintessel 86 fokos szöget zár be, tetejét 5 cm vastag záróelem fedi. A támfal homlokfelülete és a támfaltest anyaga közé 15 cm széles páraszellőztető kavicsréteg került (6. ábra). Az alsó támfal homlokfelülete 16,0 – 18,0 – 20,0 m, a felső támfalé 10,66 – 13,0 m távolságra helyezkedik el a bal vágány tengelyétől.
A két támfal együttdolgoztatása érdekében az alsó támfalnak a felső támfal alapozási síkja alá eső két legközelebbi georácssorát bekötötték a felső támfal alapozása alá.
A támfalépítéssel érintett szakaszon három műtárgy található, egy 1,5, illetve 2,0 m nyílású áteresz, valamint egy 5,0 m nyílású boltozott híd. Ezeken a helyszíneken a támfalak folytonossága megszakad, így itt, illetve a szakasz elején és végén a támfalak rézsűfelületbe történő fellépcsőzése és befordítása vált szükségessé (7. ábra). Ehhez figyelembe kellett venni a homlokfelület kialakítása miatti modulszabályokat, valamint azt, hogy a műtárgyra többletteher ne kerüljön. A befordítások hosszai 2,5–9,1 m közé esnek.
A kivitelezés alatt a munkatér biztosítása érdekében 5,0–5,5 m magasságig talajszögeléssel kellett megtámasztani a töltéstömeget. A vert, vibrált, 22 mm átmérőjű betonacél talajszegekre 8 mm-es, 15 × 15 cm kiosztású acélhálót kellett elhelyezni, és azt lőtt betonnal lezárni. A viszonylag nagy, hozzávetőlegesen 5,0–7,0 m magasságú lőttbeton fal függőleges mozgásainak lehatárolásához a munkagödör síkján egy 20 × 20 cm-es végigfutó vasalt monolit gerendát kellett kiképezni. A szögelés a talajtámfal építése során bennmarad, és a végleges szerkezet passzív részét képezi. Ennek megfelelően a támfal építése közben utólag gondoskodni kellett arról, hogy szögeléses biztosítás később ne akadályozza a töltéstestbe esetlegesen beszivárgó csapadék útját, és kizárja a talaj lokális telítődését. A munkába bevont szakasz elején a kevésbé állékony rézsűfelület miatt a padkához közeli részeken lőtt betonos lezárás nélkül további talajszegezésre volt szükség (8. ábra) [3].
Irodalomjegyzék
- [1] Műszaki leírás 70. sz. Budapest-Nyugati pályaudvar–Szob oh. vasútvonal Vác–Verőce állomásköz 394–402 sz. szelvényei között töltéskárosodás helyreállítása – I. ütem. Ajánlati dokumentáció, 2012. május 29.
- [2] Előterjesztés a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói értekezletére, 2012. június. Tárgy: 70. sz. Budapest-Nyugati pályaudvar–Szob oh. vasútvonal Vác–Verőce állomásköz bal vágány 394–402 sz. szelvényei között töltéskárosodással kapcsolatos helyreállítás I. ütem. Készítette: Virág István osztályvezető, Kinorányi Józsefné központvezető.
- [3] A 70. sz. Budapest-Nyugati pu.–Szob vv. Vác–Verőce bal vágány 394–402 szelvények között bekövetkezett töltéskárosodás-javítás engedélyezési és tender geotechnikai terv, tervezési beszámoló, 2012. május. Készítette: Molnár Jenő
- Pál – Pozsár László (Geo-Terra Kft.).
- [4] A 70. sz. Budapest-Nyugati pu.–Szob vv. Vác–Verőce bal vágány 394–402 szelvények között bekövetkezett töltéskárosodás-javítás vízépítési terv műszaki leírás, 2012. május. Készítette: Molnár Jenő Pál – Pozsár László
- (Geo-Terra Kft.).
- [5] Vác–Verőce állomásköz bal vágány 394–402 sz. szelvények közötti töltéskárosodás helyreállításánál előírt monitoring rendszer, telepítési technológiai leírás, 2013. július. Készítette: Kotroczó Tamás (Soldata Kft.).
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.