Alapfogalmak, definíciók

Űrszelvény: A vágány mentén a vasúti járművek akadálytalan közlekedéséhez szükséges tér vágánytengelyre merőleges, ívben fekvő vágányoknál pedig ívpótlékkal növelt sugárirányú keresztmetszete, amelybe semmiféle tárgynak vagy létesítménynek benyúlnia nem szabad [1].
Szabadon tartandó tér: A vágány menti építmények elhelyezésénél figyelembe veendő szelvény, amelybe az űrszelvényhez hasonlóan semmiféle tárgynak vagy létesítménynek nem szabad benyúlni. [1].
Ívpótlék: Az íves vágányszakaszokon az ívsugártól függő, az űrszelvény szélességi méretéhez hozzáadandó oldalirányú méret. Az ívpótlékot a hálózaton közlekedő mértékadó jármű esetére kell számítani [1].
Veszélyeztető tényezők
A vasúti (közúti vasúti) pálya üzemeltetése során számos olyan változás következhet be, amely az űrszelvényre hatással lehet. Az üzemszerű elhasználódás (például sínkopás) és a vágány, illetve pálya menti létesítmények elmozdulása lassabban, a járműállomány cseréje, a pálya átépítése vagy vegetációs időszak során a növényzet túlburjánzása azonnali változásokkal járhat az űrszelvényre nézve.
Az űrszelvénybe nyúló tárgyak, létesítmények könnyen anyagi kárral vagy akár személyi sérüléssel járó balesetet okozhatnak. Ilyen okra vezethető vissza például a 2015. augusztus 18-án, Miskolcon történt kisiklás. A balesetet az okozta, hogy a sínfej (mérethatáron belüli) oldal- és magassági kopása miatt a kerék futófelülete felkapott az így már az űrszelvény alsó részébe benyúló sínszekrény tetejére, ennek következtében pedig a jármű ki­sik­lott [2].
Az űrszelvény alsó részén problémát jelenthet, az aszfaltréteggel burkolt vályús sínes pályákon, az aszfalt kitüremkedése, felválása, füves vágányburkolat esetén pedig a fékezőhomok és egyéb szennyeződések felgyűlése, amelyek miatt idővel a burkolatok egyre magasabbá válhatnak és akár az űrszelvényt is elérhetik. Ezekre láthatunk példákat az 1. ábrán.

Az űrszelvény felső részén, a pálya menti létesítmények bedőlése mellett, a felsővezetéket érintő növényzet is káros átvezetéseket okozhat a felsővezeték üzemében, súlyos esetben pedig az áramszedőt, kocsiszekrényt is elérheti, így akár közvetlenül a közlekedő járművek károsodását, az utasok sérülését okozhatják. Túlburjánzó növényzetre vezethető vissza például a 2016. szeptember 3-án történt baleset a budapesti Déli pályaudvarnál [3].
A fenti példákból jól látható, hogy az űrszelvény rendszeres, precíz és hatékony ellenőrzése, illetve a növényzet felmérése és kezelése kiemelten fontos (2. ábra).

Szabályozások

Magyarországon a hatályos szabályzatok szervezetenként eltérők. A vasúti közlekedés esetén a MÁV D.5. (2020) utasítása előírja, hogy a gépi űrszelvénymérést mérési program szerint ötéves gyakorisággal kell végezni, a gépi mérésből kimaradt állomási fő-, mellék- és egyéb (saját célú, üzemi stb.) vágányok esetében az űrszelvény mérését az állagban tartó végrehajtási egység saját hatáskörben kell, hogy elvégezze ötéves gyakorisággal. Továbbá űrszelvényvizsgálatot kell végezni, ha a szabad űrszelvénymérést követően a vasúti pálya vízszintes vagy magassági vonalvezetése valamilyen ok miatt megváltozik (például FKG-szabályozás, nagygépi rostálás, vonalkorszerűsítés stb.) [4].
Közúti vasút esetében időszakos vizsgálat pályabejárás és beutazás során szemrevételezéssel történik, részletes vizsgálat átépítés-bővítés után vagy akkor, ha a szemrevételezés során indokoltnak ítélik. Ez alól kivétel a Szegedi Közlekedési Társaság, ahol ötévente részletes vizsgálatot írnak elő. Az egyes közlekedési társaságok (Budapesti Közlekedési Vállalat [BKV Zrt.], Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság [MVK Zrt.], Szegedi Közlekedési Társaság [SZKT Kft.]) előírásainak kivonatát az 1. táblázat foglalja össze.