A cikk szerzője:

Dézsi Zoltán Csaba területi pályalétesítményi felügyeleti koordinátor
MÁV Zrt.

Török Gergely műszaki igazgató­helyettes
MÁV Zrt.

A Nyugati pályaudvar–Városliget-elágazás vonalszakasz átépítése

A 100. számú, Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal magyar vasúthálózat egyik legnagyobb terhelésű vonala. A személyforgalom két fő szegmense a távolsági, amely Budapest összeköttetését jelenti a három megyeszékhellyel, valamint az elővárosi, amely a Szolnok–Budapest közötti térségből a fővárosba ingázó személyforgalmat jelenti. Távolsági személyforgalomban a vonal a keleti régió gyűjtővonalaként működik, Szajolnál a 120. számú vonal csatlakozik Békéscsaba irányából, Püspökladánynál a 101. számú vonal Biharkeresztes felől, Debrecennél a 110. számú vonal Mátészalka irányából. Megemlítendő a 80. és a 100. vonal Nyíregyházán át meglévő kapcsolatát (100c vonalrészt) kihasználó „kör IC” közlekedés Budapest Keleti pályaudvar–Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen–Szolnok–Budapest Nyugati pályaudvar között, és ezen viszonylaton az ellenkező irányban is.

A vonalszakasz ismertetése

A vonalon nemzetközi járatok is közlekednek, amelyekkel közvetlenül elérhető Temesvár, Munkács, Bukarest és Brassó. A Szolnok és Budapest közötti szakaszon (ez az úgynevezett 100a vonalrész) ezeken túl megjelenik a fővárosi elővárosi személyvonati közlekedés, amely volumenében messze meghaladja a távolsági forgalmat. Olyan, nagy népességű településeket érint, mint Szolnok, Cegléd, Monor, Vecsés, Albertirsa, Pilis, Ceglédbercel, Abony, valamint Budapest X., XIV., XVIII. és XIX. kerülete, összesen mintegy 250 000 fő érintett lakossággal.
Cegléden mindehhez a 140. vonalon Szeged, Kecskemét felől, míg Kőbánya-Kispesten a 142. vonalon Lajosmizse irányából érkező, önmagában is jelentős személyforgalom szintén hozzáadódik, így a 100. vonal fővárosba bevezető szakaszán már e három vasútvonal teljes személyforgalma áthalad.
A személyszállító vonatok száma az utóbbi másfél-két évtizedben az elővárosi zóna dinamikus lakosságnövekedése és az ütemes menetrend 2006/2007. évi bevezetése miatt jelentősen megnőtt. Az ütemes menetrend előtti időszakban (például 2004-ben) a Nyugati pályaudvarról a 100., 140., 142. vonal felé munkanapokon naponta 67 vonat indult, ugyanez az adat az idei évben 127. A vonatforgalom ilyen mérvű, közel 100%-os növekedése az infrastruktúra igénybevételének fokozódását, állapotának rohamos romlását is jelentette, a terhelés növekedésén túl a vágányzári lehetőségek csökkenésével.
Ugyanezen időszakra jellemző, az állapot további leromlásához vezető körülmény volt a fenntartásra fordítható források szűkössége, illetve a műszaki üzemeltető szakterületek (pálya, TEB) kapacitásának, létszámának nagyságrendi csökkenése, ezt jól mutatja például a területileg illetékes rákosrendezői pályafenntartási szakasz létszáma, amely 1987-ben 87 fő, 2004-ben 42 fő, míg 2020-ban 31 fő volt.
A 100. vonalat érintő nagyberuházások, vonali rekonstrukciók, amelyek jellemzően a 2000-es évek első felében-közepén zajlottak, a budapesti bevezető szakaszt nem érintették. Ott az utolsó átépítés ötven évvel ezelőtt, 1968-69-ben történt. (Amikor az egyik „halálsorompó” felszámolására megépült a Hungária körúti felüljáró. – A szerkesztő megjegyzése.) A vonal egészét tekintve a vonatforgalom messze itt a legjelentősebb.

1. ábra. 100. vonal budapesti bevezető szakasza
A fenti tényezők összességének következményeként a 100. vonal budapesti bevezető szakasza a 2010-es évek végére kritikus műszaki állapotba került, jelentősen romlott a menetrendszerűség, ezt a hatást nagyban felerősítette a nagy forgalom miatti zavarérzékenység is. Ezek a forgalmi zavartatások a 140. és 142. vonalakra is kihatottak, azokon az egy vágány miatt további fennakadásokat okozva. Ezt a kritikus állapotú, nagy terhelésű, a fővárosba bevezető vonalszakaszt szemlélteti az 1. ábra.
Ezen belül is ki kell emelni a Nyugati pályaudvar (bez.)–Városliget-elágazás (bez.) közötti, mintegy 3,5 km hosszú vonalrészt, amely részben a pályaudvaron belüli, még a nyíltvonalnál is korszerűtlenebb, avultabb állapotú, nagyrészt 48 kg/fm rendszerű, talpfás felépítménye, részben a 70. vonallal is kapcsolódik. Így meghibásodás esetén ott is zavart okozó Városliget-elágazás miatt az egész 100. vonal legszűkebb keresztmetszetévé vált ez a szakasz. Az átépítés előtti jellemző pályaállapotokat a 2. és 3. ábrák szemléltetik.

2. ábra. A régi állapotok Nyugati II. kitérőkörzetben3. ábra. A régi állapotok Városliget-elágazásban
Ezt illusztrálandó az 1. táblázatban bemutatjuk az utolsó, a projekt megkezdését megelőző, 2020. áprilisi állapot szerinti ideiglenes sebességkorlátozásokat ezen a szakaszon. Az adatokból látható, hogy – figyelembe véve a gyorsítási, fékezési szakaszokat és a vonatok hosszát is – a 3,5 km vonalhosszon ténylegesen nem volt lehetőség a pályasebességgel való közlekedésre (80 km/h), amely tény önmagában már körülbelül 2-2,5 perc menetidő-növekedést jelentett a 100., 140. és 142. vonalon közlekedő összes vonat számára.

A 2020. évi rekonstrukció előkészítése és végrehajtása

A vonal rossz menetrendszerűsége, magas zavarérzékenysége, az ezek miatt rendszeresen jelentkező, jogos kritikák, utaspanaszok, negatív médiavisszhang okán már hosszabb ideje napirenden volt egy komolyabb beavatkozás szándéka a helyzet rendezésére.

A cikk folytatódik, lapozás:1234Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©