A cikk szerzője:

Kósa Tamás kiemelt főtervező
Kontúr Csoport Kft.

A székesfehérvári gyalogos-felüljáró (1. rész) – A tervezés

Egy gyalogosműtárgy megtervezése általában nem jár jelentősebb szakmai kihívással a hídtervező számára. Mi is erre gondoltunk, amikor elvállaltuk a Székesfehérvár vasútállomás vágányhálózatát keresztező gyalogosműtárgy megtervezését. Sajnos, csak a tervezés folyamata során körvonalazódtak azok a gyakran ellentétes elvárások, amelyek egy olyan termék megtervezését követelték meg, ami minden érintett minden igényét egyszerre képes kielégíteni. A tervezés és a kivitelezés során végig igyekeztünk elkerülni azt, hogy a megvalósult végeredmény ne egy, a fotelágyhoz hasonló termék legyen, ami bár kielégíti az elvárt többféle funkció elvárásait, de azok maradéktalan teljesítésére alkalmatlan, mivel minden formájában kényelmetlen.

Az építési ütemek határa

A vasútállomás átépítése elsősorban az utasforgalmi vágányokat és egyéb létesítményeit érintette, amellyel párhuzamosan lehetőség kínálkozott a gyalogos-felüljáró peronokat áthidaló szakaszának megépítésére. A peronok átépítése után ezen a területen alapozásra, hídépítésre egy jó ideig már nem nyílik lehetőség, ezért az építtető úgy döntött, hogy a felüljáró I. ütemben a „D” peronig épüljön meg a beruházás forrásaiból és annak részeként. A híd folytatását viszont az önkormányzatra gondolta hárítani. Ez tovább erősítette a MÁV Zrt. azon félelmét, hogy a területén épül egy funkcióiban megcsonkított felüljáró, amit kénytelen üzemeltetni, és nem látott garanciát arra, hogy a II. ütem megépítéséhez és üzemeltetéséhez az önkormányzatnak sikerül forrást biztosítani.
A tervezés és a kivitelezés folyamatát végig jellemezte, hogy anélkül kellett a terveket és a szerkezeteket elkészíteni, hogy tudtuk volna, hogy geometriailag, szerkezetileg, tartalmilag hol tekinthetjük befejezettnek az I. ütemet. Az elképzelések állandó változását a műszaki megoldásokkal folyamatosan követni kellett.

Mi legyen a műszaki tartalom?

A tervezésnek ebben a fázisában (nem egészen összeegyeztethető módon) azt kellett szem előtt tartanunk, hogy a minimális műszaki tartalom mellett a szerkezet minél látványosabb és minél emblematikusabb legyen. A döntés előkészítéséhez kidolgozott változatoknál sorra vettük a leginkább alkalmazható anyagokat, szerkezeteket és a formát (megjelenést) természetesen a funkciók figyelembevételével (3. ábra).

3. ábra. Kezdeti változatok
A kétütemű megépíthetőség mellett figyelmet kellett fordítanunk további lehetséges ütemek megépíthetőségének biztosítására is, amelyek egy későbbi, akadálymentes kiépítést tesznek lehetővé. Ennek kialakítására is sokféle elképzelés született, amelyeket az elvárások szerint a szerkezetnek egyszerre kellett volna lehetővé tennie. A legegyszerűbb változat került elfogadásra, ami az utasforgalmi vágányok (I. ütem) feletti szakaszon felsőpályás, kétbordás monolit vasbeton szerkezetet, a teherforgalmi vágányok és a gépészeti telepre vezető vágányok felett pedig középpályás gerinclemezes acélszerkezetet tartalmazott. A Székesfehérvár déli területére továbbvezető szakasz – az I. ütemhez hasonlóan – felsőpályás, kétbordás monolit vasbeton szerkezet. Mindegyik szakasz folytatólagos többtámaszú.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2023 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©