A cikk szerzője:

Radvánszky Réka műszaki szakértő
MÁV Zrt. Szombathelyi TK

Alépítmény-átépítés Márkó térségében

A Bakony hegység maradandó élményt nyújt a túrázóknak, fenséges látványt a vasúton utazóknak, ugyanakkor a mindennapokban megannyi meglepetést rejteget a MÁV-dolgozóknak. Emitt legördülő sziklatömb, amott kimosódott gyökérzettől kidőlt fa állja útját a vasúti forgalomnak. Márkón a rekonstrukció alatti töltésrézsű szakadása zárta ki a vasúti közlekedést nem kevés időre. Ez utóbbi káresemény mikéntjéről, előzményeiről, helyreállításáról, a kivitelezés egészéről számol be az alábbi írás.

A Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal Veszprém és Ajka között szeli át a Bakony hegységet. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt e vonalrészen gyakori a vasúti földmű károsodása. Veszprém–Herend 536–540 hm szelvények közötti szakasza, Márkó település határában egy széles völgyet keresztezve, 6-8 m magas töltésre épült. Ezen a helyen súlyos alépítményhiba legutóbb 1993 januárjában keletkezett az 538+82 – 539+02 szelvények között, a bal oldali rézsűcsúszás miatt. Az alépítményi feltárások alapján a hibát az agyagtöltésben kialakult vastag kavicszsák okozta. A helyreállítási tervet a MÁVTI Kft. 12-56255. számon elkészítette, melynek alapján a földmű felső részében, a sínkorona alatt változóan 1,4–2,2 m vastag rétegben töltésanyagcserét végeztek.
A 2000-es évek második felében azonban a problémák újra jelentkeztek, az 537–539 hm szelvények közötti szakaszra kiterjedve. Jellemzően a pálya bal oldali rézsűjén alakult ki padkasuvadás, rézsűcsúszás; a töltés deformációja következtében gyakori vágányszabályozás vált szükségessé. A fokozódó romlás (1. ábra) 2009. szeptember 11-étől fokozott felügyelet el­rendelését vonta maga után, majd 2009. október 14-étől 60 km/h állandó, végül 2013. augusztus 1-jétől 40 km/h ideiglenes sebességkorlátozást vezettek be.

1. ábra. Deformálódott koronaél a töltés bal oldalán, 2012. december (Fotó: Radvánszky Réka)


A károsodás vizsgálatára a Geo-Terra Kft. 2010-ben geotechnikai szakvéleményt készített. Az így kapott adatok felhasználásával, a Pályalétesítményi Központ megbízásából 2012-ben a Geoplan Kft. további feltárásokat és laboratóriumi vizsgálatokat végzett. Az eredmények szerint a romlást elsődlegesen a töltés anyagának és geometriai kialakításának problémája okozhatta. A töltést alkotó talajok teherbírása gyenge, eltérő vastagságú, inhomogén szemcsés-kötött rétegek váltakoztak. A töltésrézsűk meredeksége eltérő, jellemzően 1:1,5 hajlásúak. A rézsűfelületek biológiai vagy egyéb módú védelmének hiánya miatt a heves csapadékok, gyors hóolvadások során a felületi vizek nagymértékben beszivárogtak, a talajrétegek telítődtek, eróziós károkat idézve elő. Az inhomogén töltéstestbe szivárgó csapadék vízzsákok kialakulásához is vezetett. Az érintett szakaszra további kedvezőtlen hatást gyakorolt a mély fekvésű terület felszíni vízelvezetésének hiányossága és az altalaj térfogatváltozó tulajdonsága. Ebben az állapotban a töltés fenntartási, üzemeltetési feladatokra hosszú távon nem alkalmas.
Az elkészített talajvizsgálati jelentés és geotechnikai terv szolgálta a kiviteli tervek alapját. A rézsűk tartós stabilitásának megteremtése, valamint a teherbírási igények kielégítése érdekében tervezett beavatkozás a töltés szélesítését és megerősítését irányozta elő. A vasúti töltés melletti lakóingatlanok és közművezetékek közelsége miatt a rézsűfelületek 1:2 hajlása nem alakítható ki. Ezért a töltés lábánál a tartós állékonyság biztosítására, a vízszintes elmozdulás megakadályozására erősített talajtámfalakat terveztek. A szerkezetek állékonyságát és megtámasztó funkcióját a hátrahorgonyzó, egy irányban teherviselő georácsok biztosítják.

A cikk folytatódik, lapozás:12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©