A cikk szerzője:

Radvánszky Réka alépítményi szakértő
MÁV Zrt. PTIG

Alépítmény-átépítés Márkó térségében

A Bakony hegység maradandó élményt nyújt a túrázóknak, fenséges látványt a vasúton utazóknak, ugyanakkor a mindennapokban megannyi meglepetést rejteget a MÁV-dolgozóknak. Emitt legördülő sziklatömb, amott kimosódott gyökérzettől kidőlt fa állja útját a vasúti forgalomnak. Márkón a rekonstrukció alatti töltésrézsű szakadása zárta ki a vasúti közlekedést nem kevés időre. Ez utóbbi káresemény mikéntjéről, előzményeiről, helyreállításáról, a kivitelezés egészéről számol be az alábbi írás.


Ezután helyezték el a homlokfelület belső oldalára a fűszövetet a humusz kipergésének megakadályozására. A homlokfelület mögé építették be a termőföldet 0,1 m vastagságban, valamint ezzel párhuzamosan a támfalat alkotó anyagot, 20 cm rétegvastagságban, 95%-os tömörítéssel. Az első 60 cm magas szint feltöltése után az előrenyújtott georácsok visszahajtása, kifeszítése és rögzítése következett, majd a teljes magasság eléréséig az építési sorrend ismétlődött (6. ábra).

6. ábra. Jobb oldali talajtámfal építése (Fotó: Radvánszky Réka)
A bal oldali támfal – a magánterületek közelségéből adódóan – az eredeti tervhez képest módosított nyomvonalon épült, a pályatengelytől 12–15 m távolságra, változó alapsíkkal és 2,8–3,6 m magassággal.
A szerkezet alá a teljes szakaszon 0,5 m széles, a tervezett terepszinthez képest minimum –1,2 m mély alapozási síkkal rendelkező csömöszölt beton sávalap készült (7. ábra), 20 m-enkénti dilatációval ellátva, az alapozási síkok közötti váltást maximálisan 50 cm-es lépcsőzéssel kialakítva.

7. ábra. Bal oldali támfal alaptest építése (Fotó: Radvánszky Réka)
A ~70 m hosszú károsodással érintett szakaszon az alaptest változó síkjához igazodva, a csúszólap alá történő 2 m-es mélyítéssel, 3 m-es kiosztással kútalapok készültek. A talajcserét ezen a részen – a rendkívül vegyes összetételű töltésanyag miatt – a támfal felső síkjáig kellett elvégezni (8. ábra).

8. ábra. Keresztszelvényrajz a károsodással érintett szakaszon
A földmű felső zónájának visszabontását (9. ábra) és a talajcserét a további 10-10 m hosszon a bennmaradó töltéshez 0,5 m magas lépcsőkkel csatlakozva alakították ki, a bennmaradó töltésanyagot 50 cm vastagságban tömörítették. A visszabontási sík alatti zónában a támfal mögötti részt a kimozdult csúszási karéj mögé szedték, az új töltésanyagot a bennmaradó töltéshez szintén lépcsőzetesen csatlakoztatva, 20 cm-es rétegekben tömörítve.
A földmű visszabontási szintjén, a talaj erősítésére a két támfal közötti teljes szélességben TGSG 30 × 30-as, két irányban teherhordó georácsot építettek be (10. ábra).

9. ábra. Földmű felső zónájának visszabontása  (Fotó: Radvánszky Réka)10. ábra. Georács terítése a földmű visszabontási szintjén (Fotó: Borbély Viktor)
A további biztonság érdekében, a beszivárgó csapadékvíz távoltartására, az új töltésanyag felületére GMG–412 szi­vár­gó­paplant terítettek (11. ábra).
A további tervezett műszaki megoldást a bekövetkezett változások nem érintették.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©