A cikk szerzője:

Dr. Major Zoltán egyetemi adjunktus
Széchenyi István Egyetem, Győr

Rugalmas ágyazású kiöntött csatornás vasúti felépítmény (5. rész) – Dinamikus modellezés

A hazai gyakorlatban a kiöntött síncsatornás pályaszerkezetek méretezéséhez a Zimmermann–Eisenmann-féle kvázistatikus méretezési módszert alkalmazzuk. A Zimmermann-féle számítás lehetővé teszi az alakváltozások, valamint igénybevételek középértékének meghatározását. Ehhez egy végtelen hosszú rugalmasan ágyazott gerenda szolgáltatja a statikai vázat. A középértékek meghatározását követően a pályaállapot és a sebesség hatását az Eisenmann-féle felszorzással tudjuk figyelembe venni és ennek segítségével a tervezési értékeket meghatározni.

A nemzetközi gyakorlatban találhatók olyan módszerek is, amelyek viszkoelasztikus ágyazás elvén, dinamikai modell alapján számítják az alakváltozásokat és az igénybevételeket. Ebben az esetben a sebesség hatása közvetlenül figyelembe vehető, ellenben ez a módszer a pályajellemzők okozta dinamikus hatásokat nem kezeli. A pontosabb számítás érdekében egy tehernövelő tényező bevezetését javasolom, amelynek értékére a nemzetközi leírások releváns utalást nem tartalmaznak. Cikkemben bemutatom a dinamikai probléma megoldását, illetve a kiöntött síncsatornás pályaszerkezetek esetén az egyes tényezők hatását, ajánlást teszek a tehernövelő tényező értékére.

Az alkalmazott modell

A viszkoelasztikus ágyazaton fekvő, hajlított gerendán mozgó teher hatására kialakuló lehajlás az alábbi parciális differenciálegyenlet alapján határozható meg.


ahol:
EsIs: a sínszál hajlítómerevsége [Nmm2],
m: a pályaszerkezetre jellemző fajlagos tömeg [kg/m],
D: a pályaszerkezetre jellemző csillapítás [Ns/m],
Udyn: a pályaszerkezetre jellemző dinamikus sínalátámasztási merevség [N/mm/mm],
w(x,t): a sínszál lehajlása [mm],
x: a pozíció [mm],
t: az idő [s].

A dinamikusan terhelt szerkezet modellje az 1. ábrán látható. A viszkoelasztikus ágyazás rugalmasságát az Udyn dinamikus sínalátámasztási merevség biztosítja, a csillapítását pedig a D csillapítással rendelkező dugattyú. A sínszálat a modellben az EsIs hajlítómerevségével és az m tömegével jellemezzük.

1. ábra. A dinamikusan terhelt szerkezet modellje
A megoldásra Fryba adott számítási módszert, amelyet Sebastian Rapp a stuttgarti egyetemen írt doktori értekezésében közöl, amelynek címe „Modell zur Identifizierung von punktuellen Instabilitäten am Bahnkörper in konventioneller Schotterbauweise” [1]. A megoldás első lépéseként meg kell határozni a sínszál merevségi hosszát, amely hasonlóan történik, mint a Zimmermann-féle levezetésben: ahol
L: a merevségi hossz (mm),
EsIs: a sínszál hajlítómerevsége (Nmm2),
Udyn: a pályaszerkezetre jellemző dinamikus sínalátámasztási merevség (N/mm/mm).
Hasonlóan, mint a Zimmermann-féle levezetésben, a pálya menti x koordinátákat itt is transzformálni kell a merevségi hossz függvényében az alábbi képlet szerint:

A dinamikai jellemzőket két, dimenzió nélküli segédmennyiség felhasználásával lehet figyelembe venni a levezetésben.
Az első a járműsebesség és a kritikus sebesség hányadosa:
A kritikus sebesség esetén a csillapítatlan rezgő rendszer rezgésének amplitúdója végtelen nagy.
A másik pedig a pályaszerkezetre jellemző csillapítás és a kritikus csillapítás hányadosa:
A kritikus csillapítás esetén a rezgő rendszer rezgése megszűnik.

A cikk folytatódik, lapozás:12345678Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Rapp S. Modell zur Identifizierung von punktuellen Instabilitäten am Bahnkörper in konventioneller Schotterbauweise, 2017, Stuttgart
  • [2] Esveld C. Modern Railway Track – Second Edition. MRT-Productions, 2001, Zaltbommel
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©