A cikk szerzője:

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

Papp Helga infrastruktúra-mérnök
MÁV-HÉV Zrt.

Síndilatációs készülékek elhagyásának hatása (1. rész)

A vasúti pálya átvezetése a hídon történhet a hézagnélküli sínszálak megszakítása nélkül vagy a sínszálak síndilatációs készülékkel történő megszakításával. Ha a pályát megszakítás nélkül vezetik át hídon, vagy a hídnak csak az egyik végéhez építenek síndilatációs készüléket, és a sínt a hídhoz szorító hatású sínleerősítéssel rögzítik, akkor a sín gátolja a híd felszerkezetének szabad mozgását. A járművek függőleges terhéből és a hőmérséklet-változásból hosszirányú erő ébred a sínszálban, a hídszerkezetben és a fix saruban. A híd tartószerkezete és a sínszálak együttesen viselik a vontatási és a fékezőerőből származó hosszirányú hatásokat, melyek egy részét a sínek közvetítik a hídfő mögötti háttöltésre, a másik részét pedig a támaszok továbbítják az alapozásra.

A futamok iránya csupán kismértékben befolyásolja az ágyazathatároló lemez és a sín hosszirányú elmozdulását, az eltérés gyakorlati szempontból nem jelentős.

8. ábra. A sín és a híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a híd mozgó saru felőli végénél, haladási irány: M → F saru9. ábra. A sín és a híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a híd fix saru felőli végénél, haladási irány: M → F saru10. ábra. A pincehelyi hídon a külső sínszál és a híd ágyazathatároló lemezének hossz­irányú elmozdulása a híd mozgó saru felőli végénél, haladási irány: M → F saru
A pincehelyi hídon a mozgó saru felől a fix saru felé történő 40 km/h sebességű mozdonyáthaladás során mért elmozdulásokat a 10., 11. ábrák tüntetik fel. A híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a mozgó sarunál 1,50 mm, a fix sarunál 0,98 mm, a sín elmozdulása a mozgó sarunál 0,98 mm, a fix sarunál 0,23 mm volt. Az egyes futamoknál mért eredményeket a 2. táblázat foglalja össze.

A sín és az ágyazathatároló lemez elmozdulása szempontjából a 3. sz. futam volt a mértékadó, ahol a mozdonyok 5 km/h sebességgel haladtak a mozgó saru felől a fix saru irányába. A híd ágyazathatároló lemezének legnagyobb elmozdulása 1,66 mm volt, míg a síné 1,13 mm. A táblázat adatai alapján az is megállapítható, hogy amikor a mozdonyok a mozgó saru felől haladtak a hídra, kismértékben ugyan, de nagyobb elmozdulások alakultak ki, mint fordított irányú futamok esetén.

11. ábra. A pincehelyi hídon külső sínszál és a híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a híd fix saru felőli végénél, haladási irány: M → F saru

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
  • [2] MÁV Zrt. (2009) D. 12/H. Utasítás, Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
  • [3] Magyar Államvasutak D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I. kötet. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1986.
  • [4] Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 1. rész. Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/1, 11–16. o.
  • [5] Liegner N., Kormos Gy., Papp H. (2015): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
  • [6] Major Zoltán (2012): A vasúti híd és vágány kölcsönhatása, Sínek Világa, 2012/5, 24–27. o.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©