A cikk szerzője:

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

Papp Helga infrastruktúra-mérnök
MÁV-HÉV Zrt.

Síndilatációs készülékek elhagyásának hatása (1. rész)

A vasúti pálya átvezetése a hídon történhet a hézagnélküli sínszálak megszakítása nélkül vagy a sínszálak síndilatációs készülékkel történő megszakításával. Ha a pályát megszakítás nélkül vezetik át hídon, vagy a hídnak csak az egyik végéhez építenek síndilatációs készüléket, és a sínt a hídhoz szorító hatású sínleerősítéssel rögzítik, akkor a sín gátolja a híd felszerkezetének szabad mozgását. A járművek függőleges terhéből és a hőmérséklet-változásból hosszirányú erő ébred a sínszálban, a hídszerkezetben és a fix saruban. A híd tartószerkezete és a sínszálak együttesen viselik a vontatási és a fékezőerőből származó hosszirányú hatásokat, melyek egy részét a sínek közvetítik a hídfő mögötti háttöltésre, a másik részét pedig a támaszok továbbítják az alapozásra.

A sín a mozgó sarunál 0,90 mm-t, a fix sarunál pedig 0,15 mm-t mozdult el a hídfőhöz erősített ágyazathatárolóhoz viszonyítva. A híd és a sín elmozdulása a fékezőerő irányával ellentétesen – tehát Dombóvár felé – következett be. A 180-200 s mérési időnél a mozdonyok megmozdultak, majd fékezve újra megálltak.

18. ábra. A külső sínszál és a híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a híd mozgó saru felőli végénél, haladási irány: M → F saru

19. ábra. A külső sínszál és a híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a híd mozgó saru felőli végénél, haladási irány: M → F saru

Összefoglalás

A hidakon végzett vizsgálataink alapján az egyes futamtípusoknál kapott legnagyobb elmozdulásokat a 3. táblázat foglalja össze.
Eredményeinkből megállapítható, hogy a statikus terheléseknél és a fékezéseknél a tolnanémedi hídon – ahol síndilatációs készülékekkel meg van szakítva a vágány – markánsan nagyobb hosszirányú elmozdulások alakultak ki, mint a hézagnélküli felépítményű pincehelyi hídon (1., 2., 3. táblázat).
Konstans sebességű áthaladásoknál csak kismértékben adódtak nagyobb hosszirányú elmozdulások a tolnanémedi hídon, mint Pincehelynél. Meg kell jegyezni, hogy statikus terheléskor a mozdonyok ≈ 5 km/h sebességgel haladtak fel a hídra, majd enyhe fékezéssel megálltak.


A mozdonyok megállásakor a tol­na­né­me­di híd hosszirányú lengése 1,47… 2,34 mm-re adódott (12–15. ábra). A pincehelyi hídon mindössze 0,1…0,3 mm nagyságú hosszirányú lengések alakultak ki (16–19. ábra). Ebből arra lehet következtetni, hogy a hézagnélküli sínszálak nagymértékben továbbítják a fékezőerőt a hídfők mögötti földművön lévő pályaszakaszra. Ennek részletes modellezése jövőbeni kutatás tárgya lesz.
A bemutatottak alapján az MSZ EN 1991-2:2006 szabvány ágyazatátvezetéses hidak esetében elég nagy tartományon belül – 0–5 mm, illetve 0–30 mm között – ad meg hosszirányú mozgásokra vonatkozó határértékeket. Vizsgálatainkkal pontosítható ez a tartomány. Az eredmények a továbbiakban a pálya-híd kölcsönhatás modellezésénél használhatók fel.

Köszönetnyilvánítás

A fentiekben vizsgált hidak átépítése a „Hídrekonstrukciós program I. ütem” tárgyú projekt keretében történt. A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásból a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, uniós és hazai forrás bevonásával valósult meg. Ezúton mondunk köszönetet Nagy Tamásnak, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektvezetőjének és Gyalog Andrásnak, az A-HÍD Építő Zrt. építésvezetőjének, akik lehetővé tették számunkra a mérések végrehajtását.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456

Irodalomjegyzék

  • [1] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
  • [2] MÁV Zrt. (2009) D. 12/H. Utasítás, Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
  • [3] Magyar Államvasutak D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I. kötet. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1986.
  • [4] Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 1. rész. Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/1, 11–16. o.
  • [5] Liegner N., Kormos Gy., Papp H. (2015): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
  • [6] Major Zoltán (2012): A vasúti híd és vágány kölcsönhatása, Sínek Világa, 2012/5, 24–27. o.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©