A ZLR sínleerősítés függetleníti hosszirányban a provizóriumot a sínszáltól, így a két szerkezet közötti hőmérséklet-különbségből a sínszálban többletnormálerő nem ébred. Az interakció vizsgálatánál ennek hatásával nem kell számolni.
A sínszálban kialakuló normálerőket csupán egy teherállás alapján vizsgáltuk. Ebben az esetben a járműteher a hídszerkezet fölött áll. A sínszál hídfők fölötti hajlításából ébredő feszültségnövekmény hatásától vizsgálatunkban eltekintettünk, hasonlóképpen, mint ahogy a nemzetközi gyakorlat is teszi. Az alakváltozási követelmények vizsgálatára jelen cikkünk nem tér ki. Vizsgálatunk elején a kezdőponti hídfőt hosszirányban mereven megtámasztottnak tekintettük.
A kezdeti feltételek (síntalp alatt 0,05 értékű súrlódási tényező és p=10 N/mm ágyazat-ellenállás) szerinti modellünk a 8. ábrán látható eredményt szolgáltatta, amelyből a többletfeszültség számított értéke 28,9 N/mm².

Megvizsgáltuk azt az esetet is, hogy a súrlódási tényező értékében történő változás milyen hatást gyakorol a szerkezeti válaszra. Abban az esetben, ha nem lenne súrlódás, úgy a maximálisan kialakuló normálerő értéke 30/2×33/2=247,5 kN lenne, amiből a számított normálfeszültség értéke 32,3 N/mm². Ennél az elméleti értéknél nagyobb feszültségérték nem tud kialakulni a vizsgált teherállásból.
Ha a súrlódási tényező értéke 0,10 nagyságú (kétszerese a kiindulási értéknek), akkor a 9. ábrán látható eredményt kapjuk, amelyből a többletfeszültség számított értéke 24,9 N/mm².
A hídfőmerevség hatását azzal a feltételezéssel vettük számításba, hogy a mereven megtámasztott hídfő esetén tapasztalt vízszintes reakcióerő esetén a szerkezet 2 mm-t mozdul el. Ebből K = 60 000 kN/m nagyságú rugóállandót számítottunk ki hosszirányban. A súrlódási tényező értéke 0,10. Ebben az esetben a 10. ábrán látható eredményt kapjuk, amelyből a többletfeszültség számított értéke 25,2 N/mm².

Az elvégzett számítások alapján belátható, hogy az alkalmazott sínleerősítés esetén a fékezőerő nagy részét a vágány veszi fel, ezáltal a fékezőerőből a sarukra és az alépítmény-szerkezetekre jelentősen kisebb teher jut. A kialakuló interakciós többletfeszültség elméleti maximum értéke 32,3 N/mm². Ez az érték alatta marad az Eurocode által megadott határértékeknek.

Hídfők kialakítása

A szakirodalmi forrásokban többféle kialakítású hídfő is megjelenik. Osztrák példákban találkozhatunk olyan megoldásokkal is, amikor a provizórium hátrahorgonyzott szádfalra támaszkodik. Ez előnyösnek tekinthető, hiszen a munkatér határolását függőleges fallal alakítjuk ki, így a nyitva tartható tér szélesebb, mint rézsűs munkatér-határolás esetén.
A HHB 265 típusú provizórium kialakításával foglalkozó ismertetésben [1] előre gyártott beton alaplemez látható. A kialakítás előnyeként megemlíthető, hogy építése rendkívül gyors. Szükség esetén kombinálható függőleges szádfalas munkatér-határolással, illetve mikrocölöp-alapozással is. Az alaplemezt a 11. ábra szemlélteti.