A cikk szerzője:

Nagy Richárd egyetemi tanársegéd
Széchenyi István Egyetem, Győr

A vasúti pályageometria romlási folyamatának leírása

Tanulmányom célja olyan elemző vizsgálat elvégzése volt, amely a vasúti pályageometria romlási elmélete alapján, a mai számítástechnikai lehetőségeket kihasználva, pontosabb és a gyakorlat számára hasznosítható pályaromlást jellemző összefüggéseket ír le. Egy új eljárás kialakításával és megfelelő algoritmus kidolgozásával az FMK–004 felépítményi mérőkocsi több mint egymillió mérési adatát sikerült feldolgoznom, majd vonalanként elemezni és értelmezni. Ez az eljárás olyan leíró függvényeket eredményezett, amelyek jól értelmezhető információkat szolgáltatnak a vasútvonalak geometriai romlásáról. Cikkemben az 1. számú Budapest–Hegyeshalom–Rajka és a 140. számú Cegléd–Szeged vonalhoz tartozó adatok elemzésének egy részét ismertetem.

1. Bevezetés

A vasúti vágánnyal kapcsolatosan két geometriai fogalmat különböztetünk meg. Az első az abszolút geometria, amelyet a vasúttervező mérnök az új építésű pálya esetén, valamint pályarekonstrukció alkalmával tervez meg a helyszínrajzi, keresztszelvényi és hossz-szelvényi adatokkal, és a geodéziai kitűzés alapján ez valósul meg. A másik fogalom a relatív vágánygeometria, amely a sínszálak egymáshoz, illetve mérési egyeneshez (húrhoz) vagy síkhoz való helyzetét írja le, így jellemezve a hibamentes fekvéshez képest mutatkozó eltéréseket. A relatív geometria romlási folyamatára több tényező hat, ezek elsősorban a rajta áthaladt forgalomból és a nem elhanyagolható környezeti hatásokból tevődnek össze. A beavatkozásmentes vágány romlását a következő függvénnyel tudjuk megfelelően leírni:

c = c0 . eα m.v2 , ahol

c – a pálya geometriai állapotának általános jellemzője,
c0 – a kezdeti állapotot jellemző szám,
α – az ún. szerkezeti kialakítástól függő „vágányméretezettségi” tényező,
m – az átgördülő bruttótonna, valamint
v – az ekvivalens sebesség.
Műszaki szempontból elsősorban a vasúti jármű és pálya kölcsönhatásának, másodsorban az időjárás folytonosan károsító hatásának számlájára írható ez a minőségbeli romlás. A vasúti pálya állapota a kivitelezés időpontjától kezdve szerkezetileg is folyamatosan romlik. A gördülési súrlódás eredményeként a vasúti kerék és a vasúti sín kopik. A szoros sínleerősítések a terhelés-tehermentesülés ciklusokban kialakuló süllyedési-felemelkedési mozgások miatt meglazulnak. A keresztalj egyre jobban belenyomódik az ágyazatba; a zúzottkő ágyazati szemcsék belenyomódnak a védőrétegbe, ennek hiányában a földműbe; míg a földmű kötött talaja nem éri el a végleges konszolidációt, addig a földmű is süllyed. Mindezen hatások szuperponálódása esetén a vágányban különböző méreteltérések, majd fekvéshibák alakulnak ki. A vasúti vágány relatív geometriáját – egyebek mellett – három mennyiséggel jellemezzük:

  • irány,
  • fekszint (süppedés),
  • síktorzulás.

E három mennyiségre képzett mérőszámok felhasználásával, adott minősítési hosszra (korábban 500 m, jelenleg 200 m) számítjuk a vágány általános geometriai állapotát jellemző SAD minősítő számot.

2. Kritikai észrevételek

Az eddigi modellünket a dr. Vaszary Pál által megalkotott c = c0 . eα.m.v2  egyenlet (1. ábra) adta. Ez a tiszta, tehát „munkáltatási (karbantartási) beavatkozásokkal nem zavart” modell, ahogyan egyre jobban előrehaladunk az α.m.v2 tengelyen, annál jobban eltér a valóságtól. A vasúti pálya állapota nem romolhat a végtelenségig, kell lennie egy olyan Ch értékű határállapotnak, amelyhez egy idő után aszimptotikusan fog tartani a romlási függvény.

1. ábra. A pálya geometriai romlásának egyenlete dr. Vaszary Pál szerint
A valóságban a vágány geometriai romlása nem zavartalan folyamat, hiszen az állapot függvényében időnként szabályozási munkálatokat végeznek az adott szakaszon, ami jól érzékelhető a 2. ábrán.
 A Vaszary-féle összefüggéssel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az α.m.v2 összefüggést nehéz számszakilag leírni (pl. az α tényező számértékeinek hiánya miatt), és a vasúti vágány geometriai romlásában nagy szerepet játszik az alépítmény állapota is.

3. Az új eljárásrend bemutatása

A MÁV KFV Kft. FMK–004-es felépítményi mérőkocsija előírt gyakorisággal szolgáltatott mérő- és minősítőszámokat a hazai vasúti vonalhálózat vágányairól. A hosszú adatsorokkal végezhető munka egyszerűsítése érdekében az FMK–004 mérőkocsinak az 1999 II. fél évétől 2013 II. fél évéig terjedő mérési adatait dolgoztam fel. Egy-egy mérő- és minő­sítőszám egy-egy 500 m-es szakasznak adja meg a minősítő értékét. Az országban 16 250 db 500 m-es szakasz található, és összesen – évenként 2 méréssel számolva – 29 fél év adatai állnak rendelkezésre. Ez így mérő- és minősítőszámonként 471 250 adat, illetve ha ehhez hozzávesszük a fekszint, irány, síktorzulás, valamint SAD értékeket akkor 1 885 000 adatot kapunk, ami jól érzékelteti a vizsgálat kiterjedtségét. Az adattábla optimalizálása és a hiányos szakaszok kivétele után is 1 072 420 adat maradt további elemzésre.
Belátható, hogy ezt a mennyiségű adatot kézi módszerrel elemezni lehetetlen feladat. Ezért kidolgoztam egy olyan eljárásrendet, amellyel ez a nagy mennyiségű adat kontrollálható módon, a megadott kezdeti értékekkel és peremfeltételek mellett, matematikailag korrekten és értékelhetően kezelhető és feldolgozható.

2. ábra. A vágányszabályozás romlási folyamatot befolyásoló hatása

3.1. Az eljárásrend alapjai

A  modellben, ahogy az előbb is írtam, a c = c0 . eα.m.v2 szorzat tényezői számszakilag korrekten nem kezelhetők, ezért a Grazi Műszaki Egyetemen használt elgondolás alapján

[1]

összefüggésként alakult ki a vágány geometriai romlásának modellje.
A C érték a minősítőszám: C = SADi,
a C0 a minősítőszám a karbantartási beavatkozást követő első mérés során meg­állapított értéke: C0 = SAD0.
Az α.m.v2 helyett pedig b.t szerepel. Ahol
b: az al- és felépítményi mé­re­te­zettségi tényező, amely függ a felépítményi paraméterektől (sínrendszer, aljtípus- és távolság, ágyazatvastagság) és az alépítményi paraméterektől (védőréteg, E2 teherbírási értékek).
t: az idő.

3.2. Az eljárásrend menete

Egy olyan Excel nagytábla készült, amely 1999 II. fél évétől 2013 II. fél évéig az összes FMK–004 mérőkocsival mért mé­rő- és minősítőszámokat tartalmazza vas­útvonalanként. Az összeállított nagytábla a korábban leírt átalakítások után 1 072 420 adatra csökkent, ami már a számításba veendő adatok száma lett.

3.2.1. Az automatikus eljárásrend folyamata

Az automatikus eljárásrend (továbbiak­ban: program) egy katalógust készít a nagy­táblában található vonalakról. Kigyűjti az adott vonal kezdő- és végszelvényét, a nagytáblában található kezdő- és végszelvény sorszámát, illetve megadja az adott vonal 500 m-es szakaszainak számát. Ebből a katalógusból tudja a program, hogy milyen mezőket kell beolvasni az adott vasúti vonal elemzésekor. Az első vonal beolvasását követően az 500 m-es szakaszokhoz tartozó adatokat a 3.2.3. pontban leírtak szerint elemzi. Miután az elemzés megtörtént, a program a következő 500 m-es szakaszra lép.
Amennyiben az utolsó 500 m-es szakasz elemzése is elkészült, megvan az összes minősítési szakaszhoz tartozó b mé­re­tezettségi tényező regressziós egyenlete.
Az egyenletek paramétereinek az eloszlását (n és m) a program a regressziós illeszkedés típusa szerint külön-külön felrajzolja.

A cikk folytatódik, lapozás:123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Coenraad Esveld: Modern Rail­way Track – Second Edition, MRT-Pro­duc­ti­ons, 2001, Zaltbommel.
  • [2] Fischer Szabolcs, Dr. Horvát Ferenc: A jó vasúti pályaállapot műszaki és gazdasági jelentősége. XIII. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia, Bükfürdő, 2012. április 25–27. Előadás.
  • [3] Dr. Horvát Ferenc: A vasúti pályageometria: fejlődés a kezdetektől napjainkig. Indóház – Vasúti magazin 9: (4) pp. 2–7. 2013.
  • [4] Peter Veit: Rail steel grades in track, Europien Railway Preview Volume 19, Issue 4, 2013.
  • [5] Peter Veit: A vasúti pályák fenntarthatóságáról. Sínek Világa, 2015/2.
  • [6] Dr. Vaszary Pál – Kandidátusi értekezés, 1992. Győr.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©