A cikk szerzője:

Nagy Richárd egyetemi tanársegéd
Széchenyi István Egyetem, Győr

A vasúti pályageometria romlási folyamatának leírása

Tanulmányom célja olyan elemző vizsgálat elvégzése volt, amely a vasúti pályageometria romlási elmélete alapján, a mai számítástechnikai lehetőségeket kihasználva, pontosabb és a gyakorlat számára hasznosítható pályaromlást jellemző összefüggéseket ír le. Egy új eljárás kialakításával és megfelelő algoritmus kidolgozásával az FMK–004 felépítményi mérőkocsi több mint egymillió mérési adatát sikerült feldolgoznom, majd vonalanként elemezni és értelmezni. Ez az eljárás olyan leíró függvényeket eredményezett, amelyek jól értelmezhető információkat szolgáltatnak a vasútvonalak geometriai romlásáról. Cikkemben az 1. számú Budapest–Hegyeshalom–Rajka és a 140. számú Cegléd–Szeged vonalhoz tartozó adatok elemzésének egy részét ismertetem.


Az 1. táblázat az 1. sz. vonal felépítményének rendszerbeli változatosságát mutatja meg.
Adódik a kérdés, ha egy vonal, felváltva 54 r. és 60 r. felépítménnyel épült, akkor mennyi a romlási időkülönbség a két rendszer között. A [11] képletet és a [13] képletet a vizsgált két vonalra kiszámolva a 3. táblázatban látható lineáris függvények adódnak.

 [13]

A romlási időkülönbséget leíró függvényben t0 azt mutatja meg, hogy a munkáltatás utáni pillanatban hány félévnyi időkülönbség van az adott vonal nagyobb, illetve kisebb tömegű sínrendszere között. Tehát az 1. vonalon a 60 r. felépítménnyel épült vonalszakaszoknak majdnem 3,5 fél év romlási időtöbblete van az 54 r. felépítménnyel szemben, míg a 140. vonalon legalább 7 fél év tartaléka van a 48 r. felépítménnyel szemben, közvetlenül a szabályozás elvégzése utáni fél évben.
A 4. táblázatban leírt egyenlet az 1. sz. vonal esetében azt is megmutatja, hogy a 60 r. felépítményi szakaszok mennyi tik (fél év) időkülönbséggel érik el ugyanazt a SAD értéket, mint ami az 54 r. felépítményi szakaszoknak van az aktuális fél évben.
A 140. sz. vonal esetében pedig azt, hogy a 60 r. felépítményi szakaszokon hány fél év (tik) elteltével lehet mérni ugyanolyan SAD értéket, mint amekkora a 48-as szakaszokon van az aktuális fél évben.
A 10. ábrán jól látszik, hogy a 140. sz. vonal sokkal nagyobb romlási időkülönbséget mutat.

10. ábra. Az 1. sz. vonal és a 140. sz. vonal romlási időkülönbség függvénye

4.3. Tartalékidő meghatározása

A D. 54. sz. előírások 51. fejezete szerinti minősítési kategóriák az 500 m-es minősítési hosszon, hézagnélküli vágányok esetén, v = 160 km/h sebesség mellett a 4. táblázatban láthatók.

11. ábra. Az 1. sz. vonal 54 r. felépítménnyel szerelt, egyenes és íves szakaszok SAD értékeinek összevetése a minősítési kategóriákkal

12. ábra. Az 1. sz. vonal 60 r. felépítménnyel szerelt, egyenes és íves szakaszok SAD értékeinek összevetése a minősítési kategóriákkal

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Coenraad Esveld: Modern Rail­way Track – Second Edition, MRT-Pro­duc­ti­ons, 2001, Zaltbommel.
  • [2] Fischer Szabolcs, Dr. Horvát Ferenc: A jó vasúti pályaállapot műszaki és gazdasági jelentősége. XIII. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia, Bükfürdő, 2012. április 25–27. Előadás.
  • [3] Dr. Horvát Ferenc: A vasúti pályageometria: fejlődés a kezdetektől napjainkig. Indóház – Vasúti magazin 9: (4) pp. 2–7. 2013.
  • [4] Peter Veit: Rail steel grades in track, Europien Railway Preview Volume 19, Issue 4, 2013.
  • [5] Peter Veit: A vasúti pályák fenntarthatóságáról. Sínek Világa, 2015/2.
  • [6] Dr. Vaszary Pál – Kandidátusi értekezés, 1992. Győr.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©