A cikk szerzője:

Posgay György ügyvezető igazgató
Metalelektro Méréstechnika Kft.

Monitoringrendszerek a vasúti hidaknál

A cikk írásakor a MÁV és a MÁV-HÉV kezelésében 11 olyan híd van, amelyen diagnosztikai mérőeszközöket építettek be vagy utólagosan telepítettek. A 2016-ban elkészült MÁV Műtárgy Monitoring Rendszer (MMR) szerverére sorra csatlakoznak az addig helyi adatgyűjtéssel működő hidak diagnosztikai berendezései. Ma már a szakemberek közel ezer mérőeszköz eredményét érhetik el online a rendszerben, elősegítve ezzel a szerkezetek állapotának értékelését és a megalapozott döntést. Írásom a keretek nyújtotta lehetőségek mellett összefoglalóan mutatja be a vasúti hidak monitoringrendszereit.

A monitoringrendszer célja

Egyes műtárgyak szemrevételezéssel vagy időszakos műszeres célvizsgálattal végzett felügyeletét a műtárgyra telepített, rendszerbe kötött érzékelőkből álló monitoring veszi át. A monitoringrendszernek az alkalmazásától függően számos célja lehet. Ezek:

  • a műtárgy vagy szerkezeti elemének a gyártástól kezdődő állapot követése (például hegesztett szerkezet feszültségállapotának követése alapanyag-állapottól beépítésig és üzembe helyezés után);
  • a tervezés közben feltételezett tulajdonságok követése üzembe helyezés után (például kábelek feszítőereje, önrezgésszám, a szerkezetek elmozdulása stb.);
  • a rendszeres szemrevételezéses vizsgálat gyakoriságának csökkentése;
  • a már kialakult hibák (például repedések) vagy kóros szerkezetek időbeli változásának követése;
  • igénybevétel-változás hatása a műtárgy viselkedésére.

A MÁV Zrt. üzemeltetésében lévő, monitoringrendszerrel felszerelt hidak bemutatásánál látni fogjuk e célok megvalósulását.

Jogi környezet, műszaki előírások

A közlekedési műtárgyak monitoring­rendszeréről először a 93/2012. (V. 10.) kormányrendelet intézkedett [1]. A rendelet az egyedi méretű vagy egyedi szerkezeti kialakítású híd monitoringrendszerrel való ellátásáról intézkedik. A MÁV Zrt. 2000-ben telepíttette az első beépített érzékelőkkel ellátott rendszereket, amelyet kiegészített helyi adatgyűjtővel telepített rendszerekkel. A Vasúti hídszabályzatban (VHSZ) a monitoringrendszerekre vonatkozó előírások a 2019. évi kiadásban jelentek meg [2].
A VHSZ H.1.9. részletesen foglalkozik azzal, hogy mikor kötelező új építésű műtárgyaknál monitoring létesítése, melyek a tervezés szempontjai, melyek a lehetséges műszerei, berendezései, milyen feladatok vannak az MMR-be való bekötésnél és az üzemeltetésnél. A MÁV-MMR alkalmas az időszakonként végzett mérések eredményeinek felvitelére is (például geodéziai mérések, Barkhausen-mérések).
A VHSZ H.1.9-ben a leggyakrabban mért jellemzők (paraméterek), az ezek mérésére javasolt érzékelők és az azoktól elvárt mérési tulajdonságok (tartomány, felbontás stb.) meghatározásra kerültek (1. táblázat).


A mérendő jellemzők (paraméterek) összeválogatása a műtárgy monito­ringcéljainak megfelelően kell történjen.
Néhány tipikus eset:

  • szerkezeti hőmérséklet és elmozdulás mérésével vizsgálható, hogy a szerkezet hőmozgása szabad vagy gátolt;
  • a szerkezet teher alatti viselkedésének vizsgálatára tengelyterhelés-mérő (TTM) alkalmazása, elmozdulás-, lehajlás- és a kritikus helyeken feszültségmérés szükséges;
  • TTM alkalmazásával a szerkezet-élettartam becsléséhez szükséges terhelési adatok nyerhetők;
  • a szerkezetben feltárt repedések terjedésének, új repedések keletkezésének detektálására akusztikus módszerek alkalmazhatók;
  • a szerkezet igénybevételének modellezésére vagy a szerkezetből kivett anyagmintán végzett kísérletekkel feltárt előrehaladott fáradási állapotban lévő szerkezeti elemeken az anyagfáradásra érzékeny mérési módszerek érzékelői telepíthetők;
  • alépítményi, pillérmozgások saruerő­mé­réssel detektálhatók.

A MÁV online műtárgymonitoring-rendszere

A MÁV Zrt. a Déli összekötő vasúti híd monitoringeszközökkel való felszerelésére 2015-ben kiírt beszerzési eljárása tartalmazta az adatok fogadására, feldolgozására, tárolására, megjelenítésére, riasztásra alkalmas informatikai rendszer kiépítését is. A rendszer szerverét a MÁV-informatika biztosította. A Metalelektro Méréstechnika Kft. által kivitelezett Déli összekötő monitoringrendszer rugalmassága lehetővé tette további műtárgyak adatainak fogadására, így vált a MÁV műtárgymonitoring-rendszerévé.
A továbbiakban áttekintjük a monito­ringrendszerrel rendelkező vasúti hidakat.

Nagyrákosi völgyhidak

A műtárgy és a beépített monitorin­g­eszközök leírását az olvasó a [3] irodalomban találja meg. A mért jellemzőket a 2. táblázatban foglaltuk össze. A 2000-ben telepített monitoringrendszer helyi adatgyűjtéssel rendelkezett. Az adatgyűjtés az A, C és D jelű hidakon valósult meg. Tápellátása és adattárolási képessége éves üzemidőt biztosított a rendszernek. Az adatokat negyedévente olvasták ki. A monitoringrendszer telepített eszközeit 2019-ben kötötték be az MMR-be. A beépített rendszerek (saruerőmérés, feszítőkábelek erőmérése) nem lettek az MMR-be bekötve. Az MMR-be bekötött szenzorok 230 V tápellátással és GSM-kapcsolattal rendelkeznek (1. ábra).



A cikk folytatódik, lapozás:1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] 93/2012. (V. 10.) kormányrendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről.
  • [2] H.1. Vasúti hídszabályzat. H.1.9. utasítás. Vasúti hidak és egyéb műtárgyak műszaki felügyelete [47/2018. (XII. 21. MÁV Ért. 13.) EVIG sz. utasítás
  • [3] Erdődi L, Erdei B. Vasúti hidaknál alkalmazott monitoringrendszerek. Vasbeton 2019;4.
  • [4] Erdei B, Nyári J. Monitoringvizsgálatok a MÁV vasúti hídjain. Sínek Világa 2015; különszám.
  • [5] Erdődi L. Műtárgy monitoring a MÁV Zrt. gyakorlatában. Hidász Napok. Balatonfüred, 2016.
  • [6] Erdődi L, Posgay Gy. Monitoringrendszerek alkalmazása a hídfelügyelet során a déli összekötő vasúti Duna-hídon. Építmények védelme, 2016 konferencia, 2016.
  • [7] Dési A, Borzai T. Az érdi, Velencei út feletti vasúti híd tervezése. Sínek Világa 2018 különszám.
  • [8] Horgos D. Újszerű híd- és pályaszerkezetek a MÁV hálózatán. Sínek Világa 2021;4-5:42-5.
  • [9] Végső Zs. A Kvassay híd felújítása. Hídépítők, 2020 hidepito.hu
  • [10] Németh D. Kaposvár IMCS ferdekábeles gyalogos és kerékpáros híd. Hidász Napok, Siófok, 2019. hidaszokertegyesulet.hu
  • [11] Álló L, Horváth A. A Déli összekötő vasúti Duna-híd (2. rész) – A tervezést meghatározó körülmények, építéstechnológia. Sínek Világa 2018 különszám.
  • [12] Duma Gy, Gyurity M. A Déli összekötő vasúti Duna-híd (3. rész) – A felszerkezet tervezése. Sínek Világa 2018 különszám.
  • [13] Hiros K. A Déli összekötő vasúti Duna-híd (4. rész) – Az alépítmények felújításának tervezése. Sínek Világa 2018 különszám.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2021 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©