2.3. A vágány téli-nyári hőmérséklet-változás hatására bekövetkező oldalirányú mozgásának vizsgálata

Vizsgálatsorozatunkban geodéziai módszerrel mértük, hogy a vágány hány milli­métert mozdul el oldalirányban az éves periódusokban, a téli-nyári hőmérsékletváltozás hatására a hézagnélküli vágány sínjeiben ébredő húzó-, illetve nyomófeszültség miatt.
A vizsgálatokhoz a Veszprémi Osztálymérnökség 2003-ban fixpontokat létesített a vágány mellett. Az Y-aljakon a főtartókat – illetve a fő- és a melléktartókat – összekötő felső keresztacél felső felületén 1 mm átmérőjű és 1 mm mély lyukat ütöttünk, a túlemelt sínszál belső oldalánál. Ezeknek a megjelölt pontoknak mértük az elhelyezkedését a fixpontokhoz viszonyítva. Az Y-aljakkal épített körívben minden nyolcadik síncsavarnál végeztük el a vizsgálatot, így a mérés során az egymás után következő Y-aljak felváltva zárt, illetve nyitott végükkel helyezkedtek el a túlemelt sínszál alatt. A síncsavarok egymástól mért távolsága 0,88 m, amiből a mérési pontok távolságára 7,04 m adódik. Az átmeneti Y-aljakkal együtt összesen 59 db aljon hajtottuk végre a mérést. A méréseket ugyanazokon az aljakon végeztük el 2004–2005-ben és 2008–2009-ben.
Vizsgálataink kiterjedtek a csatlakozó egyenes szakaszok téli-nyári hőmérséklet-változás hatására bekövetkező oldalirányú mozgására is, az átmeneti ív elejétől mintegy 40-50 m hosszban. A csatlakozó egyenesekben a sínrendszer MÁV 48, az aljak L jelűek, a vágány hézagnélküli. Az Y-aljas vágányhoz csatlakozó betonaljas szakaszon Badacsony mh. irányában 7, Tapolca irányában 9 db aljat mértünk. Minden 12. aljon végeztük el a mérést. Az aljtávolság 0,6 m, a mérési pontok egymástól mért távolsága 7,2 m. Az első megmért betonalj az 1039+36 szelvényben elhelyezett átmeneti Y-aljtól 43,10 m távolságra Badacsony felé, az utolsó mért betonalj az 1043+34 szelvényben levő átmeneti Y-aljtól 58,7 m-re van. A betonaljas vágányon a külső sínszál belső oldalánál, az acél alátétlemez sarkánál ütöttük be az 1 mm átmérőjű és 1 mm mély pontot, amelyeknek a helyzetét mértük a fixpontokhoz viszonyítva.
A sín és a levegő hőmérsékletét, valamint az egyes méréseket megelőző időszak időjárását az 1. táblázat tartalmazza.

Példa­ként a megmért aljaknak a hőmérséklet változásával történő, a 2008. augusztus 13-i helyzetükhöz viszonyított, a vágánytengelyre merőleges, oldalirányú elmozdulását az egyes mérési időszakokban a 6. ábra tünteti fel.

A 2003 és 2009 között elvégzett vizsgálataink eredményei az alábbiakban foglalhatók össze:
– A 2005. február 8-i mérés idejére, a tartós hideg hatására, a tiszta körívben a vágány átlagosan 11,3 mm-t mozdult a körív középpontja felé, ∆T ≈ 60 °C hőmérséklet-csökkenés hatására, a megelőző legmelegebb, 2004. július 23-i méréshez viszonyítva.
– A 2009. augusztus 13-i helyzetéhez viszonyítva

• a vágány a 2009. január 8-i mérés idejére Tsín = –2 … –8 °C sínhőmérséklet mellett a tiszta körívben át­lagosan 10,4 mm-t mozdult a körív középpontja felé. A mérést megelőző időszakban tartósan hideg volt, éjszakánként –15 °C léghőmérséklet is előfordult.
• a vágány a 2009. július 15-i mérés idejére Tsín = 56 … 59 °C sínhőmérséklet mellett a tiszta körívben átlagosan 3,5 mm-t mozdult a körív középpontjától távolodva. A mérést megelőző időszakban tartósan meleg idő volt, napközben 33 … 35 °C volt a legmagasabb léghőmérséklet.

– A 2009. januári helyzethez viszonyítva a 2009. júliusi meleg idő hatására a vágány a tiszta körívben átlagosan 13,9 mm-t mozdult el a körív középpontjától távolodva, ∆T ≈ 60…65 °C hőmérséklet-növekedés hatására.
– A 2008–2009. évi mérések, valamint a 2004–2005. évi mérések eredményeinek összehasonlításából megállapítható, hogy a vágánynak a téli-nyári hőmérséklet-változás hatására bekövetkező oldalirányú elmozdulása nem mutat jelentős változást az eltelt időszakban.

2.4. A vágány geometriai állapotának vizsgálata

Vizsgálatsorozatunk harmadik eleme volt az FMK–004 vágánymérő kocsi vágánymérési eredményeinek kiértékelése és ezek időbeli változásának vizsgálata. Itt most csak a 2006–2009. évek vizsgálatait tüntetjük fel.
A MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. rendelkezésünkre bocsátotta a vágányméréseknek 20 m hosszú szakaszokra vonatkozó eredményeit az alábbi tagolás szerint:
– süppedés külön a bal és a jobb sínszálon valamint a kettő összege,
– síktorzulás 2,5 m; 6,0 m és 8,0 m bázison mérve, valamint ezek összege,
– nyomtávolság,
– túlemelés,
– irány a bal sínszálon, a jobb sínszálon és a kettő összege,
– SAD minősítőszámok.
Az eredményeket megkaptuk területi elvű, alapvonaltól csúcsig, csúcstól csúcsig, valamint vetületi elvű kiértékelés alapján.
A korábbiakban említettek alapján a 2008–2009. évi vizsgálataink során kontrollívnek a Balatonakarattyánál a 336–341 szelvények közötti ívet választottuk, ahol a felépítmény zúzottkő-ágyazatú, hagyományos, hevederes illesztésekkel, MÁV 48 sínekkel, LM+5 jelű aljakkal, az ív sugara R = 275 m. A tiszta körív hossza 354 m.
Az Y-aljakkal épített vágányon a tiszta körív az 1039+99 – 1042+71 szelvények kö­zött van, ezért a vizsgálatot az 1040+00 – 1042+80 szelvények közötti szakaszon, összesen 280 m hosszon végez­tük el. A hagyományos, hevederes illesztésekkel épített vágánynak a 337+12 – 340+66 szelvények közötti szakasza esik a tiszta körívbe, itt vizsgálataink a 337+00 – 340+80 szelvények közötti, összesen 380 m hosszú szakaszra terjedtek ki.