A hibáknak a területi elvű kiértékeléssel kapott mérőszámait átszámoltuk 500 m hosszra. Az Y aljas vágányon a 14 db – egyenként 20 m hosszú szakasz mérőszámait összeadtuk, az összeget 280-nal osztottuk, és szoroztuk 500-zal. A hagyományos, hevederes felépítményen a 19 db, egyenként 20 m hosszú szakasz mérőszámait adtuk össze, ezt 380-nal osztottuk, és szoroztuk 500-zal. Az 500 m hosszra átszámolt értékek összehasonlíthatók egymással és más vágánymérések eredményeivel.
Az Y-aljakkal épített vágány 1040+00 – 1042+80 szelvények közötti szakaszán, valamint a hagyományos felépítmény 337+00 – 340+80 szelvények közötti szakaszán a SAD minősítő számok 500 m hosszra átszámított értékét, területi elven való kiértékeléskor a 7. ábra tünteti fel. Az Y-aljakkal épített vágányon 2007. október 5-én, a hevederes vágányszakaszon 2008. szeptember 11-én volt nagygépes (FKG) vágányszabályozás.

Az eredmények összehasonlításából arra lehet következtetni, hogy 2008. áprilisig az Y-aljakkal épített felépítmény volt jobb állapotban, ezen kisebbek a SAD minősítő számok. 2007 őszén mindkét felépítményen szabályozást végeztek, ezért mindkét felépítmény állapota javult. A hagyományos felépítménnyel épített vágányon 2008. szeptember 11-én ismét végeztek vágányszabályozást, ezért itt újra javult a pálya állapota, így kisebb SAD minősítő számok adódtak. Két olyan mérési időpont között, amikor nem végeztek vágányszabályozást, a 7. ábrán feltüntetett SAD mérőszámokat összekötő egyenesek majdnem párhuzamosak, ebből arra lehet következtetni, hogy a romlási folyamat hasonló sebességű a két felépítményen. Az Y-aljas vágányon a SAD minősítő szám értéke négy alkalommal meghaladta a „C 60” jelű határértéket, ami V = 60 km/h sebességnél a fenntartási beavatkozási határt jelenti.

Az Y-aljakkal épített vágány és a hagyományos felépítmény vizsgált szakaszain a jobb és bal sínszálon mért irány mérőszámok összegét 500 m hosszra átszámítva, területi elven való kiértékeléssel grafikusan a 8. ábra mutatja. A süppedéshibák legnagyobb értékeit a két felépítmény teljes vizsgált szakaszán az egyes mérési időszakokban, grafikus formában, alapvonaltól csúcsig elven történő kiértékelésben a 9. ábra hasonlítja össze.