A KTMF működése Győrött, fejlődése Széchenyi István Egyetemmé

Ennek az időszaknak összefoglaló adatait tartalmazza az 1. táblázat.

• 1977. október 28.: A főiskola épületeinek ünnepélyes átadása.

Egyedi megoldás az épületek közötti átjárást biztosító vasúti személyvagon kocsiszekrényének beépítése (1. ábra.). „Az intézmény központi épülete és laborja között látványos hídszerkezet épült, hirdetve a főiskola műszaki és közlekedési területen elért hírnevét. Az Y jelű gyorsvonati személykocsit (kocsiszekrényét), ami a Magyar Vagon- és Gépgyár korábban nagy sorozatban gyártott terméke volt, az épület falába beépített támaszokra helyezték. A szokványos 2. osztályú vasúti kocsit a Győri Rába Gépgyár ajándékozta a főiskolának. A vasúti kocsi nemcsak összekötő hídként funkciónál, hanem szimbolizálja a régi KTMF fő profilját is. [1]

A gyalogos-felüljáróként működő személyvagon beépítését a Hídépítő Vállalat győri építésvezetősége (építésvezető: Vörös József) hajtotta végre.

• 1979. november: Varga Imre Sárkányrepülő szobrának avatása. Az alkotás azt a pillanatot örökíti meg, amikor Ikarosz a sárkányrepülővel nekirugaszkodik a levegőnek. (A rozsdamentes króm­acélból készült műalkotás sziluettje az SZE Alumni [Öregdiák] magazin iniciáléjában (kezdőbetűjében) is megjelenik (2. ábra).
• Az 1984. március 21-én tartott főiskolai oktatói értekezleten dr. Vaszary Pál hozzászólásában javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy egy jeles magyar emberről kellene elnevezni az intézményt. A mögötte ülők gyorsan rákérdeztek: Kossuth, vagy egyáltalán ki a javaslata? A ma már a legendás professzorok között emlegetett dr. Vaszary Pál egyértelműen felelt: természetesen Széchenyi István legyen a névadó [2]!
• 1986. szeptember 1-jén gróf Széchenyi Istvánról nevezték el az intézményt. Neve ezután: Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola.
• 1990. június 6-án megalakult az Universitas-Győr Alapítvány, amely a SZIMF egyetemmé válásának támogatását, az egyetemi feltételek megteremtését tűzte ki célul.
• 1990. július 1-jétől az intézmény elnevezése: Széchenyi István Műszaki Főiskola.
• 1992: A főiskola stratégiai tervében kijelölték azokat a tudományterületeket és szakokat, amelyeknél a vezetés az egyetemi képzés feltételeinek megteremtését belátható időn belül megvalósíthatónak tartotta.
• 1992. szeptember 1-jétől az új név Széchenyi István Főiskola.
• 1996. augusztus 1-jén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Győri Tagozata a Széchenyi István Főiskola Művészeti Fakultása lett.
• 1999: A kormány felsőoktatási integrációs tervében „Győri Főiskola” néven szerepel a Széchenyi István Főiskola és az Apáczai Csere János Főiskola.
• A felsőoktatási törvény 1999. július 1-jei módosítása kimondta: „A Széchenyi István Főiskola, amennyiben 2002. június 30-ig teljesíti a Ftv. 3. §-ában előírt követelményeket, Széchenyi István Egyetemként működhet tovább.”
• 2001. december 11-én a parlament úgy döntött, hogy a Széchenyi István Főiskola a törvényben előírt feltételeket teljesítve, 2002. január 1-jétől Széchenyi István Egyetemként folytathatja működését. A névtáblacserét a 3. ábra mutatja.
• 2009. november 21-én az Ikaros, a sárkányrepülő szobor ideiglenes elbontása.
• 2010. november 8-án a Sárkányrepülő Ikarosz körplasztika felállítása új helyen, zalahalápi bazalttalapzaton. A győri egyetem, a képzés jelképe, egyben mintaképe a mérnöki precizitásnak: a szobor szárnyain a rések arra szolgálnak, nehogy egy nagyobb szél valóban felkapja Ikaroszt (4. ábra). (Az alkotó, Varga Imre eredeti végzettsége repülőmérnök, a háborúban pedig repülőtiszt volt.)

„A győriek, a campus használói a műalkotás mindegyik elnevezését sajátjuknak tekintik. A fiatalság, a jövőbe mutatás győri jelképe lett a szobor.” – olvashatjuk Honvári János és Winkler Csaba írásában [3].

• 2016. január 1-jével az Apáczai Csere János Kar és a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kar a Széchenyi István Egyetemhez csatlakozott.
• 2022. június 2-án ünnepélyes aranydiploma-átadást tartanak az 1971-1972. évben a KTMF-en végzett üzemmérnökök részére.