Ebes (kiz.)–Debrecen (kiz.)

Ez a szakasz mindösszesen egy állomásköz felújítását jelenti 7,65 kilométer vágányépítéssel és a felsővezeték-rendszer korszerűsítésével együtt.
A nyíltvonalak műszaki tartalma az alábbi:
A vasúti pálya 60E2 (UIC60) rendszerű sínekkel hézagnélküli kivitelben épült 1:40 síndőléssel. Az aljkiosztás: 60 cm, az aljak típusa LW jelű betonalj. A sínleerősítés alátétlemez nélküli, szorító hatású, rugalmas; Skl-14 típusú. Az ágyazat: 32/50 mm frakciójú zúzott kő, amelynek hatékony ágyazatvastagsága 35 cm. A padkaszélesség 1,10 m; az ágyazatváll jellemzően 40 cm széles az aljvégtől számítva (11. ábra).
Az új felépítményt (SZK1 és SZK2) védő-erősítő réteg támasztja alá a talajviszonyoktól és teherbírási követelményektől függően, ezek rétegvastagsága 40–60 cm között változik. A védőrétegek alatti tükör 5%-os oldalirányú lejtésű. A felépítményből és védőrétegekből lefolyó csapadékvizek a rézsűkön keresztül a kétoldali talpárkokban gyűlnek össze, és innen szikkadnak, párolognak el. A tervezett talpárkok fenékszintjét úgy határozták meg, hogy a bennük tartósan kialakult vízszint az alépítményi korona szintjét 20 cm-nél jobban nem közelítheti meg.

A nyíltvonali munkák vezérgépe – csakúgy, mint Szajol–Püspökladány esetében – a PM 1000-es alépítmény-javító géplánc volt; kivétel ez alól Kaba–Hajdúszoboszló-állomásköz, mivel itt a földmunkás-technológiát alkalmazták. Az alépítmény-javítás (12. ábra) után a vágányfektetést SUZ gyorsátépítő vonattal végezték.

A legjelentősebb ideiglenes forgalomba helyezésekről – amelyek a komplett munkák lezárását jelentették – érdemes néhány gondolatot megemlíteni. Ahhoz mérten, hogy az első „kapavágást” 2017 közepén ejtették meg, már abban az évben történtek ideiglenes forgalomba helyezések.