A cikk szerzője:

Jarabek Jenő hidász szakaszmérnök
MÁV Zrt.

Hídvizsgálat madártávlatból

2018-ban, a MÁV Zrt. által kiírt INNOMÁV pályázatra készítette el a Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség négyfős csapata a hídvizsgálatok drónnal történő elvégzésének lehetőségét bemutató „Valami van a levegőben” fantázianevű pályázatot, amivel harmadik helyezést értünk el. A pályázatban leírtak alapján mutatom be azokat a lehetőségeket, amelyek a korszerű digitális technika és a drón alkalmazásával a hídfelügyeleti tevékenység részei lehetnek.

Bevezetés

A MÁV Zrt. által üzemeltetett vasútvonalak átvezetése a nagyobb folyókon túlnyomó többségben rácsos szerkezetű acélhidakon történik. Ezeken a műtárgyakon a D.5. számú Pályafelügyeleti utasítás írja elő a szerkezetek állapotát felmérő, az állapotváltozásokat követő és a beavatkozások megtervezését elősegítő hídvizsgálatok elvégzését, dokumentálását. Az előírás szerinti vizsgálatok végrehajtását segítené a drón alkalmazása. A III. fokú vizsgálatok során többek között a felső öv vizsgálatát is el kell végezni normál esetben 5 vagy 10 évenként, egyéb esetben célvizsgálat elrendelésekor. A vizsgálat drón alkalmazása nélkül vágányzár-, gép- és munkaerő-igényes. A pályaszint +1,5 m feletti szerkezetek vizsgálatához segédeszköz (állvány, létra) vagy célszerűen felsővezeték-szerelő vasúti jármű (DMm; OTW–100; FJM–100) szükséges, a megfelelő létszámú kezelőszemélyzettel, előre megtervezett és megigényelt vágányzár biztosításával (1. ábra).
A vizsgálat alapvetően szemrevételezéssel, annak dokumentálása fénykép, illetve filmfelvételek készítése útján történik.

1. ábra. Felsővezeték-szerelő vasúti jármű (Fotó: Jarabek Jenő)

Hídvizsgálat segítése drónnal

A drónnal segített hídvizsgálat célja, hogy végigpásztázva a jellemző hibahelyeket és szerkezeti elemeket, eldönthető legyen, hogy szükséges e helyi (lokális) vizsgálat. Amennyiben a vizsgálatot vezető hídszakértő mérnök úgy ítéli meg, hogy további vizsgálat szükséges, úgy a segédeszköz (állvány, létra vagy felsővezeték-szerelő vasúti jármű) használata elkerülhetetlen, de ennek költsége és a forgalomra gyakorolt kedvezőtlen hatása jóval kisebb, mint a drónnal történt előzetes megvizsgálás nélkül.
A drónnal történő szemrevételezés előnye, hogy jóval kisebb mértékben szükséges a vágányzár, mivel az csak az űrszelvényen belül elengedhetetlen konkrét vizsgálatok, mérések elvégzésére vagy a drón alkalmazásával feltárt hibahelyek részletes vizsgálatára korlátozódik. A felsővezeték-szerelő jármű alkalmazása részben vagy egészben elhagyható és ezáltal a végrehajtáshoz szükséges munkaidő-ráfordítás is lényegesen csökkenthető. Az ilyen jellegű szemlék a II. fokú vizsgálatok esetében is indokoltak, mert a rácsos szerkezetű acélhidakon vagy a nagy folyami hidak mederben levő alépítményein, az időben felfedezett meghibásodások – repedések, rozsdásodások (vízfolyások és átázások), festékrétegek sérülései stb. – és ezek megszüntetése jelentős költségcsökkentést eredményeznek. Levegőből történő vizsgálat esetén egy közepes méretű (egynyílású, 75,00 m támaszközű) rácsos acélhíd drónos vizsgálatának időszükséglete körülbelül 30 perc, természetesen ennek kiértékelése, dokumentálása és annak eldöntése, hogy a drónfelvételek alapján még milyen vizsgálatok indokoltak, további munkaidőigénnyel járnak.

2. ábra. A hagyományos hídvizsgálat velejárója a vágányzár és a költséges felsővezeték-szerelő vasúti jármű. (Fotó: Jarabek Jenő)
Hagyományos vizsgálat során a járműről teljes egészében csak a felső szerkezeti részek vizsgálhatók, a szerkezet jobb és bal oldalán a rácsrudak a folyó felőli oldalról nem vagy csakis nagy nehézségek árán figyelhetők meg (2. ábra). Drónos vizsgálatnál ezek a szerkezeti részek részletesen megtekinthetők, hiszen a drón röptetése során jó minőségű film vagy fényképfelvétel készíthető, amelyeket a számítógépeken történő feldolgozás során, nagyítás útján ki lehet elemezni hibafeltárás céljából. A távcső és a kézi nagyító szerepét a drón és a zoomolás veszi át. Drón által készített nagy felbontású felvételek használhatók szegecselt, csavarozott kapcsolatok vizsgálatához, szegecs- és csavarlazulásra utaló jelek, furatokból kiinduló repedések felfedezéséhez, valamint a korrózió milyenségének és kiterjedésének megállapításához.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©