A cikk szerzője:

Sallai Attila projektigazgató
Swietelsky Vasúttechnika Kft.

Vörös József okleveles építőmérnök, ny. mérnök főtanácsos

Befejeződött a Gyoma–Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése

Ünnepélyes keretek között, 2014. december 17-én átadták a 2012–2014 között átépített Gyoma–Békéscsaba vasútvonalszakaszt. A be­ruházás célja az engedélyezett sebességének 160 km/h-ra, megengedett tengelyterhelésének 225 kN-ra növelése, valamint az ezzel kapcsolatos feltételeket megteremtő infrastrukturális fejlesztés végrehajtása, ami érinti a pályát és létesítményeit (vágányhálózat, váltók, mérnöki létesítmények, felsővezeték, a távközlési és biztosítóberendezések), magába foglalva a közbenső állomások teljes átépítését is. A munka kivitelezője a BÉKÉS-2012 Konzorcium volt, melynek tagjai, a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Közgép Zrt. és a Magyar Aszfalt Kft.


1925 – A világháborút követő román megszállás komoly kárt okozott a vasútnak. 3000 mozdonyt és 20 000 vasúti kocsit kellett átadni az utódállamoknak. A csonkított vonalakon a forgalom nagymértékben visszaesett.
1927 – Békéscsaba és Erzsébethely (később Jamina) között gyalogos-felüljáró létesült. A zömében cölöpalapozású támaszokra 8 db alsópályás szegecselt acél felszerkezet került. Forgalomba helyezés 1928.
1930 – Megkezdődött a békéscsabai új felvételi épület építése. Arad elcsatolása következtében Békéscsaba jelentősége felértékelődött. Az új állomásépület ennek megfelelő kialakítással készült el 1933-ra. 
1933 – Felbontották a Békéscsaba–Lőkösháza közötti második vágányt. A fel­bontást, a tévhittel ellentétben, nem a békeszerződés írta elő, hanem a csökkent forgalom és a bontott anyag máshol hasznosíthatósága.
1940 – Békéscsabán megépült a Szarvasi úti közúti felüljáró alulbordás, folytatólagos háromnyílású szerkezetként. Felszerkezetét a vonalvillamosítás miatt később megemelték.

4. ábra. A gyomai Körös-híd, középen emelhető nyílással (Fotó: Dr. Koller Ida)
1942 – Felépítménycsere 48-as sínekkel, Tiszatenyő–Csugar között. Ezt követően Sza­jol–Tiszatenyő között is átépült a pálya. Az átépítési munkákat 1943-ban fejezték be.
1944 – A II. világháborúban felrobbantották a Hortobágy–Berettyó-főcsatorna hidat, ennek következtében megsérült a felszerkezet és mindkét hídfő. Ezzel egyidejűleg felrobbantották a gyomai Hármas-Körös-hidat is. 
1945 – A gyomai Körös-híd provizórikus helyreállítása az emelhető szerkezet főtartójának és az I. III. nyílás sérülése miatt. A végleges helyreállításra csak 1949-ben került sor.
1947 – Mezőtúron új híd épült. A Hortobágy–Berettyó-főcsatorna szabályozása és hajózhatóvá tétele miatt a szerkezet alsó élét 65 cm-rel meg kellett emelni, viszont a híd nyílása 45,4 m-ről 27,00 m-re csökkent. 
1955 – A vasútvonal 7 évig tartó átépítése 48-as, hézag nélküli felépítményre, H jelű aljakkal. Szajol–Csugar között az 1942–43-ban fektetett síneket összehegesztették. Csugar–Lőkösháza között új, 48-as, hézag nélküli felépítmény létesült.
1962 – Szajol–Tiszatenyő között új második vágány épült. A következő évben elkészült az új Körös-híd Gyomán, a régi 1893-ban épült hídon ettől kezdve csak a Gyoma–Dévaványa vonal forgalma bonyolódott 1990-ig.
1962 – A vonal történetének jelentős ese­ménye az önműködő térközbiztosító berendezés megjelenése. Integra-Domino biztosítóberendezést kapott Mezőtúr, Békéscsaba és Lőkösháza állomás. 
1972 – Új, 54 kg-os, hézag nélküli felépítmény létesült Tiszatenyő–Kétpó (1972), Kétpó–Csugar (1973) és Nagylapos–Gyoma (1974) között, LX aljakkal. A következő évben elkészült a vonal villamosítása.
1983 – Békéscsabán megépült a Szarvasi úti közúti felüljáró második két forgalmi sávos szerkezete. A híd megépítése megteremtette a lehetőséget a régi híd felújítására, szerkezetének megemelésére.
1985 – Új, 54 kg-os, hézag nélküli felépítménnyel átépült Szajol–Tiszatenyő jobb és bal vágány. A meglévő alépítményen megépült a hiányzó jobb vágány Csugar–Nagylapos és Gyoma–Murony elágazás között. Így Szajol–Murony elágazás között lehetővé vált a 120 km/h sebességű közlekedés. A régi (bal) vágányt nem bontották fel, azon 60 km/h sebességgel közlekedhettek a vonatok a 2006-ban megkezdett átépítésig. Murony–Murony elágazás között az új jobb vágányt használták, mivel Békéscsaba állomás nem volt alkalmas a második vágány fogadására. A munkák 1997-re fejeződtek be.
1987 – Mezőtúron a Hortobágy–Berettyó-főcsatornán az újonnan épült bal vágányba új híd épült. A híd felszerkezete ferde főtartós, alsópályás gerinclemezes hegesztett acélszerkezet, NF csavaros kapcsolattal. A telephelyen gyártott szerkezetet egyben emelték be az 1947-ben már két vágányra megépített üreges falazatra. Forgalomba helyezés 1987. március 17.
1991 – Elkészült az új Körös-híd Gyománál, így a Gyoma–Dévaványa vonal forgalma már az új hídon bonyolódik. A fővonal viszont továbbra is az 1963-ban épült szegecselt rácsos hídon halad.
2004 – Békéscsaba–Lőkösháza–országhatár között pálya rehabilitáció a pályasebesség (100 km/h) visszaállítása érdekében. A felújítás 2005-re fejeződött be, melynek során a műtárgyak jelentős része is átépült.
2006 – Megkezdődött a Szajol–Lőkösháza vasútvonal rehabilitációjának első üteme. Három ISPA projekt keretében átépült Szajol és Gyoma között a vasúti pálya, Tiszatenyő, Mezőtúr és Gyoma állomás. 
2007 – Tiszatenyő állomáson peron és közforgalmú aluljáró épült. Közúti felüljáró épült a 44-es út Békéscsaba elkerülő szakaszán (819+92 sz.) így csökkent a város közúti forgalma, és javult a 47-es út kapcsolata is. 
2008 – A gyomai Hármas Körös-hídon és a mezőtúri Hortobágy–Berettyó-főcsatorna hídján a bal vágányú szerkezetek ideiglenes forgalomba helyezése.
2009 – A gyomai Hármas Körös-hídon, és a mezőtúri Hortobágy–Berettyó-főcsatorna hídján a jobb vágányú szerkezetek ideiglenes forgalomba helyezése.
Új gyalogos- és peronaluljáró épült Mezőtúron, peronaluljáró készült Gyomán. Az aluljárók az állomások átépítésekor két ütemben épültek. Ideiglenes forgalomba helyezésük 2009-ben történt.
Szajol–Gyoma között létrejött a 160 km/h sebességű, kétvágányú közlekedés feltétele, de az ETCS kiépítéséig csak 120 km/h az engedélyezett sebesség.
2012 – Elkezdődött a Szajol–Lőkösháza vasútvonal negyedik ütemének átépítése Gyoma–Békéscsaba között, ennek részleteit a következő szakaszban ismertetjük. [3], [4], [5], [6]

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Vörös József: A szolnoki Tisza-híd. Sínek Világa, 2007/3–4.
  • [2] Kiss Károly: A Szajol–Lőkösháza–országhatár vonalszakasz történetének rövid áttekintése. Kézirat.
  • [3] Dénes Béla: Szajol–Lőkösháza vonal átépítése. Sínek Világa, 1999/2.
  • [4] Dr. Horváth Ferenc: A MÁV Szegedi Üzletvezetőség-Vasútigazgatóság területi és szervezeti változásai. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [5] Lakatos István: Mezőtúri Hortobágy–Berettyó csatornahidak. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [6] Lakatos István: A Hármas-Körös gyomai hídjai. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [7] A V 120.14 Gyoma (kiz.)–Békéscsaba (kiz.) vasúti vonalszakasz vasúti pálya rekonstrukciója. Tenderkiírás.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©