Kerethidak beépítése a belvizek levezetésére

A vasútvonal szinte teljes hosszában belvizes területen halad, így a vízelvezetés javítására fejlesztési terv készült, ennek figyelembevételével több helyen is új átereszt kellett megépíteni, vagy a meglévőket átépíteni. A belvíz levezetését szolgáló műtárgyak adatait a 2. táblázat tartalmazza. A műtárgyak építése során a fő gondot a vasúti forgalom fenntartása, a forgalom alatti vágány építés közbeni megtámasztása jelentette.

Ilyen ideiglenes vágánymegtámasztás lát­ható a 12. ábrán az 515+60 szelvényben épülő keretnél. Mivel a vasúti töltés egy szakasza árvízvédelmi szempontból a körösi árvizi öblözet másodrendű védvonala, a vízügyi előírások miatt a műtárgyak zsilipekkel (bebetonozott U szelvénnyel és a hozzá tartozó elzáró fapallókkal) épültek ezen a szakaszon (13. ábra). Ugyancsak a vízügyi előírások miatt a 634+70 szelvényben levő műtárgynál az átépítés ideje alatt a vízátvezetést folyamatosan biztosítani kellett a műtárgyon belül (14. ábra).

Utasforgalmi és gyalogos-kerékpáros létesítmények

Az állomásátépítésekkel egyidejűleg Csár­da­szállás, Mezőberény és Murony állomá­sokon peronaluljárók, közforgalmú alul­járók, illetve ezek együttese épült (3.  táb­lázat).

Az esélyegyenlőséget rámpás ki­ala­kí­tás biztosítja. A lépcsőkarok és rámpák fölött a peronokhoz csatlakozó perontetők épültek. Mezőberény állomáson egy védett fát (15. ábra) is meg kellett óvniuk a kivitelezőknek. Több aluljáró építésénél (Csárdaszállás, Mezőberény, Murony, Mezőmegyer) csak provizóriummal lehetett a vasúti forgalmat fenntartani.