A cikk szerzője:

Dr. Dunai László egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Jáger Bence doktorandusz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Kövesdi Balázs egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Vasúti hidak fejlődése Észak-Amerikában

A vasútépítés Észak-Amerikában az 1830-as években indult, és világszerte forradalmasította a hídépítést is. Az észak-amerikai vasútépítés első évtizedét a gyors fejlődés jellemezte. A következő évtized végére megháromszorozódott a vasúti pálya hossza, elérve Chicagót és a Mississippi folyó vonalát is. Ezután 1850 és 1860 között szintén megháromszorozódott a vasúti pályák hossza a Mississippi vonaláig, ami akkor a Vadnyugat kapuját jelentette. A rohamos amerikai fejlődést mutatja, hogy a vasúti hálózat hossza közel a felét tette ki a világ akkori vasúti hálózatának.


1847-ben Whipple tovább forradalmasította a vas nyújtotta előnyöket, amikor a Pratt-féle rácsozással kidolgozott egy öntött- és kovácsoltvas elemekből álló, vasúti hídhoz alkalmas rácsozást. A szerkezetben az előzőleg ismertetett Connecticut folyó feletti híd konstrukciójához hasonlóan, de fordítottan a diagonális húzott kovácsoltvas rácsrudak két függőleges nyomott öntöttvas elemet fogtak át. A felső nyomott övrúd öntöttvasból, míg az alsó húzott övrúd kovácsoltvasból készült. Az új kialakítást elsőként 1853-ban alkalmazták a Vermont & Canada Railroad részeként a New York állambeli Troy-nál az Erie-csatorna felett [13]. A híd rajza a 9. ábrán látható. A kedvező szerkezeti kialakításnak köszönhetően – feltehetően az azonos fesztávokhoz viszonyítva –
Whipple a kor legkönnyebb vashídját alkotta meg. Whipple munkái megalapozták a nagyobb fesztávokhoz alkalmazható Bollman- és a Fink-féle rácsostartók fejlesztését, ezért és az úttörő gyakorlati és elméleti meg­fontolásai okán nevezik Whipple-t a rácsos vashidak atyjának.

9. ábra. Whipple-féle rácsos vashíd [13]

10. ábra. Bollman-féle rácsos vasúti híd [14]
Wendel Bollman 1852-ben a Baltimore & Ohio Railroad részeként egy új típusú rácsos vasúti hidat fejlesztett ki, amelyet Bollman-féle függesztett rácsos tartónak neveztek el [14]. A húzott rácsrudak mindegyikét a támasz feletti függőleges rácsrúd csúcsába kötötték be. A húzott elemek kovácsoltvasból, a nyomott elemek öntöttvasból készültek. 1873-ig közel száz ilyen típusú hidat építettek. Az egyetlen, mai napig megmaradt híd 1869-ből a marylandi Savage-ban található, amelyet az alkotóról Bollman rácsos hídnak neveztek el (10. ábra).
Albert Fink 1852-ben a Baltimore & Ohio Railroad részeként egy új típusú rácsos vasúti hidat fejlesztett ki, mely abban az időben a leghosszabb vasúti vashíd volt Észak-Amerikában. A híd a nyugat-virginiai Fairmontnál vezette át a vasúti forgalmat a Monongahela folyón. 1857-ben Kentucky államban a Louisville & Nashville Railroad részeként a Green folyó felett építette Fink az addigi leghosszabb amerikai vashidat. Fink az amerikai polgárháborúban fontos végrehajtó szerepet töltött be. Az ő nevéhez fűződik a louisville-i Ohio folyó feletti, összesen 1,6 km hosszú híd megépítése is, mely a maga idejében a leghosszabbnak számított. A legrégebbi, napjainkig fennmaradt, 11. ábrán látható Fink-féle rácsozású vasúti vashidat 1858-ban adták át a forgalomnak a New Jersey-i Hamdennél [15].

11. ábra. Fink-féle rácsozású híd Hamdennél [15]

12. ábra. A Mohawk folyó hídja [16]

13. ábra. A Parkersburg vasúti híd [17]
Az első szegecselt kapcsolatokkal kialakított kovácsoltvas vasúti hidat Howard Carroll ír mérnök (MacNeill ír hídmérnök tanítványa) tervezte. A 12. ábrán látható híd, a New York Central Railroad részeként, Schenectadynál a Mohawk folyó felett vezette át a vasúti forgalmat [16]. Mivel a kapcsolatok szegecseltek voltak, így feltehetően ez az első teljes egészében kovácsoltvas főtartó elemekből épült híd, melyet 1859-ben adtak át a forgalomnak. A híd 10 támaszközből állt, Howe-féle rácsozású (függőleges húzott elemekkel és két függőleges elemet átfedő átlós nyomott elemekkel). Ezután a fém vasúti hidak és szegecselt kapcsolatok első számú fejlesztője és alkalmazója a New York Central Railroad volt, mely a kovácsoltvas hidak alkalmazásában évekig élen járt.
A 13. ábrán látható Parkersburg hidat 1871-ben adták át a Baltimore & Ohio Railroad részeként. Jelentések alapján a világ leghosszabb vasúti hídja volt a maga 2180 m-es hosszával [17]. A hidat Jacob Linville tervezte kovácsoltvas elemekből, szegecselt kapcsolatokkal és Whipple-féle rácsozás alkalmazásával. A híd kovácsoltvas elemeit 1904 és 1906 között részben acélra cserélték, majd 1914-ben egy új acél felszerkezet épült helyette.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_rail_transport_in_the_United_States
  • [2] https://en.wikipedia.org/wiki/High-speed_rail_in_the_United_States
  • [3] http://www.ushsr.com/ushsrmap.html
  • [4] Solomon, B.: North American Railroad Bridges. Voyageur Press, 2008.
  • [5] https://en.wikipedia.org/wiki/Carrollton_Viaduct
  • [6] https://en.wikipedia.org/wiki/Contoocook_Railroad_Bridge
  • [7] http://www.woodcenter.org/docs/dayton-conference/NizamievHoweTruss­esNikolaevRailw.pdf
  • [8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Iron_Bridge
  • [9] https://en.wikipedia.org/wiki/Dunlap%27s_Creek_Bridge
  • [10] http://www.blackrivercanalmuseum.com/WhippleBridge.htm
  • [11] http://www.structuremag.org/?p=7899
  • [12] http://explorepahistory.com/hmarker.php?markerId=1-A-1C5
  • [13] http://www.structuremag.org/?p=8470
  • [14] https://en.wikipedia.org/wiki/Bollman_Truss_Railroad_Bridge
  • [15] https://en.wikipedia.org/wiki/Fink_truss
  • [16] http://www.structuremag.org/wp-content/uploads/2014/08/C-HistoricStructures-Guise-Aug111.pdf
  • [17] http://electricearl.com/parkersburg/rivers.html
  • [18] https://en.wikipedia.org/wiki/Lyman_Viaduct
  • [19] https://en.wikipedia.org/wiki/Portage_Viaduct
  • [20] https://en.wikipedia.org/wiki/Eads_Bridge
  • [21] https://bridgehunter.com/mo/howard/first-glasgow-rr/
  • [22] https://hu.pinterest.com/pin/570409109038702222/
  • [23] https://bridgehunter.com/ne/cass/bh69773/
  • [24] https://www.tylin.com/en/projects/tempe_town_lake_light_rail_bridge
  • [25] https://www.tylin.com/en/projects/sky_bridge_over_the_fraser_river
  • [26] https://structurae.info/ouvrages/north-arm-bridge
  • [27] https://en.wikipedia.org/wiki/Tilikum_Crossing
  • [28] http://www.portno.com/bridges
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©