Más konstans sebességgel történő mozdonyáthaladásoknál a mért el­moz­du­lás­diagramok hasonlóak, mint 40 km/h esetében. A mért eredményeket az 1. táblázat foglalja össze. V = 5 km/h sebességgel – a mozgó saru felől a fix saru felé – történő mozdonyáthaladás során a mozgó sarunál a pályalemez 1,21 mm-t, a sín 0,64 mm-t, a fix sarunál a pályalemez 1,24 mm-t, a sín pedig 0,61 mm-t mozdult el hosszirányban. 80 km/h sebességnél – a fix saru­tól a mozgósaru felé haladásnál, a mozgó sarunál – a pályalemez 1,65 mm-t, a sín 1,43 mm-t, a fix sarunál a pályalemez 1,49 mm-t, a sín pedig 0,87 mm-t mozdult el hosszirányban. 5 és 40 km/h között a sebesség gyakorlatilag nem befolyásolta az elmozdulások nagyságát, 80 km/h-nál azonban nagyobb elmozdulások adódtak.

Vizsgálataink részét képezte a fékezés hatására bekövetkező elmozdulások meghatározása, amelyet két különböző járműmozgás mellett végeztünk el:

• fékezés és megállás a hídon;
• a hídon fékezve történő áthaladás.

A 10–15. ábrák feltüntetik azokat az elmozdulásdiagramokat, amelyeket akkor mértünk, amikor a mozdonyok intenzív fékezéssel a hídon álltak meg.

A 10–11. ábrák azt az esetet mutatják, amikor a mozdonyok a fix saru felől haladtak a mozgó saru irányába – 1. táblázat szerinti 10. futam –, a fékezőerő tehát a mozgó saru (Debrecen) felé hatott. Eredményeink a következők:
– A pályalemez elmozdulása a mozgó sarunál a megállás előtti pillanatban 2,33 mm, közvetlenül a megállás után 1,16 mm, majd a lengés lecsillapodása után a statikus teher hatására 1,33 mm volt a mozgó saru felé. A megállás pillanatában a hosszirányú lengés 2,33–1,16 = 1,17 mm volt.