A biológiai sokféleség a földi élőlények sokszínűségét, változatosságát jelenti, amely az évmilliók, évmilliárdok alatt lezajlott evolúció által szüntelenül formált természetes folyamatok eredménye, és amely napjainkban is tart.
A földi élet változatos formái egyben a genetikai változatosságot is jelentik. Földünkön eddig kb. 1,7 millió fajt azonosítottak. A biológusok szerint ennek a többszöröse is lehet. Ezen élőlények nagy része növény és apró, gerinctelen lény (1. ábra).
Jelenleg naponta körülbelül ötven faj pusztul ki végérvényesen! Egy-egy új faj születését ezer, tízezer években lehet mérni! Az állat- és növényfajok bármennyire is alkalmazkodóak, képtelenek arra, hogy az őket érő változások ütemét kövessék.
A Föld történetében eddig is voltak óriási kihalási hullámok, fajok régen is pusztultak ki, így nem is ennek a ténye a probléma, hanem a mértéke. A mostani kipusztulás abban különbözik az előzőektől, hogy nem természeti csapás, hanem az ember okozza hosszan tartó, permanens befolyásával. Ha nem sikerül megállítani a fajok sokféleségének rohamos csökkenését, akkor akár néhány évtized múlva olyan kényszerpályára kerülhet az emberiség, amelyre nem lesz megoldás.

Mért fontos a sokféleség?

Egy rendszerben – életközösségben – elemek sokasága kapcsolódik össze egyenként és funkcionálisan. Maguk a rendszerek is kapcsolódnak egymáshoz, nagyobb és összetett rendszert hozva létre. Az élőlények – növények, állatok, gombák – szerveződése nyílt, folyamatosan változó rendszert alkot, vagyis hatással van rá a környezet. A benne lezajló anyag- és energiaáramlási folyamatokat a környezet hatásai alakítják, de főbb tulajdonsági megmaradnak, így dinamikus egyensúlyban van.
Ez az állapot csak a rendszer önszabályozó képessége révén tud folyamatosan megmaradni. Az életformák együttműködése és kölcsönhatása tette és teszi a Földet lakóhellyé az ember számára.
A biodiverzitás bármely szintjén jelentkező szegényedés a rendszert károsítja. A változatosság csökkenése a populáció (sokaság, szaporodási közösség) rugalmasságát csökkenti, azaz érzékenyebben reagál az őt érő belső és külső (környezeti) hatásokra. Nehezebben fog alkalmazkodni, fennmaradni túlélni.

Miért is veszítjük el a fajokat?

A nagyobb biomokat (élőhelyeket), mint például az esőerdők, szavannák vagy a fenyőerdők, már 30-50%-ban átalakítottuk mezőgazdasági, ipari és lakóterületté. Élelmiszereink előállításával – főleg a luxusfogyasztással (kaviár) –, hobbijainkkal (kisállatok kereskedelme, a búvárkodás miatt a korallok csökkenése), az őshonos fajokat agresszíven kiszorító fajokkal (parlagfű, libatop, akác) és a klímaváltozással a fajok nem tudnak lépést tartani.
A fajok csökkenése kihat az életközösség (ökoszisztéma) működésére. Ebben a rendszerben mindenkinek megvan a meghatározott helye és szerepe! Egyes fajok élőhelyül, táplálékul szolgálnak, kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és így evolúciós folyamatokat indítanak és tartanak fenn.
Esős és meleg években megfigyelhető, hogy a szúnyogok egyedszámának növekedésével az őket fogyasztó kétéltűek (pl. békák) száma is növekszik, s ezzel az őket fogyasztó nagyobb élőlények (pl. gólyák) száma is. Ugyanakkor ha kevesebb a táplálék, kevesebb a fogyasztó is (pl. a gólyák kevesebb tojást költenek).

Egy erdei táplálékláncot megfigyelve (2. ábra) az egyes szintek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A növények – tölgy, cserje, lágyszárúak – anyagaiból táplálkozó talajlakó rovarokat, földigilisztákat, gombákat a kisemlősök – cickány, vakond, egér, pocok – elfogyasztják, majd őket a menyétek és baglyok. Miután elpusztulnak, a lebontó láncban anyagaik visszakerülnek a talajba, és a növények számára felvehetővé válnak.
A biodiverzitás állandó változásnak: keletkezésnek, átalakulásnak, pusztulásnak van kitéve. A fajok extinkciójának (pusztulásának) üteme egyre gyorsuló tendenciát mutat, ennek oka sok összetett folyamat eredménye, de végső soron az emberi tevékenység, az emberi népesség növekedésére vezethető vissza.
Élelemkészleteink kb. 7000 növény- és 100 állatfajt tartalmaznak. Gyógyszereink fele növényi eredetű. Növény- és állatfajtáink genetikai forrást biztosítanak (pl. ke­resztezés – holstein-fríz – tejtermelés). Az erdők hozzájárulnak a klímaszabályozáshoz (az amazóniai esőerdő [3. ábra] termeli a világ oxigénellátásának több mint 20%-át) és az ember rekreációjához. Biogeokémiai folyamatok (oxigén-, víz-, szénkörforgás, talajfolyamatok) lehetővé teszik a talaj termékenységét, a víz- és a levegőtisztítást.

A MÁV szerepe a biodiverzitásban

A mezőgazdasági területek térfoglalásából adódóan számos növény és állat a vasúti töltés közvetlen környezetét választotta élőhelyéül (biotópjául). Az itt megtelepült flóra (növények) és fauna (állatok) jelenlétével, reprodukciójával, stressztűrő képességével alkalmazkodott a vasút folyamatos üzeméhez, így az értékes és védett fajok egyedei megtalálhatók a vonalhálózat számos részén.
A felújításokkal kapcsolatos területeken, ahol természetvédelmileg érintett, az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) Vörös Listáján, valamint nemzeti védettség alatt álló fajok találhatók, az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTVF) határozatban írja elő a fajok egyedeinek védelmét (számlálás, áttelepítés, magnyerés stb.), melyet a megvalósulást követően ellenőriznek.

A MÁV Zrt. a tervezett vonalszakaszok átépítése előtti tervezésekbe bevonja az illetékes KTVF-et. A felügyelőség mint szakhatóság megvizsgálja a felújításra vagy átépítésre kijelölt vonalszakasz tervdokumentációját és dönt arról, hogy a tervezett beruházás hatásvizsgálat-köteles vagy sem. A hatásvizsgálat készítését külső környezetvédelmi szakértők, cégek bevonásával végezteti a MÁV Zrt.
Az elkészített dokumentációkat a szakmai felülvizsgálatot követően – melyet az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály végez – nyújtják be az il­letékes felügyelőséghez. A beruházási munkákat az elkészített tervek és dokumentumok hatósági engedélye alapján kezdik meg.
Az elkészített tervek – szakhatósági hozzájárulások alapján – tartalmazzák az anyagmozgatás, kivitelezés során a felújításból-átépítésből, technológiából, munkagépekből, tehergépkocsikból kikerülő anyagok (pl.: olaj, szennyezett víz, göngyöleg) sorsát. A felújítási, karbantartási munkák időpontját, a munkaterületek megközelítését, a munkálatokkal járó mozgást, zaj többletterhelést, az értékes vegetáció vagy élőhely védelme érdekében az ideiglenes depóniák helyét, a technológiai módosítást (pl. költési időszak), a növényállomány átültetését, magfogást és szaporítást, utólagos élőhelykezelést és monitoringot. Sérülés, rendkívüli esemény bekövetkeztekor az érintett területrészeken a vegetáció rehabilitálását.
A MÁV-csoport kezelésében mintegy 8000 km olyan vasútvonal van, amely évtizedek óta tájvédelmi körzeten, nemzeti parkon halad át. Ezért a MÁV Zrt. szerepe a környezet- és természetvédelem szempontjából nagyon fontos.
A biológiai sokféleség védelme saját érdekünk, a civilizációnk alapjai maguk a biológiai erőforrások. A természeti erőforrások különböző ágazatok és iparágak (pl.: a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, a kertészet vagy építőipar) alapját képezik. A biodiverzitás számottevő hatással van a gazdaság működésére: a világgazdaság közel 40%-a a biológiai termékeken és azok feldolgozásán alapul.
Az élővilág változatossága pénzben felbecsülhetetlen és megfizethetetlen érték, annak pusztulása ökológiai, kulturális és gazdasági veszteség a jelen és jövő generációk számára.
Földünk biológiai sokfélesége mindig változott. Eddig öt tömeges kihalás volt. Ebben az embernek nem volt szerepe. A hatodik periódus közeledtét viszont sajnálatosan sürgetjük…