A területi igazgatóságokat bemutató sorozatunk utolsó állomásához érkeztünk. Hazánk történelmének utolsó száz éve számunkra súlyosan hátrányos eseményekben bővelkedett. Az elszenvedett területveszteségek okán úgy alakult a MÁV igazgatóságainak területe, hogy az eddig bemutatott igazgatóságok vonalhálózatának összessége alig haladja meg a budapesti igazgatóság területét, mivel ezek vonalhálózatának jelentős része idegen kézbe került. Ennek következménye, hogy a MÁV személy- és áruszállítási teljesítményein túl az infrastruktúra bármely mutatója is negyven százalék feletti értéket képvisel a budapesti (kisebb veszteséget szenvedett) igazgatóság tekintetében.

A most bemutatkozó igazgatóság Észak-Magyarország területén működik. Vasútvonalai Szlovákia irányába négy ponton metszik az országhatárt. Az igazgatóság területe nagyrészt az Északi-középhegység részét képezi, amiből az következik, hogy a vasútvonalak építése során, a nagyszámú folyó áthidalása mellett, a hegy­vidéki terep is nehézséget jelentett. Ezt a hátrányt azonban nagymértékben kárpótolja a változatos táj, az ország történelmében meghatározó szerepet játszó városok és a történelmi borvidék. A személyszállításon és a mezőgazdasági termények fuvarozásán kívül az igazgatóság területén levő bányák és az ipari üzemek kiszolgálása is komoly feladat.

A most bemutatkozó igazgatóság területe lefedi a teljes Észak-Alföldet. Vasútvonalai öt ponton metszik az államhatárt Ukrajna és Románia felé. A Tisza és kisebb folyói – korábban az áru- és személyszállítás fontos útvonalai – komoly nehézséget jelentettek a vasútépítők számára, mivel a vasútnak több helyen kereszteznie kellett azokat. Az igazgatóság területén a számos nagy folyami híd mellett megtalálható mind a három nyomtáv, közülük a szélessel az országban csak itt találkozhatunk. A területünkön levő két megyeszékhely, Debrecen és Nyíregyháza mellett olyan jól ismert turisztikai célpontok is vannak, mint a Hortobágy, a Tisza-tó, Hajdúszoboszló vagy Tokaj.