A méltatlanul feledésre ítélt, de munkásságának évszázadon átívelő hatása előtt tisztelegve, a kiváló hadmérnök, altábornagy, vasútépítő, államtitkár, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet megalapítója és első elnöke emlékére, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara kezdeményezésére, több szombathelyi és megyei szervezet összefogásában 2024-et – a bicentenárium évét – Hollán Ernő-emlékévvé nyilvánították. Az emlékév nyitó alkalmaként január 12-én a szombathelyi szülőházánál koszorúzással, majd azt követően a városházán konferenciával tisztelegtek a szervezők és a résztvevők. Közéleti személyiségek, történészek méltatták életútját, munkásságát. A jelenleg is ismert vasúti hálózat kiépítése, a MÁV igazgatási rendszerének kialakítása érdekében végzett munkásságáról nyújt ízelítőt az alábbi előadás, amely a nyitórendezvényen hangzott el.
Emlékek a múltból
Minden nyomdaterméknek (weboldalnak is) rendelkeznie kell olyan sajátságos jellemzőkkel, amiben összegzik a szerkesztésével, kiadásával kapcsolatos adatokat, amit impresszumnak neveznek. Ennek változásait követi nyomon a szerző a Sínek Világa szakmai folyóirat 65 éves tevékenysége során. Mindezt megelőzően a lap jubileumi számai után a jelentősebb fordulópontokat ismerteti táblázatos formában is. Végül összehasonlítva a MÁV többi szakmai kiadmányával, a Sínek Világa hét évtizedes megjelenésének jelentőségét méltatja. Köszönetet mond a cikkíróknak, szerkesztőknek és a kiadást lehetővé tevő vezetőknek, valamint a lap kinyomtatásában részt vevő civil közreműködőknek is. Nem utolsósorban értékeli a hűséges olvasók rendületlen érdeklődését.
A MÁV História Bizottságát 1984 nyarán hozta létre dr. Bajusz Rezső, a MÁV akkori vezérigazgatója. Hogyan is kezdődött ez a „mozgalom”? Kezdetben a Magyar Közlekedési Múzeum már a XIX. század végén megkezdte a közlekedési, ekkor elsősorban a vasúti emlékek gyűjtését. Később azonban a „múltat végképp eltörölni” időszak uralkodott, ennek egyik áldozata volt éppen a híres 601-es gőzmozdonysorozat utolsó példánya is, és még sok egyéb szép muzeális emlék. A következő szakasz a gőzmozdonyok szerepének csökkenése miatti kezdődő kiállítási dömping. Ezután alakult a bizottság, amely elsősorban a magyar vasút történetének rendszerezését, a következetes emlékvédést tűzte ki céljául. (Az alapítók közül kiemeljük Tóth Béla, Perger Imre, de különösen dr. Heller György nevét.)