Hazánkban már lassan tizenöt éves múltra tekint vissza a vasúti tanúsítás fogalma és az alapvető követelményeknek való megfeleltetés gyakorlata valamennyi engedélyezési eljárás folyamán. Az ilyen típusú igazolásokhoz szükséges eredménydokumentumokat (nyilatkozatok, tanúsítványok) független megfelelőségértékelő szervezetek állítják ki NoBo vagy DeBo hitelesítési eljárások lefolytatásával, amelyek – az évek előrehaladtával és a szakma szereplői szemléletváltásának köszönhetően – egyre könnyebben teljesíthetők a létesítmények különböző fázisaiban, kezdve a tervezéstől egészen a megvalósításig.

A MÁV Zrt. munkabiztonsági feladatait 2003-ig közvetlen szakmai vezető mellett láttuk el. 2003-tól a feladatkör az EBK szervezetében önállósult, majd újabb változást követően, 2013-tól szerződés alapján mint szolgáltatást nyújtja a MÁV SZK Zrt. a munkavédelemmel kapcsolatos tevékenységet. A szervezet regionális felosztásban működik, a MÁV-csoport működési területét országosan lefedve. Továbbra is fő szempont, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzést tartjuk szem előtt, vagyis az érintett társszervezetekkel együtt közösen törekedünk arra, hogy soha semmilyen körülmények között ne történjen sérülés vagy baleset. Műtárgyépítési, -felújítási munkáknál az alábbiakban részletezett munkabiztonsági szempontokra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

A MÁV Zrt. állagában lévő közel 9000 darab vasúti híd mintegy 7%-a boltozott szerkezet. E hídszerkezetek általában az adott vonal vagy vonalszakasz forgalomba helyezését megelőző egy-három évben készültek, jellemzően a XIX. század közepétől a XX. század elejéig (1. ábra), hiszen a korabeli építéstechnológia jelentős mértékű élőmunka-szükségletet követelt. Nemcsak a falazott szerkezetek számossága, hanem leginkább korosságuk ró egyre komplexebb feladatot az utókorra. Több év előkészítő munka után 2007-ben megjelent egy, a boltozott hidakra vonatkozó tervezési irányelv, amely mára kiegészítésre, felülvizsgálatra szorult. A témában 2022-ben létrehozott MAÚT-munkacsoport célja a szabályozás korszerűsítése és utasításszintre történő emelése volt.