Ugrás a tartalomra

A 40a vasútvonal korszerűsítése (2. rész) – A Százhalombatta–Puszta­szabolcs-vonalszakasz

A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2022 / 4. szám lapszámában.
|
pályalétesítményi szakértő
MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Igazgatóság, Budapest
A Százhalombatta–Pusztaszabolcs-vonalszakaszt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) két különálló projektként építtette meg: 1. Százhalombatta (bez.)–Ercsi elágazás (bez.). 2. Ercsi elágazás (kiz.)–Pusztaszabolcs (bez.). Az első projekt különlegessége, hogy a Százhalombatta–Ercsi elágazás zöldmezős beruházásként valósulhatott meg. Mindkét projekt része volt a vágányhálózat átépítésén túl a felsővezetéki hálózat megújítása is. A biztosítóberendezés kiépítése külön projekt keretében készült el.

A vonalszakasz bemutatása

A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal a MÁV 40a számú, villamosított kétvágányú vonala, amely a Budapest–Pécs-vonal elővárosi része. A vonalon jelentős a teher- és az utasforgalom, az utóbbi elsősorban az ingázók miatt jelentős a főváros és a kisebb városok között (1. ábra).

1. ábra. Budapesti elővárosi vonalak
1. ábra. Budapesti elővárosi vonalak


Budapest-Kelenföldtől Érd elágazásig a 30a vonallal párhuzamos nyomvonalon vezet a pálya. Mivel a 30a Kelenföldtől Tárnokig egyvágányú vonal volt, így ezen vonalszakasz forgalmát is részben a 40a vonal szolgálta ki 2012-ig.
Érd elágazást elhagyva következik Érd (nagyállomás), illetve Százhalombatta. Ez a szakasz (Budapest–Százhalombatta) az ingázók fő vonala. Innen már csak a Dunai Finomító, Ercsi és Iváncsa van hátra Pusztaszabolcsig, ahol a vonalból kiágazik a dunaújvárosi és székesfehérvári irány. A vonal folytatását képezi a Sárbogárd–Dombóvár–Pécs felé továbbvezető pálya, amely szintén villamosított, de ez a szakasz már csak egyvágányú.

Forgalom

Budapest és Érd felső (illetve Százhalombatta) között az ingázók száma rendkívül magas. Százhalombatta és Pusztaszabolcs között elsősorban a Dunaújváros felől/felé haladók utaznak. A személyvonatok ütemes menetrend szerint indulnak a Déli pályaudvarról a Budapest–Pusztaszabolcs-szakaszon, és majdnem mindegyik továbbközlekedik Dunaújváros felé. Szintén óránként, de csak hétköznap közlekednek ingavonatok Budapest és Százhalombatta között az ingázó utasforgalom nagyságának enyhítése céljából. A vonal több InterCity vonatot is kiszolgál, amelyek elsődleges úti célja Pécs. Teherforgalma a Dunai Finomító állomásról megközelíthető MOL, valamint a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vonal miatt jelentős, elsősorban a Paksi Atomerőmű és a dunaújvárosi ipari létesítmények miatt, amelyek Pusztaszabolcs állomáson csatlakoznak be az országos hálózatba.

Pálya

A mostani vonalrekonstrukciót megelőző átépítés mintegy negyven évvel ezelőtt történt. Az akkor átépített vonalszakasz főbb adatai: 54-es rendszerű sínekből kialakított hézagnélküli vágány, behegesztett kitérőkkel, LM jelű előfeszített vasbeton aljakkal, 60 cm-es aljtávolsággal. Geo, SKL-3, VASKUT kengyeles leerősítés vegyesen alkalmazva, vízszintes alátétlemezeken, KL síncsavarokkal, 50 cm vastag zúzottkő ágyazatban.
A vonal az ívviszonyok és a beépítettség miatt Kelenföldtől Érdig 100 km/h sebességre, Érdtől Pusztaszabolcsig 120 km/h sebességre épült, 4,10 méter vágánytengely-távolsággal és 210 kN tengelyterheléssel.
Az utolsó nagy felújítási munka 1993 szeptemberében volt Budapest-Kelenföld–Háros állomásköz felújításával. Az 1990-es és 2000-es években elmaradt megelőző karbantartási munkák miatt 2017-re a ~40 km hosszú, kétvágányú vonalon összesen 38 helyen lassújel bevezetése vált szükségessé. A korlátozások többnyire a lokális elsárosodás, fekszinthibák, sínhibák, szigeteltsín-meghibásodások, kitérőmeghibásodások, az alkatrészek kopásából eredő repedések, törések miatt váltak szükségessé.
A pályafenntartási szakaszon dolgozók létszáma folyamatosan csökkent. A munkaidő nagy részében, a szűkös anyagi és vágányzári lehetőségek miatt, csak „tűzoltásra” volt lehetőség, a hiba igazi okának megszüntetésére nem.
A 2. és 3. ábrák az átépítést megelőző állapotokat szemléltetik.

2. ábra. Százhalombatta állomás átépítés előtt
2. ábra. Százhalombatta állomás átépítés előtt
3. ábra. Iváncsa állomás átépítés előtt
3. ábra. Iváncsa állomás átépítés előtt

Százhalombatta (bez.)–Ercsi elágazás (bez.) vonalszakasz vasúti pálya és kapcsolódó létesítmények korszerűsítése

A beruházásban részt vevő főbb szerveztek

Megrendelő: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Mérnök: Transinvest–Utiber-Magyar Mérnök Céh–Oviber Konzorcium.
Vállalkozó: SZ-E Konzorcium.
Tervező:

  • Engedélyezési tervdokumentáció: Utiber-UVATERV Konzorcium.
  • Kiviteli tervdokumentáció: Kontúr Csoport–Veszprémtev–RING Mérnök­­iroda.
4. ábra. Százhalombatta–Ercsi elágazás vonalszakasz
4. ábra. Százhalombatta–Ercsi elágazás vonalszakasz

A vasúti pálya 219+00–376+00 hm szelvény közötti vonalszakaszának (4. ábra) átépítése 2018. december 9.–2021. június 3. közötti időben valósult meg az alábbi részletezés szerint:

  • 219+00–256+00 szelvények között, amely magában foglalja Százhalombatta állomást.
  • 256+00–348+00 Százhalombatta–Ercsi elágazás zöldmezős nyílt vonal.
  • 348+00–376+00 Ercsi elágazás.
  • 343+00–348+00 Ercsi–Ercsi elágazás (régi nyomvonal).

A vonalszakasz műszaki jellemzői

  • Átépítés utáni tengelyterhelés: 225 kN.
  • Engedélyezett sebesség
    – nyílt vonali és állomási átmenő fővágányon: 120/160 km/h;
    – megelőző vágányon v=80 km/h és helyenként 40 km/h.
  • A nyílt vonali és az állomási átmenő fővágányok felépítménye UIC 60 rendszerű.
  • Állomásmegelőző fővágányok és egyéb állomási vágányok felépítménye UIC 54 rendszerű.
  • Az átmenő fővágányokba új 60 rendszerű, központi állítású, vasbeton aljas kitérők épültek be, vályúaljas kivitelben.
  • A megelőző fővágányok és egyéb vonatfogadó, -indító vágányokba új 60 rendszerű és új 54 rendszerű, központi állítású, vasbeton aljas kitérők épültek be vályúaljas kivitelben.
  • Állomási mellékvágányokba új 54 rendszerű, központi állítású, vasbeton aljas kitérők épültek be vályúaljas kivitelben.
  • A kitérő irányában 80, illetve 120 km/h sebességgel járható kitérők B60-800, B60-1800 rendszerűek, vályúaljas kialakítással és 160 km/h sebességre alkalmas elektrohidraulikus állítóművekkel (Spherolock és Hydrolink) telepítették.
  • Százhalombatta állomáson SK+55 cm-es magasperonok létesültek, amelyek liftekkel is megközelíthetők.
  • Százhalombattán állomási P+R, illetve kerékpárok elhelyezésére alkalmas B+R parkoló épült.
  • A 269+91,51 hm szelvényben új, előregyártott hídgerendás egynyílású közúti felüljáró épült.


Külön szintű keresztezés 51309 jelű Finomítói út részére

A beruházás során épült új műtárgy közvetlenül csatlakozik az eredeti 40e vasútvonal felett 2001-ben megépült háromnyílású, síkalapozású közúti hídhoz.
A Finomítói úti közúti felüljáró adatai:
Keresztezési szög: 65°.
Szabad nyílás: a teljes bevágásszelvény.   
Keresztmetszet: 9,50 m.
Keresztesés: 2,5%-2,5% kétoldali.
Magassági vonalvezetés: 2,4% em – Rd=2000 m – 2,9% es
Alapozás:
Felszerkezet: előre gyártott hídgerendás vasbeton híd.
Helyszínrajzi vonalvezetés: egyenes.
Teherbírás: a híd terhelési osztálya „A” (e-UT 07.01.12:2011).

Százhalombatta állomás

Százhalombatta állomás a 40a vasútvonal vonatforgalmának szabályozásában középállomási funkciót tölt be. A szolgálati hely átmenő vágányainak engedélyezett sebessége a geometriai kötöttségek miatt 120 km/h. Az állomáson nyolc fogadó-, illetve indítóvágány létesült (5. ábra).

5. ábra. Százhalombatta állomás
5. ábra. Százhalombatta állomás


A személyforgalom kiszolgálását hét vágány biztosítja, valamennyi peronos kialakítással. Az I. számú vonatfogadó, -indító csonka vágány, illetve a II. számú elővárosi átmenő vágány mellett szélső peron, a IV–VI. vágányok, illetve a VII–VIII. vágányok között szigetperonok épületnek, az V. számú vonatfogadó és -indító csonka vágány melletti nyelvperon használható hossza egy szóló Stadler FLIRT típusú szerelvény. A többi peron legalább 150 m, mellettük két csatolt FLIRT motorvonat megállása biztosított. A peronok megközelítése külön szinten, gyalogos-aluljárón keresztül történik.


Külön szintű keresztezés Százhalombatta ipari park és a város között

A projekt részeként épült az Iparos úti külön szintű keresztezés (B246 műtárgy), amely Százhalombatta ipari park és a város között létesít kapcsolatot (6. és 7. ábrák).
Az Iparos úti közúti felüljáró adatai:
Keresztezési szög: a Budapest–Pécs-vasútvonallal: 84,77°.
Szabad nyílás: 49,90 m.
Keresztmetszet: 3,11+0,065+9,00+0,065+3,11=15,35 m.
Keresztesés: 4% (egyoldali jobbra).
Magassági vonalvezetés: esik 0,5%.
Alapozás: ∅80 cm átmérőjű, CFA-technológiájú, fúrt vasbeton cölöpalap.
Felszerkezet: ortotróp pályalemezes, egynyílású, egy főtartós, párhuzamos övű, ferde gerincű, egycellás acél szekrénytartós szerkezet íves vonalvezetéssel.
Helyszínrajzi vonalvezetés: íves, a hídon az Iparos út mellett kétoldali, 2,00 m széles kerékpárút épült.
Teherbírás: a híd terhelési osztálya „A” (e-UT 07.01.12:2011).

6. ábra. Iparos úti külön szintű keresztezés
6. ábra. Iparos úti külön szintű keresztezés
7. ábra. Iparos úti külön szintű keresztezésnél a műtárgy
7. ábra. Iparos úti külön szintű keresztezésnél a műtárgy



Százhalombatta–Ercsi elágazás (zöldmezős nyomvonal)

Az állomás végponti oldalán az újonnan épült, elkerülő funkciójú, emelt sebességű pálya elválik a régi nyomvonaltól, a páratlan állomásfejhez négy vágány csatlakozik (8. ábra). Ercsi állomás, valamint a Dunai Finomító állomás csak a régi nyomvonalról szolgálható ki.

8. ábra. Százhalombattai páratlan állomásfej
8. ábra. Százhalombattai páratlan állomásfej
9. ábra. Zöldmezős vasútépítés nagygéppel
9. ábra. Zöldmezős vasútépítés nagygéppel

A 256+00–348+00 szelvények között mindkét vágány nagygépes technológiával SUZ-350 géplánccal épült. Kiépítési sebessége 160 km/h, 225 kN tengelyterheléssel (9. és 10. ábrák).
A vonalszakasz műszaki átadás-átvétele 2021 júniusában megtörtént, de a forgalomba helyezésére a külön ütemben elkészült biztosítóberendezési projekt miatt 2022. április 18-ig várni kellett.
A zöldmezős nyílt vonal a 40a vonal folytatásaként, Ercsi elágazásban találkozik a régi Százhalombatta (kiz.)–Ercsi (bez.) 40e (eredeti) nyomvonallal (11. ábra).

10. ábra. SUZ-350 géplánc munka közben
10. ábra. SUZ-350 géplánc munka közben

11. ábra. A zöldmezős nyílt vonal a 40a vonal folytatásaként, Ercsi elágazásban találkozik a régi Százhalombatta (kiz.)–Ercsi (bez.) 40e (eredeti) nyomvonallal
11. ábra. A zöldmezős nyílt vonal a 40a vonal folytatásaként, Ercsi elágazásban találkozik a régi Százhalombatta (kiz.)–Ercsi (bez.) 40e (eredeti) nyomvonallal

Ercsi elágazás (kiz.)–Pusztaszabolcs (bez.) vonalszakasz vasúti pálya és kapcsolódó létesítményekkorszerűsítése


A beruházásban részt vevő főbb szerveztek

Megrendelő: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Mérnök: Transinvest–Utiber-Magyar Mérnök Céh–Oviber Konzorcium.
Vállalkozó: E -P Konzorcium.
Tervező:

  • Engedélyezési tervdokumentáció: Utiber-UVATERV Konzorcium.
  • Kiviteli tervdokumentáció: Kontúr Csoport–Veszprémterv–RING Mér­nök­­iroda.

A vasúti pálya 376+00–498+00 hm szelvény közötti vonalszakaszának (12. ábra) átépítése 2018. év eleje–2020. december 18. közötti időben valósult meg.

12. ábra. Ercsi–Pusztaszabolcsi-vonalszakasz
12. ábra. Ercsi–Pusztaszabolcsi-vonalszakasz
  • 376+00–405+00 Ercsi elágazás (kiz.)–Iváncsa forgalmi kitérő (kiz.).
  • 405+00–439+00 Iváncsa forgalmi kitérő–Iváncsa megállóhely (13. ábra).
  • 439+00–466+00 Iváncsa (kiz.)–Pusztaszabolcs (kiz.).
  • 466+00–498+00 Pusztaszabolcs állomás (bez.).
13. ábra. Iváncsa megállóhely
13. ábra. Iváncsa megállóhely

Műszaki jellemzők

  • Átépítés utáni tengelyterhelés: 225 kN.
  • Kiépítési sebesség:
    – nyílt vonali és állomási átmenő fővágányon: 160 km/h
    – megelőző fővágányon 80 km/h, helyenként 40 km/h.
  • Mértékadó emelkedő:
    – 376+00–Iváncsa: em=7,9‰;
    – Iváncsa–Pusztaszabolcs: em=7,3‰.
  • A nyílt vonali vágányok és az állomási átmenő fővágányok felépítménye UIC 60 rendszerű.
  • Állomásmegelőző fővágányok és egyéb állomási vágányok felépítménye UIC 54 rendszerű.
  • Az átmenő fővágányokba új B60-as rendszerű, központi állítású, vasbeton aljas kitérők épültek vályúaljas kivitelben.
  • A megelőző fővágányok és egyéb vonatfogadó, -indító vágányokba új B54-es rendszerű, központi állítású, vasbeton aljas kitérők épültek vályúaljas kivitelben.
  • Pusztaszabolcs állomás mellékvágányaiba új B54-es rendszerű, központi állítású, vasbeton aljas kitérőket fektettek vályúaljas kivitelben.
  • A kitérőirányban 80 km/h sebességgel járható kitérők B60-800, B60-1800 rendszerűek, vályúaljas, legalább 160 km/h sebességre tanúsított (Sphero­lock és Hydrolink) elektrohidraulikus állítóművekkel.
  • Pusztaszabolcs állomáson és Iváncsa megállóhelyen SK+55-ös magasperonok létesültek. A peronok liftekkel is megközelíthetők.
  • Pusztaszabolcs állomáson és Iváncsa megállóhelyen állomási P+R, illetve B+R parkolók épültek.

Pusztaszabolcs állomás

Pusztaszabolcs állomás a 40a vasútvonal elágazó állomása, a páratlan oldalon ágazik ki a 44. számú Székesfehérvár–Pusztaszabolcs-, illetve a 42. számú Pusztaszabolcs–Paks-vasútvonal. Pusztaszabolcs vasútállomása ennek megfelelően a fővonal vonatforgalmának szabályozásában, középállomási, míg a becsatlakozó vonalak felé/felől elágazó állomási funkciót tölt be.
A szolgálati hely átmenő vágányainak kiépítési sebessége 160 km/h. Az állomáson tizenkét fogadó-, indítóvágány, illetve több mellékvágány létesült (14. ábra).

14. ábra. Pusztaszabolcs állomás
14. ábra. Pusztaszabolcs állomás


A XIII., XIV., XV., XVI. és XVII. számú és egyéb csonka vágányok építése használt anyagból történt (alj, kapcsolószer és sín), amelyet az építéshez a MÁV Zrt. biztosított a vállalkozó által a munkák során elbontott, felújított és minősített felépítményi anyagokból. A személyforgalom kiszolgálását peronnal kialakított vágány biztosítja. Az I–III., illetve a IV–V. vágányok között 370 m hosszú Sk+55 cm magas szigetperon épült, továbbá a II. számú vonatfogadó, -indító csonka vágány mellett egy 80 m hasznos hosszú Sk+55 cm magas nyelvperon biztosítja a 44-es számú vasútvonal felől érkező, jellemzően Bz motorvonatok fogadását. A peronok megközelítését gyalogos-aluljáró biztosítja.
Az állomás páratlan végpontján, a X–XII. számú vágányokhoz csatlakozik a Stadler járműjavító és -karbantartó bázis telephelye. A karbantartó bázis kiszolgálása a páros állomásfej felől lehetséges, a motorvonatok vonatfogadó és -indító vágányokra történő átállítását a XVI. számú kihúzó csonka vágány segíti. A karbantartó bázisra történő be- és kiállás mindennapos, viszonylag intenzív forgalmat generál, ezért a tehervonati elegyrendezést célszerű az állomás páratlan végpontja felől végezni, ennek érdekében a 23-as számú kitérővel kiágazva kihúzóvágány létesült.


Ercsi–Pusztaszabolcs nagygéppel átépített vágányszakaszok

Az Ercsi elágazás–Iváncsa (376+00–402+50 szelvény között), illetve az Iváncsa–Pusztaszabolcs (439+00–462+50 szelvény között) vonalrészek al- és felépítményátépítése mindkét vágány esetében nagygépes technológia alkalmazásával készült. Az új alépítményt a PM 1000-es gép, a felépítményt az SMD-80-as gép alakította ki. A felépítmény 60E2 sínekkel és LW betonaljakkal épült (15–17. ábrák).

15. ábra. Az új alépítményt a PM 1000-es gép építette
15. ábra. Az új alépítményt a PM 1000-es gép építette
16. ábra. A felépítményt az SMD-80-as gép alakította ki
16. ábra. A felépítményt az SMD-80-as gép alakította ki
17. ábra. Az elkészült vasúti pálya a 392. szelvénynél
17. ábra. Az elkészült vasúti pálya a 392. szelvénynél



Útátjárók

  • 397+79 földút.
  • 426+90 6205 jelű országos közút.
  • 452+39 földút.
  • 471+69 Pusztaszabolcs, Akácfa utca.
  • 486+21 Pusztaszabolcs, Adonyi út, 6207 jelű közút.

A közúti-vasúti szintbeni keresztezéseket gumielemes burkolattal építették.
A vágányzóna és az útburkolat egzakt elhatárolása érdekében valamennyi közút-vasút szintbeni keresztezésnél előregyártott vasbeton szegélybordát és a hozzá tartozó külső elemes burkolatot alkalmaztak.
Az útátjárók víztelenítését a vasúti folyópályáéval megegyező minőségű szivárgórendszerrel alakították ki (útátjárónként két szivárgóaknával és előregyártott beton előfejjel).
A villamos felsővezeték mindkét projekt esetében a pályával együtt átépült. A D55 típusú biztosítóberendezés ideiglenesen lett telepítve, a végleges Siemens biztosítóberendezés kiépítése egy másik projekt részeként valósult meg.
Az átépítés óta eltelt időszak üzemeltetői tapasztalatai kedvezők. Garanciális problémák időről időre jelentkeznek ugyan, de ezek a kialakult eljárásrend szerint jól kezelhetők. A megépült részek mindenki megelégedésére szolgálnak.

Köszönetnyilvánítás

A cikk illusztrálására használt fényképfelvételeket Bíró Attila (Magyarmérnök) és Vasútépítők Kft. dolgozói készítették. Ezúton köszönjük meg azok rendelkezésre bocsátását.