A vasútvonal bemutatása

A közel 6 km hosszúságú vasútvonalat, amelyet a Hálózati üzletszabályzatban 350. számú vasútvonalként Ajka-Csinger néven tartanak nyilván az országos vasúti mellékvonalak között, a Veszprém vármegyei Ajka vasútállomásáról ágazik ki a 20-as számú fővonalból (1. ábra). A vonal építési hossza (13+50–69+79) 5,629 vkm, szelvényváltás nincs. Felsőcsinger rakodóhely a vonal végpontja (2. ábra). Egykoron a Csingervölgyi Bányavasút nevet kapta. A fővonalon, Veszprém és Kiscell között 1872-ben indult meg a vasúti forgalom. A bányatulajdonosok, a Kohen testvérek már ebben az évben elkezdték terveztetni a vasútvonalat, ami Ajkát köti össze Csingerrel. Az engedélyokirat száma 5746/1872.k.m. A forgalom 1875-ben indult meg.
A vasútvonal kiépítési sebessége 25 km/h. Jelenleg a 48-as rendszerű sínek alatt talpfa, „B” és „TF” betonaljak találhatók 77 cm-es aljtávolsággal kiépítve. Az íves pályaszakasz összhossza a vonalon 2,23 vkm. A legkisebb ívsugár 200 m. A zúzott kő vastagsága 40 cm. A vonalra engedélyezett legnagyobb tengelyterhelés 200 kN. A vonal nem rendelkezik kiágazó iparvágányokkal.

Összesen 17 darab híd, áteresz található a vasútvonalon, amelyek közül 6 darab beton és vasbeton csőáteresz, 3 darab felsőpályás gerinclemezes acélhíd, 2 darab provizórium, 3 darab sínbetétes teknőhíd, 3 darab tartó nélküli nyílt áteresz.
Az útátjárók száma 12 darab. A 17+25 szelvényben lévő az egyetlen, ami fénysorompóval biztosított. A biztosítatlan átjárók a következő szelvényekben helyezkednek el: 19+18, 21+57, 23+51, 26+48, 30+73, 33+97, 37+10, 38+53, 42+31, 43+70, 58+18.
2016 júniusa óta nincs rajta vonatforgalom. Az utolsó években már csak az Úrkúton kitermelt mangánércet szállították rajta.

A vasútvonal hasznossága

Ajka 1959-ben nyerte el a városi rangot. Már ezt megelőzően meghatározó tényező volt a településen a bányászat.
1869-ben kezdték kitermelni az Ajka melletti területeken a barnaszenet, ami a település gyors fejlődését indította meg. A Csinger-patak völgyében a bányákhoz való eljutást lehetővé tevő vasútvonal megépítése után jött létre Csinger település is. A Csingervölgyben található Jókai és Ármin bánya barnakőszenét a drótkötélpálya megépüléséig ezen a vasútvonalon szállították el.
Alsócsinger romos állomásépülete egészen 2014 decemberéig állt. Egy helyreállítás helyigénye miatt azonban el kellett bontani az épületet. A második vágány a mai napig fellelhető a gazban.
Az Ajka melletti Úrkút térségében található hazánk legjelentősebb mangán­érctartaléka. Az úrkúti bánya az érckészlet felfedezése után nyílt meg 1917-ben és kezdett termelni. A mangán a vaskohászatban fontos ötvözőelem. Az érc szállítását vasúton végezték. Nagyvasúti iparvágány a szénbányászat miatt Felsőcsingerig volt, Úrkútról ide keskeny nyomközű (760 milliméteres) vasúton szállították a mangánércet. A keskeny nyomközű vasúti pálya az 1980-as évek végére eléggé leromlott. A mangánbánya nem vállalta a felújítását, inkább a teherautókkal való szállítás mellett döntött. Így az úrkuti gazdasági vasút 1990-ben megszűnt. Az 1960-as évek csúcsidőszakában évi 250 ezer tonna mangánércet bányásztak a mangánbányában.

Személyszállítás az ajka–felsőcsingeri vasútvonalon

Az 1875-ben megindult vasúti forgalom nem csak a teherszállítást jelentette. A bányászok és a bányát kiszolgáló munkások szállítása is a vasúton történt Ajka és Felsőcsinger között. Az utolsó személyszállító vonat 1960-ban közlekedett. A személyvonatok helyét a buszok vették át, amelyek a mai napig közlekednek 1-es járatként.
Jóval a rendszeres személyszállítás megszűnése után, az ezredforduló környékén természetjárók szerveztek különvonatokat, amelyek fedélzetén, a Föld napján éveken át utaztak a csingeri vasúton a vasút szerelmesei (3. ábra).

A vasútvonal károsodása

2014 őszén volt egy jelentős esőzés, amely komoly károkat okozott a vasúti pályában is a 46–49 szelvényközben. A 2014. szeptember 14-én lezúduló nagy mennyiségű csapadék elvitt egy 7,5 m nyílású hidat is. 250 m hosszon helyenként új töltést kellett építeni. Ezeken felül 400 m hosszan szükség volt mederrendezésre is. Legelőször ekkor merült fel, hogy beszüntetésre kerül ezen a vonalon a teherforgalom és átáll a közútra. Végül nem így történt.
A megrongálódott vasútvonal helyreállítása mellett döntöttek. Az esőzésben elmosott 7,50 méter nyílású híd helyére egy P 20,4–80 típusú hídprovizóriumot építettek be (4. ábra). A beépítést végző Platov darut a Kárpát Vasút Kft. 459H 021 számú dízelmozdonya továbbította, amelynek 26,5 tonna a tengelyterhelése, ezért csak pályamesteri kísérettel engedélyezték a mozdony közlekedését a vonalon 2014 decemberében (5. ábra). A helyreállítás után, 2015 januárjától újra megindulhatott a vonatforgalom (6. ábra).

Az utolsó aktív évek

Az utolsó években heti három alkalommal közlekedtek tehervonatok a vasútvonalon. Az ajkai tartalék, 478H (2000-es évek elejéig 408H) sorozatú dízelmozdony, általában 5 Es kocsiban hozta le a mangánércet Ajka vasútállomására (7. ábra). Felsőcsinger rakodón a mai napig fellelhető egy Es kocsi. Jelentősen leromlott állapota miatt a vontatása lehetetlen. Ehhez a kocsihoz kapcsolták a megtöltésre váró Eas kocsikat a megfutamodás elkerülése végett (8. ábra).

A 2015. év elején még senki se sejtette, hogy már csak 1,5 évig fogják vonatok koptatni a vonal sínjeit. Addigra már csak a Dunai Vasmű volt a vevője az úrkúti mangánércnek. Ám 2016-ban ők is felbontották a szerződést és Ukrajnából szerzik be ezen ötvözőanyagot. Pedig az úrkúti bánya még közel 100 évig tudta volna biztosítani a mangánércet.
Ez volt Közép-Európa utolsó mangánbányája. Az utolsó csille ércet 2016. június 17-én hozták a felszínre, s az akkor 99 éves bánya bezárásra került. Ajka–Felsőcsinger-vasútvonal jövőjét tekintve halvány reménysugárként értékelhetjük, hogy a használaton kívüli vasútvonal még jelenleg is szerepel a HÜSZ nyilvántartásában az országos vasúti mellékvonalak között.