Mûszaki elmaradottságuk ellenére távlatilag a volt szocialista országok sem maradhatnak ki a nagysebességû vasutak egész Európára kiterjedô hálózatából. Számos nemzetközi és nemzeti tervezet látott napvilágot a leendô kelet-európai szupervasutakról. Mivel a teljesen új speciális teljesítôképességû/szerkezetû, 250–350 km/ó sebességre alkalmas (két oldalról zárt) pályák létesítésének költsége riasztóan nagy, Kelet-Közép-Európa viszonylag kis területû országaiban egyelôre a meglevô fôvonalak kiépítésével, helyenkénti nyomvonal-korrekcióival beérô dôlt technológiájú (Pendolino-rendszerû) szerelvények közlekedtetése ígérkezik reális megoldásnak, melyekkel max. 160–220 km/ó sebesség érhetô el. E pályaköltség-takarékos megoldásban a legnagyobb elôrehaladást Csehország tette meg, de megkezdôdött e „kvázi nagysebességû” technológia alkalmazása Lengyelországban, sôt a Nyugat-Balkánon is. (A magyar vasúthálózaton a Budapest–Pécs vasútvonalra készült erre a technológiára vizsgálat – Szerk.)