A Keleti pályaudvarra tervezett mozgólépcső egyedülálló a MÁV Zrt. esetében, mert eddig egy darab üzemelt a társaság területén. A tervezés és a kivitelezés is nagy kihívást jelentett, ahogy az üzemeltetés is. Ki kell emelnünk, hogy az első részben bemutatott födémmeggyengülés helyreállítása miatt egy évet csúszott a kivitelezés befejezése, ezért később kerültek beüzemelésre a metrószinti külső utasforgalmi térben található felvonók és mozgólépcsők. A felvonó- és mozgólépcső-direktíván kívül még a MÁV Zrt. által elkészített tervezési irányelvet is figyelembe kellett venni a terek elkészítésénél.

Felvonók és mozgólépcsők

Az építész-tervező felé az örökségvédelem részéről külön kérés volt, hogy a vágánycsarnok műemléki belső homlokzatát a lehető legkisebb mértékben zavarja meg a liftakna. Kiemelt cél volt tehát, hogy a lehető legjobban átlátszó szerkezet valósuljon meg, ennek a pontmegfogott üveggel burkolt aknaszerkezet felelt meg a legjobban. Az aknák vandálbiztos kivitele ennek okán sokkal nehezebben volt teljesíthető. A légies, áttetsző megjelenésen felül a mozgólépcsők megjelenésével kapcsolatban nem merültek fel különös műemléki szempontok (1. ábra).
Elmondható, hogy a projektben a lift és mozgólépcsők kivitelezése kihívást jelentett a kivitelező konzorcium számára, így több nehézség is felmerült.

Még a gyártás megkezdése előtt felvetődött a felvonók és mozgólépcsők gyártmányának megváltoztatása. Eredetileg KONE típusú mozgólépcsőre (két darab) és liftre (két darab) adta ki a hatóság az építési engedélyt. A kivitelezést végző konzorcium költségoptimalizálás okán többszöri egyeztetést végzett a KONE felvonó- és mozgólépcsőgyártóval. Az egyeztetések nem zárultak sikerrel, így típusváltás mellett döntöttek. Alapvető elvárás ilyen esetben a műszaki egyenértékűség teljes körű biztosítása, azonban nem volt egyszerű feladat a valamennyi paraméter tekintetében egyenértékűséget biztosító típus megtalálása.
A konzorcium végül a lehetséges alternatívák keresését a német TK Elevator lift- és mozgólépcsőgyártó hazai képviseletével (TK Elevator Solution Center Europe Kft., továbbiakban TKE) zárta le, akik elvállalták a felvonóberendezések gyártását és beszerelését a beszerzési kiírásban meghatározott 11 hónapon belüli megvalósítási határidőre. A beépítési engedély kiadásához a konzorciumnak a felvonóra vonatkozó papírokat (tanúsítványokat, egyenértékűségi nyilatkozatát) a MÁV Zrt. részére át kellett adnia megrendelői jóváhagyásra, az egyenértékűség vizsgálatára. 

Mozgólépcső- és felvonóaknák kivitelezési nehézségei

Az alsó vasbeton süllyesztékek a korábban (1. rész) már részletezett kivitelezési nehézségek leküzdésével megvalósult (2. ábra).

A kivitelező a felvonó-aknatornyok acél vázszerkezetét az eredeti koncepció megtartásával, de a megrendelt felvonók gyártmánytervezésével összhangban a saját tervezőjével átterveztette, amely kismértékben eltért az eredetileg tervezettől (3. ábra). A vázszerkezeti eltérések hatásait végül a kivitelezés finom befejező munkafázisainál (kezelőpanelek, üvegburkolati betétek) kellett szakszerűen kezelnie a kivitelező csapatnak, amelynek a kivitelezési ütemezéshez képest többletidőigénye volt (4. ábra). Az átlátható üvegezett akna következtében a látható belső felvonógépészeti biztonsági szerelvények, elválasztórácsok végső megjelenését a műszaki lehetőségeken belül minden esetben meg kellett feleltetni a felvonóakna építészeti megjelenési követelményeinek.
Fontos kiemelni, hogy a helyszínen hegesztett acél toronyszerkezet kivitelezési minőségére (zártszelvény toldások síktoleranciája, esztétikus varratképzés és festés) a látszó kivitel miatt különös gondot kellett fordítani. Erre a szerkezetépítő szakkivitelezőnek figyelmét többször is felhívtuk, a szükséges javításokat elvégezték.
Az előírt vandálbiztos minősítés követelményrendszere miatt számos részletmegoldást kellett pontosítani a kivitelezés során, ebben a műszaki ellenőrök szakmailag nagyban segítették a kivitelező munkáját. 
Az aknák elkészülése után az eredeti ütemterv szerint (2022. február 22. éjszaka) megérkeztek a mozgólépcsők Spanyolországból (5. és 6. ábra). A felvonók beépítését végző alvállalkozó pár nappal később elkezdte beépíteni a mozgólépcsőket, holott a berendezések az eredeti ütemterv szerint a kivitelezés utolsó fázisában lettek volna telepítve, amikor már nem történik jelentős porterheléssel járó munka. A beszerelt berendezések így beüzemelés nélkül közel egy évig álltak a munkaterületen. A berendezések védelméről a kivitelezőnek folyamatosan gondoskodnia kellett, amely egyúttal jelentős kockázatot is jelentett számára (7. ábra).
A felvonók telepítése az összes akadály elhárítása és a megfelelő igazolások benyújtását (hegesztésekről és a korrózióvédelmi bevonatról) követően kezdődhetett meg. A beépítés megközelítőleg négy hetet vett igénybe.

Lift- és mozgólépcső-tanúsítás

Magyarországon a tanúsítást az ÉMI TÜV-SÜD Kft., a Marton Szakértő Kft. és a TÜV Rheinland Kft. végezheti. 
A kiválasztott tanúsító cég a felvonók tanúsítását a 28/2016. (VIII. 23.) NGM-rendelet szerint, a mozgólépcsők üzembe helyezése előtti vizsgálatot a 16/2008. (VIII. 30.) NFGM előírásainak megfelelően végezte el, megfelelőségi tanúsítványt állított ki.
A „289/2012. (X. 11.) kormányrendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól” részletesen megfogalmazza a használatba vétel engedélyezésével kapcsolatos követelményeket. A követelmények között a független tanúsító szervezet által kiállított EK-hitelesítési nyilatkozat és a nemzeti szabálynak való megfelelést igazoló hitelesítési nyilatkozat rendelkezésre állása is szerepel. Vasúti pályák esetében a tanúsítás szükségessége széles körben ismert és elfogadott tény. A rendelet hatálya ugyanakkor kiterjed a vasúti üzemi létesítményekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdákra, így jelen esetben is szükséges volt a teljes tanúsítás. A rendelet előírja az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre vagy rendszerelemekre a bejelentett szervezet, egyéb műszaki szempontokra a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerint kijelölt szervezet tanúsítását, valamint – ha jogszabály előírja – a kockázatértékelést. Ennek megfelelően NoBo-tanúsítás szükséges az európai vasúti rendszer részét képező alrendszerek építése, felújítása, korszerűsítése, fejlesztése esetén. A DeBo-tanúsítás valamennyi alrendszerre szükséges.
Az engedélyezési terveket a jogszabálynak megfelelően minden esetben tanúsítani szükséges. A tervtanúsítást a KTI Magyar Közlekedéstudományi Intézet végezte. A tanúsító szervezet közbenső megfelelőség-ellenőrzési nyilatkozatot adott ki (ISV). Az ISV az esetleges nem megfelelőségeket az értékelési jelentésben tartalmazza.
A tanúsítás elvégzésére a RailCert Hungary Kft.-t kérte fel a kivitelező, amely szervezet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM-rendelet (OVSZ I.) alapján végezte a vizsgálatot. A tanúsítvány kiadásához szükséges számos – szerződés szerint későbbi időpontban átadandó – dokumentum (megvalósulási dokumentáció, üzemeltetői nyilatkozatok), így ezek elkészítését jóval előbb meg kellett valósítani. A dokumentumok bekérését követően helyszíni ellenőrzés következett. 
Az ellenőrzés során felmerült több észrevétel, esélyegyenlőséggel összefüggésben szükséges kiegészítő piktogramok elhelyezése, a lifthez és mozgólépcsőhöz vezető taktilis sávok kialakításának módosítása és a vakokra és gyengénlátókra vonatkozó előírások biztosítása. A lifteken található hívótabló színének kontrasztosan el kell térni a tabló környezetétől, a taktilis sáv esetében pedig biztosítani kellett a taktilis sáv és a burkolat színe közötti 30%-os eltérést, amit közbenső fekete sávok elhelyezésével lehetett megvalósítani (8. ábra).

Az engedély előírta, hogy csatolni szükséges a katasztrófavédelem és az örökségvédelem szakhatósági állásfoglalását, ezek megszerzéséhez is szükség volt többletidőre. Miután ez megtörtént, a vasúti hatóság kiadta a használatbavételi engedélyt a berendezésekre.
Ezt kövezően 2023. május 1-jén, a Keleti pályaudvar nyitásakor már használhatók voltak a liftek és mozgólépcsők (9. ábra).

Üzemeltetői kihívások

A mozgólépcső esetében helyszíni távfelügyeletet kell biztosítani. Erre a célra a Keleti pályaudvar peronszintjén lévő egyik használaton kívüli helyiség lett kijelölve. A helyiség átalakítása és az informatikai megoldásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítése az utascentrum megnyitására készült el. Párhuzamosan a Teleki Blanka utcai Ingatlan Diszpécser Központban redundánsan megfigyelés zajlik a biztonságos üzemeltetés érdekében.
A MÁV Zrt. kezelésében egyelőre kis­számú mozgólépcső van, így nem sok üzemeltetői tapasztalattal rendelkezik. Jelenleg nagy kihívás elé állítják a mozgólépcsők az üzemeltetőt, azonban a jó gyakorlathoz szükséges tapasztalatok folyamatosan összegyűjtésre és kiértékelésre kerülnek.

A megnyitás és az üzemeltetés kezdete óta a mozgólépcsők több esetben meghibásodtak, amelynek okait folyamatosan vizsgálja utókövetésként a projekt.
Egyik legjelentősebb hiba az M2-es mozgólépcsőnél történt. A felső hajtómotor tengelyén lévő csapágy meghibásodott, azonnali cseréje vált szükségessé (10. ábra). A hibás működés a folyamatos üzem alatt az alatta lévő irodában szinte elviselhetetlen zajhatást okozott, ami a csere után megszűnt. A lépcsők valamennyi biztonsági berendezését az első három hónapon belül utóellenőrzés alá kell vetni és szükség szerint beállítani.

Az utascentrum üzemeltetése

Az utascentrum a felújítandó, átalakítandó épületrész a pályaudvar felvételi épület pinceszintjén, az aluljárókból a vágánycsarnokba vezető lépcsők mellett, illetve a Kerepesi út felől elhelyezkedő pince szintjén helyezkedik el, amely terület korábban belföldi jegypénztárként üzemelt.
Az utascentrum előkészítő és kivitelezési munkálataiba az indulástól kezdve bevonásra kerültek az üzemeltetési szervezetek képviselői, akik a kivitelezésben szakértői támogatást, és a későbbi üzemeltetésre való felkészüléshez szükséges információkat biztosították.

Tervezési fázis és az üzemeltetés kapcsolata

Az utascentrum tervezésekor több szempontot figyelembe vettek, amelyek jelentősen meghatározzák az ingatlanüzemeltetés feladatait is az alábbiak szerint:

• A meglévő pinceszinti külső és belső utasforgalmi terek, belföldi jegypénztár korszerűsítése, megfelelő helyiségstruktúra rekonstrukciója, a XXI. század igényeinek megfelelő építészeti és funkcionális kialakítással, oly módon, hogy az új létesítmény folyamatosan ki tudja szolgálni az utasok és az ott dolgozók igényeit. Az utascentrum gördülékeny üzemeltetésének eléréséhez aktív rendelkezésre állás biztosítása szükséges.
• A felvételi épület megmaradt történeti értékeinek, épületszerkezeteinek megőrzése és hiteles helyreállítása az adott tervezési program szerint lehatárolt területen belül, az örökségvédelmi hatóság számára is elfogadható kialakítás és arculat.
• Korszerű, energiatakarékos gépészeti, villamossági és biztonságtechnikai kialakítás, amelyhez az üzemeltetési szervezetnek a kezelési és karbantartási utasításban foglaltakon kívül kulcsfelhasználói képzések szervezése, tudásbázis kialakítása, folyamatos fejlesztése szükséges a hosszú távú fenntartáshoz.
• Az utascentrum előterének akadálymentesítése a nyaktag két oldalán kialakított rámpával és az előtérben épült két lift építésével biztosított. Az előtér burkolatának és világításának kiválasztásakor a látás- és a mozgássérültek számára szükséges a csúszásmentes, szilárd, egyenletes felületű, hibátlan, káprázatmentes burkolatot biztosítani. Az előtérben kiépített, ragasztott rozsdamentes taktilis jel üzemszerű használata mellett is elvárt 30%-os kontrasztosság biztosítása kiemelt feladat.

Utascentrum megnyitását követő üzemeltetési szempontok

Az újonnan megépült utascentrum üzemeltetése különleges és kihívásokkal teli feladat. 
Az 1500 m2 felújításba vont külső és belső területen, a közlekedő átjáró, az utascentrum és a háttérhelyiségek az örökségvédelmi hatóság számára is megfelelő, a történeti értékeket megőrző, a mai kor igényét kielégítő alaprajzi kiosztását, burkolatválasztását, a létesítményhez tartozó korszerű, energiatakarékos gépészeti, villamossági és biztonságtechnikai kialakítást a tervezők úgy alkották meg, hogy figyelembe vették az üzemeltetési szervezetek és a bérlő (MÁV-START Zrt.) szempontjait, valamint az utasforgalmi igényeket is. 
Ingatlanüzemeltetési szempontból az egyik kiemelt feladatnak tekintendő az új létesítmény takarítása, tisztán tartása. Új belsőépítészeti elemek és felületek jelentek meg, Texa, Mesh-háló, rozsdamentes felületek, üvegfelületek, gránitburkolat, Alucobond oldalfalburkolat. Arányaiban sok az üvegfelület, ami kényesebb a takarítás szempontjából, mint a korábbi kőburkolat. Jelenleg 539 m2 függőleges üvegfelület takarítása szükséges (üvegkorlátok, utastéri üvegfalak, utasmosdó üvegfala, lifttornyok).
Az üvegfödém 89 m2-e csak kézi takarítógéppel takarítható, illetve egyéb kézi technológiával, szigorúan kerülve a vizes áztatást, valamint a durva kefék, csiszoló tulajdonságú eszközök és savas vagy lúgos anyagok használatát. Rendszeres feladataink közé tartozik az üvegfelület és a fugák sértetlenségének ellenőrzése. 
Az utascentrum háttérhelyiségeiben 215 m2-nyi szőnyegpadlóval borított járófelület van, amely otthonosabb hatást kölcsönöz a helyiségeknek, de takarítása eltér a korábbi járólap takarítási módjától. 
Az utascentrum ügyfélterében alkalmazott falburkolatok közül a Texa és a Mesh-háló különleges a takarítás szempontjából. Takarítása puha kefével, porszívóval történhet. 
Az ügyféltér megjelenésének színvonalát emeli a finombeton burkolat alkalmazása az ügyféltér szélső sávján és a pultok frontján. A finombeton burkolat tisztán tartása nagy odafigyelést igényel, a kiömlött folyadékot a lehető legrövidebb idő alatt el kell távolítani. A nedves takarításhoz vízvisszaszívós takarítóautomatával lehet elérni a kívánt hatást.
Az ügyféltér elvárt színvonalú üzemeltetése napi szintű ellenőrzést igényel mind a megfelelő komfortérzet biztosítása, mind a berendezések üzemszerű működésének biztosítása érdekében.
A meghibásodások kezelése, mivel még tart a garanciális időszak, sok esetben a meghibásodás azonosítását, nyilvántartását és garanciális bejelentését takarja, valamint a hibák javításának vissza­ellenőrzését, nyomon követését. A kivitelezés folyamán a vállalkozótól bekérték a beépített gépek, berendezések kezelési és karbantartási leírásait. A leírásban foglaltak szolgálnak alapul a szükséges ellenőrzések és karbantartási feladatok elvégzéséhez, ezzel biztosítva a garanciális időszak szerződésben foglalt időszakának maximális kihasználását. 
Az új létesítmény védelmére kamerarendszer, kártyás beléptetőrendszer, behatolásjelző rendszer és tűzjelző rendszer került telepítésre. 
A Baross téri aluljárótól egy elektromos detektívrács zárja el, amely a pályaudvar nyitvatartási idejében van nyitva. 
Az utascentrum és háttérhelyiségeit használó utasok és dolgozók számára a szükséges komfortérzetet egy komplex légtechnikai rendszer biztosítja, amely a fűtés és hűtés mellett a kellő frisslevegő-utánpótlást is biztosítja. A rendszer a mai elvárásoknak megfelelő, gazdaságos üzemű hőszivattyúval, illetve a MÁV Zrt. saját kazánházából biztosított telepi távhővel működik. A gépészeti berendezéseket két helyre, a háttérhelyiségekhez tartozó kis gépházba és a pinceszinten található gépészeti helyiségekbe telepítették, amely az ügyféltér kiszolgálását biztosítja. Az utascentrum megnyitását követően az ügyféltér és a háttérhelyiségek komfortjának megfelelő szintű beállítása, finomhangolási munkái időigényes feladat volt. A légtechnikai rendszer működését egyszerre kellett megfeleltetni a dolgozói elvárásoknak és a külső környezeti hőmérsékletnek megfelelő működésnek. A háttérhelyiségek pinceszinti elhelyezkedéséből és az ügyfélcentrum részben nyitott kialakításából adódóan a külső hőmérséklet-változás függvényében eltérő hőérzet alakul ki, amely a légtechnikai rendszer megfelelő beállításával kezelhető. A megfelelő beállítás biztosítása kiemelt üzemeltetői feladatként került meghatározásra. Az utascentrum megnyitását követően a használat során üzemeltetői tapasztalat volt, hogy az ügyféltérbe vezető automata ajtó hosszabb ideig volt nyitva a szükségesnél, amely nehezítette a helyiség optimális hűtésének-fűtésének a biztosítását. Az ajtók nyitva tartásának optimalizálásának érdekében első megoldásként a tájékozódást segítő biztonsági őrök vezették beljebb az utasokat, közben kiderült, hogy az utasok azért nem mentek beljebb, mert a tükröződés miatt nem látták megfelelően a kijelzőket. A kijelzők megfelelő beállítását követően az utasok az ügyféltérbe beljebb mentek, az automata ajtók nem érzékelték a jelenlétet és áthaladást követően bezáródtak. 
Az akadálymentesítés során két mozgólépcső (lépcsőkocsi-szélesség 1000 mm) és duplex akadálymentes vandálbiztos gépház nélküli, 13 személy egyidejű mozgatására alkalmas személyfelvonók épültek, amelyek üzemeltetése új feladatként jelentkezett a pályaudvar területén.
A mozgólépcsők biztonságos üzemeltetésének fokozott biztosítása érdekében a helyi diszpécserszolgálaton kívül egy tartalék munkaállomás is kiépítésre került a Területi Ingatlankezelési és Zöldterület-karbantartási Főnökség ingatlan­üzemeltetési diszpécserközpontjában. A szolgáltatási színvonal emelése érdekében a peronszinten kialakított diszpécserszolgálat két dolgozója távfelügyeleti kamerarendszeren keresztül figyeli az üzemszerű működést és szükség esetén biztosítja a segítségnyújtást. 
A redundánsan kiépített mozgólépcső-megfigyelő rendszer megvalósítását megelőzően a metró üzemeltetési tapasztalatait használta fel a projekt. 
A mozgólépcsők a kezdeti időszakban több alkalommal leálltak, egy átfogó karbantartást és beállítást követően a kezdeti hibaszámok jelentősen csökkentek, azonban még előfordulnak leállások, amelyek vizsgálatát a kivitelező szakcég végzi a stabil üzem elérése érdekében.
A személyfelvonókban GSM-alapú vészjelző rendszer működik, amelyen keresztül szükség esetén – élő szavas elérhetőséggel – segítség kérhető. A hang- és egyéb hibaüzenet közvetlenül egy folyamatosan rendelkezésre álló diszpécseri központba megy, így nincs akadálya a helyszíni intézkedésnek.
Az akadálymentes közlekedést segíti a metrószinten szimmetrikusan kialakított két rámpa. Az akadálymentesítés során a vakok és gyengénlátók közlekedésének segítésére taktilis sáv került beépítésre. A taktilis sáv a közlekedő átjáró területén a lifthez és az utascentrum-ügyféltér irányába vezet. Az ügyféltérben egy akadálymentes pult – térdszabad kialakítás, pultba épített indukciós hurok,vezetősáv vezet a pulthoz – került beépítésre.

Köszönetnyilvánítás

Cikksorozatunk utolsó fejezetének összeállítását köszönjük Czentnárné Makó Krisztinának (területi pályavasúti szakértő), Némethné Nagy Bernadettnek (ingatlankezelési szakelőadó), Vörös Gyula Márknak (területi pályavasúti szakértő), PTI BP, Területi Ingatlankezelési és Zöldterület-karbantartási Osztály), Miks Lászlónak (vezetőmérnök, PTI BP, Távközlési Főnökség).