A főigazgatóság küldetése – az átfogó vállalati céloknak megfelelően – a műszaki szolgáltatási színvonal növelése, egyszerűbb és átláthatóbb működési folyamatok kialakítása, a rendelkezésre álló pénzügyi források költséghatékony, gördülőtervezésen alapuló felhasználása, s a mindezt átszövő egységes, hálózati szintű pályavasúti szemlélet érvényesítése. Az előbbiekből következnek az FBF legfontosabb feladatai és szervezeti felépítése (1. ábra). Ezek közül elsőként a három évre kialakított gördülő karbantartási és beruházási terv összeállítása és működtetése emelendő ki. Mindennek előfeltétele, hogy az infrastruktúra-fejlesztési tevékenység, az ütemezhető (tervezhető) karbantartás, valamint az, hogy a beruházásokat hálózati szinten hangoljuk össze. Ide kapcsolódó átfogó feladatunk a szakmák között térben és időben koordinált, egységes karbantartási tevékenység, továbbá komplex beruházások megvalósítása. Mindezek hátterét az erőforrások oldalán is biztosítani kell. Jelenleg mintegy 350 kolléga (szakirányú mérnök és különböző felsőfokú gazdasági végzettségű munkatárs) dolgozik a főigazgatóságon. Valamennyien komoly szaktudással és tapasztalattal bírnak. Ahhoz, hogy a terveinkben megfogalmazott programunkat megvalósíthassuk, ekkora tudásbázisra mindenképpen szükség van.

A MÁV Zrt. az elmúlt években fejlesztési és felújítási célra költségtérítésből, évente mintegy 24-26 milliárd forintnyi állami forrást használhatott fel. További 2-3 milliárd forinthoz jutunk hozzá a MÁV tulajdonában lévő eszközök értékcsökkenéséből származó visszapótlási forrás révén. A MÁV tehát saját hatáskörben ennyit fordíthat beruházásokra, felújításokra. Ennek a közel 27-29 milliárd forintnak mintegy 85-90 százalékát a kincstári eszközök felújítására, a fennmaradó 10-15 százalékát pedig a társaságunk tulajdonában lévő eszközök fejlesztésére, munkakörülményeket javító beruházásokra, épületek állagmegóvására, hatósági kö­telezettségek által előírt közműfejlesztésekre, biztonságtechnikai, tűzvédelmi, informatikai és elektrotechnikai (2. ábra) beruházásokra fordítjuk. Karbantartási források felhasználásával további 12-14 milliárd forint értékű munkát tudunk a pályahálózatba integrálni. A Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság tehát a célszerű pénzfelhasználás és a költséghatékony munkavégzés letéteményese.

Az Európai Unió által támogatott beruházások esetében a fejlesztéssel érintett vonalszakaszokon a támogatási feltételek (fenntartási kötelezettség) között alapelvárás öt, illetve tíz év időtartamban a korlátozásmentes üzemeltetés biztosítása. Ehhez azonban a karbantartást olyan szinten kell működtetni, hogy ne legyenek visszafizetési kötelezettségeink. Egyszerűbben fogalmazva: minőségi munkát kell végeznünk a szó legszorosabb értelmében – valamennyi műszaki területen. Sok tennivalónk közül az egyik legfontosabb a zavartalan utas- és áruszállítás érdekében folytatott teljes közforgalmi vasúti hálózat menedzselése.
Számos beruházásunk esetében a tervezéstől a megvalósításig hónapok, sőt évek telhetnek el. Meggyőződésünk, hogy komplex gondolkodással már a projekt előkészítésekor rendkívül pontosan kell megfogalmaznunk az elvégzendő feladatokat, hiszen egy-egy hibát utólag helyrehozni sokkal nehezebb. A körültekintő előkészítés magában foglalja az előrelátást, a projektek összehangolását, a műszaki tartalom részletes megfogalmazását, a szükséges tervek időben történő biztosítását, az üzemeltetés feltételeinek folyamatos biztosításához pedig a szükséges karbantartások tervezését. A sikeres megvalósítás feltételezi a beruházási folyamatban részt vevő szervezetek megfelelő együttműködését, a feladatok jó elhatárolását, de szükség van a projektlebonyolítási tevékenységek gördülékenységére, zavartalanságára is.

Andó János – Hálózatfejlesztés

A Hálózatfejlesztés nevű szervezet létszáma 35 fő, és három, markánsan elkülönülő, feladatait tekintve különböző egységekre tagozódik. Szervezetünk a források felhasználásának koordinálásával, a különféle projektek előkészítésével, megvalósításával foglalkozik.
Közülük az első szervezetben (Beruházás, felújítás, tervezhető karbantartás) a pályaműködtetési költségtérítés által biztosított forrásból megvalósítani tervezett beruházási és tervezhető karbantartási feladatokat készítjük elő. Felelősségi körünkbe tartozik a MÁV Zrt. üzleti tervének részét képező beruházási terv összeállítása, az abban szereplő projektek előkészítése és engedélyeztetése a döntéshozóval. A MÁV Zrt. vezetése döntött arról, hogy a beruházási feladatok tervezését – a korábbi évek gyakorlatától eltérően – az egyéves tervezési időszakról háromévesre változtatja. Az így megvalósuló gördülő tervezés keretében az egyes fejlesztési munkák tervezhetősége javul, a komplexitás megoldható. Fontos lépés volt ez azért is, mert ha figyelembe vesszük, hogy egy adott munka előkészítése, engedélyeztetésének belső folyamatai, a szerződéstervezetek előkészítése, valamint a közbeszerzési eljárások lebonyolítása mennyi időt vesz igénybe, látjuk, hogy a felsorolt feladatokat egy éven belül nem lehet elvégezni. Az olyan projektek esetében, amelyeknél műszaki tervdokumentációkra és engedélyekre is szükség van, még annak elkészítése is megnöveli az előkészítés idejét. Látva a folyamat összetettségét, elmondható, hogy egy munka, amit egy adott évben meg akarunk valósítani, reálisan akkor teljesülhet, ha már a munkavégzés évét megelőző esztendőben megvan rá a szerződés.
További jelentős feladatunk ebben a szervezetben a rendelkezésre álló pénzek elosztásának (forrásallokáció) szabályrendszerének, a projektértékelés rendszerének, módszerének kialakítása, működtetése, illetve az előzetes projektjavaslatok vizsgálata a stratégiai célokhoz illeszkedés és megvalósíthatóság szempontjából, valamint mindezek rangsorolása. Ez irányú feladatunk átfogó célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat megfelelően használjuk fel, hiszen a műszaki igények az esetek többségében meghaladják a pénzügyi lehetőségeket. A projektértékelés után kerülhet be egy-egy projekt a MÁV Zrt. beruházási tervébe.

Amennyiben egy projekt megvalósításáról döntés született, fontos, hogy megtaláljuk a munka elvégzésének optimális idejét egy adott évben. A karbantartási, felújítási és fejlesztési feladatokhoz szükséges hálózati vágányzár (éves, kétéves stb.) ter­vezése, szabályrendszer kialakítása, mű­ködtetésének biztosítása, összeállítása, op­timális keretfeltételek meghatározása, kon­centrált vágányzár biztosítása szintén a szervezet feladata.
Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minél nagyobb arányban tudjuk felhasználni, nagyon fontos a beruházási, felújítási és karbantartási tevékenység forrás monitoring feladatainak végrehajtása, a szükséges korrekciók elvégzése, továbbá javaslattétel a megmaradt forrás felhasználására. A szervezetben dolgozó munkatársak a pálya, híd, alépítmény, távközlés, erősáram, biztosító­berendezés, forgalom, gépek, eszközök, ingatlan, épület és közművek területén látják el a beruházásokkal és a tervezhető karbantartásokkal összefüggő forrásgazdai feladatokat. A felsorolásból kitűnik, hogy a főigazgatóság valamennyi szervezeti egységével igen szorosan kell együttműködni, hiszen mindenkire szükség van, hogy az elvárásokat teljesíteni tudjuk. További feladatunk még a kutatási és fejlesztési, valamint innovációs feladatok vállalati szintű koordináció­ja, illetve ez irányú együttműködések, projektek megvalósítása. Tevékenységeink során kapcsolatban vagyunk a K+F+I feladatok ellátásával foglalkozó kormányzati, tudományos és felsőoktatási intézményekkel, szervezetekkel. A szervezeti egység létszáma 8 fő.
A Hálózatfejlesztés következő szervezetében (Pályavasúti stratégiai fejlesztés, koordináció) a fejlesztési tervekkel kapcsolatos adatok, információk, tervek gyűjtése, rendszerezése és – szükség esetén – rendelkezésre bocsátása folyik. Itt történik a fejlesztési nyilatkozatok kiadása minden olyan szervezet részére, amelyek az előírt védőtávolságon belül terveznek munkát végezni. A szervezet fontos feladata, hogy összefogja és biztosítsa a NIF Zrt.-vel való szakmai kapcsolattartást a NIF Zrt. beruházásában készülő fejlesztési projektekben. Ezzel függ össze a MÁV Zrt. szakmai álláspontjának képviselete, a NIF – mint külső lebonyolító – tevékenységének folyamatos nyomon követése a fejlesztési feladat átadásától egészen az üzemeltetésre való visszaadásig. A projektmegvalósítás során ellátja a NIF Zrt. által lebonyolított projektek koordinációját, továbbá biztosítja a jótállási és szavatossági időszakokban szükséges rendszeres nyomon követést.
Az utóbbi időben egyre gyakoribbak az olyan jellegű feladatok, mint a területfejlesztési koncepciók, településfejlesztési tervek véleményezése, illetve közreműködés azok elkészítésében. Az ország területén számos település tervezi intermodális közlekedési csomópontok kiépítését, ezek nagymértékben átalakítják az állomások arculatát, vágányhálózatát, funkcionális tereit. Ezek koordinálása szintén sok időt és energiát vesz igénybe.
Ugyancsak komoly feladat a szervezet életében a hatáskörébe utalt magas­építményi műszaki tervek véleményezése, jóváhagyása. Ha csupán azt nézzük, hogy az elkövetkező időszakban több tucat épületünk újul meg (kormányablakok, állomásfejlesztési projekt stb.), láthatjuk, hogy feladatokban bővelkedő időszak elé nézünk e téren is. A Pályavasúti stratégiai fejlesztés, koordináció szervezetében 15 fővel végezzük a feladatokat.
A Hálózatfejlesztés harmadik szervezeti egységében (Pályázat és nem kiemelt projektek) történik az EU társfinanszírozásában, a különféle regionális operatív programok keretében megvalósítható pá­­lyázatok figyelése, a pályázati feltételek és a MÁV igényeinek megfeleltetése, pénzügyi feltételek értékelése, kockázatok feltárása, felmérése, a pályázat tárgya szerint illetékes szervezeteinek értesítése. A pályázatfigyelés célja, hogy az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, Volán-társaságokkal közösen olyan fejlesztéseket tudjunk megvalósítani, melyek nem, vagy csak kismértékben igényelnek saját forrást. Ezenkívül harmadik fél által kezdeményezett, de vasúti érdekeket is érintő fejlesztési projektekben a MÁV szakmai és üzleti érdekeinek képviseletét is ellátjuk.
Feladatunk a saját lebonyolítású, nem kiemelt EU-s projektek pályázati előkészítése, összeállítása, lebonyolítása, műszaki, pénzügyi, jogi és közbeszerzési koordinációja a projektmegvalósítás és a kötelező fenntartási időszakban. Elvégezzük a projektmegvalósítási folyamat (beleértve a beszerzéseket és kivitelezéseket) minőségbiztosítását, részt veszünk a közbeszerzési eljárások lebonyolításában. A projektek megvalósításának folyamatos koordinálását végezzük az illetékes szakterületek bevonásával. A projektekhez kapcsolódóan megvalósul a komplex monitoring rendszer részére a működtetéshez szükséges adatszolgáltatások biztosítása is. Kapcsolatot tartunk a közlekedésfejlesztésben érintett szervezetekkel, közöttük is kiemelten az EU támogatású programok megfogalmazásában, pályázatok kiírásában és elbírálásában közreműködő intézményekkel.
E szervezeti egység keretei között történik az RFC 6-os, RFC 7-es és RFC 9-es EU-s árufuvarozási korridorokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása, az ebből eredő feladatok végrehajtása érdekében a MÁV Zrt. érintett szervezeti egysége tevékenységének koordinálása. Talán nem ismert széles körben, hogy a MÁV Zrt. látja el az RFC 7 korridor elnökségi és titkársági teendőit. Ennek keretében nemzetközi résztvevőkkel végezzük az ülések előkészítését és lebonyolítását, a korridorszintű javaslatok kidolgozását és nemzetközi egyeztetését, a döntés-előkészítést, az RFC 7 korridortevékenység teljes körű koordinálását, dokumentálását és pénzügyi menedzsmentjét. Rendszeres jelentéstételi és beszámolási kötelezettségünk van a partnerek és az Európai Bizottság felé.
A szervezeti egység másik kiemelt feladata – mely szintén a MÁV Zrt. egészét érinti – a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank (EIB) között 2013. december 23-án létrejött hitelszerződés operatív feladatainak a MÁV Zrt. tevékenységén belüli összehangolása, dokumentálása. Az EIB Projektmegvalósítási Megállapodáshoz kapcsolódó műszaki, pénzügyi és jogi kérdések egyeztetése a MÁV Zrt.-n belül, az illetékes minisztériumokkal és az EIB-bel. Az EIB Projektmegvalósítási Megállapodás alapján készítendő adatszolgáltatások, beruházási tervek, allokációs kérelmek és jelentések összeállításának koordinálása, benyújtásuk az illetékes minisztériumoknak szintén a feladataink közé tartoznak. Ebben a szervezeti egységben tevékenységünket 10 fővel végezzük.

Kupai Sándor – Műszaki előkészítés

A MÁV Zrt. 2012-ben történt jelentős szervezeti átalakítása során megszüntették a korábban a Pályalétesítményi Főosztályon működő Műszaki Előkészítő Osztályt. Ezzel egy időben a Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság megalakulásával (korábbi nevén Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás [SPFL]) annak egyik szervezeti egységeként alakították meg a Műszaki előkészítést. A korábbi tevékenységek jelentős mértékben megváltoztak, bővültek.
A Műszaki előkészítés 16 – szakmailag felkészült – munkatárssal kezdte meg működését. Jelenlegi létszámösszetételünk nyolc pályalétesítményi szakértő (pálya, műtárgyak, alépítményi szakterület), három TEB-szakértő (térvilágítás, biztosító­berendezés, távközlés szakterület), két műszaki szakértő (alépítmény, erősáramú szakterület), egy fejlesztőmérnök (informatikai szakterület), egy műszaki szakelőadó, egy ügyviteli szakelőadó és egy vezető.
Szervezetünk feladatait a vasúti pályával, a műtárgyakkal, az alépítményekkel, a biztosítóberendezésekkel, az erősárammal, a térvilágítással és a távközléssel összefüggő szakterületek műszaki tevékenységei határozzák meg. Ennek keretében hangsúlyosak a területekhez kapcsolódó ár- és költségszakértői, valamint szakanyag-biztosítási tevékenységek, továbbá az üzemeltetési szervezet elszámolását támogató informatikai rendszerhez kötődő feladatok. Ide sorolandók még a külső szervezetek által végzett, a vállalatot közvetlenül, illetve közvetetten érintő projektek meg­valósítása érdekében szükséges előkészítési feladatok, különös tekintettel a tervezési, kivitelezési munkák műszaki tartalmának meghatározására, a diszpozíciók összeállí­tására, azok véleményezésére, felülvizsgálatára és elfogadására. Mindezeken túl munkatársaim végzik az elkészült tender- és tervdokumentációk véleményezését, elfogadását, illetve jóváhagyását a kivitelezés várható költségeinek meghatározásával. Feladatunk még a folyamatban lévő ki­vitelezési munkák során jelentkező módosítási igények felülvizsgálata, elfogadása, a kivitelezési munkák szükség szerinti helyszíni felülvizsgálata, ellenőrzése.
A Műszaki előkészítés feladatai közé tartozik a vasúti pálya, a mérnöki létesítmények tervezhető karbantartási, felújítási (Outsourcing) tevékenység végrehajtása érdekében összeállítandó létesítményjegyzékek elkészítésének összehangolása, egységes szempontrendszerek érvényesítése, a létesítményjegyzékek jóváhagyása, műszaki és áregyeztetések a tevékenységet végző MÁV FKG Kft.-vel.
Műszaki és árszakértőként, esetenként értékelő/előkészítő bizottságok vezetőjeként részt veszünk a MÁV Zrt.-t érintő és a MÁV Zrt. által indított beszerzési eljárásokban.
Az elmúlt időszakban kialakított komplex normák, ÉMIR (Építőipari Műszaki Iránynormák), valamint a Közlekedési pá­­lyaépítések munkanormái munkaszerve­zési kiadmányok összehangolásával, az el­fogadott rezsióradíjak, gépköltségek, tech­nológiák figyelembevételével egy egy­­sé­ges, a tervezést, lebonyolítást segítő egységárgyűjtemény állt elő. Az egységárgyűjtemény informatikai rendszertámogatással (BTA felület) és nyomtatott formában is rendelkezésre áll, a jogosultsági szinteknek megfelelően. A tervezést segítő rendszer további bővítését, fejlesztését tervezzük.
Szakanyagellátás területen feladatunk a felhasznált szakanyagok igénylésével kapcsolatos koordináció, az éves tervszámok ismeretében az igények jóváhagyása, rendkívüli igények engedélyezése, az üzembiztossági, valamint a zavar- és hibaelhárítási készletek meghatározása, aktualizálása, optimalizálása, a készletek feltöltöttségének nyomon követése, a szerződés keretében a MÁV Zrt. által biztosított anyagigénylések felülvizsgálata, jóváhagyása.
A beruházási, felújítási munkák során szervezetünk feladata a keletkező vissznyereményi anyagok (3. ábra) esetében az éves várható mennyiségeknek, a beépítésre alkalmas anyagok elhelyezésének, ismételt beépítési helyekre történő diszponálása, közreműködés az anyagok minősítésében, a beépítésre alkalmatlannak minősített anyagok értékesítésében.
Korábban a Pályalétesítményi Főosztály kezdeményezésére a Pályafenntartási Szakaszmérnökségek elszámolásának informatikai támogatására, az ott folyó papíralapú elszámolás kiváltásának céljával került kialakításra, a ma WINTIR fantázianéven ismert rendszer. Feladatunk a rendszer szakmai és informatikai felügyelete, karbantartása.
Közreműködünk az Üzemeltetési Főigazgatóság, a MÁV-csoport utasításainak kidolgozásában, jogszabályok véleményezésében, kialakításában, módosításában.
Szervezetünk a MÁV Zrt. stratégiai céljainak teljesítése érdekében – az FBF részére meghatározott feladatok, tevékenységek teljesítésének figyelembevételével – a szakmai és jogszabályi előírások betartása mellett valamennyi belső és külső szervezeti egységgel szorosan együttműködve végzi tevékenységét. Célunk, hogy hozzájáruljunk a MÁV Zrt. által nyújtott szolgáltatások folyamatos javításához, a korlátozások nélküli üzemeltetés biztosításához.

Kuna Ferenc – Műszaki tervezés

A Műszaki tervezés feladata a MÁV Zrt. helyhez kötött in­fra­struktúra-fejlesztési feladatainak műszaki tervvel történő megalapozása. Ennek formája a koncepcionális jellegű stratégiai tervezések, tanulmánytervek, a fenntartáshoz, karbantartáshoz, üzemeltetéshez kapcsolódó engedélyezési és kiviteli tervek készítése egyaránt lehet.
A feladatokat a Műszaki lebonyolítás rendeli meg. A tervezési diszpozíciót rendre a Műszaki előkészítés állítja össze. A tervezést a Műszaki tervezés projektvezetője készíti elő, tervezi és szervezi az erőforrásokat, irányítja a végrehajtást, utógondozza a folyamatot.

A személyi állomány korábban számos kiemelt beruházás terveinek elkészítésében vett részt. A Műszaki tervezés tevékenysége során a minőséget és a mérnöki alaposságot képviseli, ahogy a szakmai elődök tették ezt az elmúlt évtizedekben a MÁV Tervező Intézetben és a MÁVTI Kft.-ben. A megvalósult beruházások igazolják ezt a mérnöki szemléletet.
A tervezést végző munkatársaknak kamarai jogosultságuk, a tervezőpiacon is keresett speciális gyakorlatuk és szaktudásuk van. Különösen értékes, hogy egy szervezeten belül állnak rendelkezésre – még ha esetenként korlátozott kapacitással is – azok a vasutas alapszakmák, amelyek nélkül a vasútfejlesztés tervezése elképzelhetetlen. A főbb tervezési szakterületek:

• Forgalmi tervezés: a vasútfejlesztéssel összefüggő forgalmi üzemi vizsgálatok, forgalmi tanulmányok összeállításával, számítógépes forgalmi szimulációval fog­lalkozik (4. ábra). 
• Pályatervezés: a tervezés minden szintjét képviseli, vagyis tanulmánytervek, megvalósíthatósági tanulmányok, hatósági engedélyezési tervek és kivitelezési tervek elkészítése (5. ábra) a feladata. A vasútfejlesztés utak, úthálózatok átalakításával, P+R parkolók és állomási előterek létesítésével, fejlesztésével is jár, amit szintén tervezni kell. 
• Műtárgytervezés: fő tevékenysége vasúti és közúti hidak (6. ábra), gyalogos-aluljárók és -felüljárók tervezése. Feladata emellett a meglévő vasúti hidak átépítéséhez, felújításához szükséges tervek, továbbá támfalak, bélésfalak és egyéb teherhordó szerkezetek terveinek elkészítése. 
• Az építészet a meglévő vasúti épület­állomány rehabilitációjával, új épületek tervezésével és peronlefedések tervezésével foglalkozik (7. ábra). Az épülettervezéshez köthető szakterületek, így a tartószerkezet, épületgépészet is hozzá tartozik.
• A közműtervezés az úgynevezett hagyományos közműtervezési és vízrendezési feladatokat is ellátja. 
• A környezetvédelmi szakemberek tevékenysége a vasút által előidézett környezeti terhelések teljes körű vizsgálata, azok megelőzését vagy a már okozott károk enyhítését célzó vizsgálatok végzése.
• A geodézia feladata egyrészt digitális tervezési alaptérkép szolgáltatása a vasúti pályatervezőknek terepmodell készítéséhez, másrészt előzetes és végleges kisajátítási tervek elkészítése.
• Szünetmentes áramellátási berendezé­sek tervezése (különböző feszültségszintű és áramnemű feladatokra) a vasúti biztosítóberendezések, távközlő és informatikai létesítmények részére.
• Középfeszültségű kábelhálózatok és kapcsolódó KÖF/KIF transzformátorállomások tervezése.
• 0,4 kV-os energiaellátó és térvilágítási hálózatok és elosztóberendezések tervezése. 
• Komplex épületvillamossági berendezések tervezése.
• Alaphálózatok tervezése fém- és fény­vezetőjű kábelek megvalósításával. 
• Technológiai célú, vezeték nélküli hírközlő hálózatok tervezése professzionális eszközök megvalósításával. 
• Hangos és vizuális technológiai, valamint utastájékoztatási igényeket kielégítő hálózatok és rendszerek tervezése (8. ábra).
• Adatátviteli hálózatok tervezése. 
• Tűz- és vagyonvédelmi jelzőrendszerek és hálózatok rendszertechnikai terveinek előkészítése.
• Villamos felsővezeték, a FET, a HETA és a villamos váltófűtés tervezése. 
• Biztosítóberendezés tervezése. 
• A mérnöki létesítményekhez, szerkezetekhez feltárásokon, laborvizsgálatokon alapuló geotechnikai tervek készítése is a Műszaki tervezés feladata.

A szervezeti egység belső felépítése sze­rint tervezési feladatát öt tervezőirodával látja el. Az irodák kiforrott szakmai együttműködése és örökölt szakmai kultúrája biztosítja a tervek egységes és komplex szemléletét.

Vizi Zsolt – Műszaki lebonyolítás

Az egykoron Beruházási és Szolgáltató Egység néven működő munkaszervezetből jött létre a Műszaki lebonyolítás szervezet 121 fővel. Az átszervezés során a feladatbővülés miatt szervezeti egységünkhöz kerültek a Pályavasúti üzletág karbantartási alosztályainak karbantartási ellenőrei.
A szervezet tevékenysége a MÁV Zrt. hálózatán kiterjed a beruházási, felújítási és a tervezhető karbantartási kivitelezési munkák teljes vertikumára, beleértve a szerződéskötést, műszaki ellenőrzést és a kapcsolódó elszámolási folyamatokat. A feladat műszaki-szakmai szempontból is komplex. A szervezet által megvalósított projektek között egyaránt szerepelnek pályás, TEB-es, építészeti, informatikai és gépészeti munkák, létesítmények. A tevékenységet ISO minőségirányítási rendszerben végezzük.  
A Műszaki lebonyolítás szervezetet a 9. ábrán bemutatott Központi mérnöki iroda, a Back office és a vasút-igazgatóságok területe szerint szervezett Területi mérnöki irodák alkotják, ahol mérnökök, jogászok és közgazdászok dolgoznak.

A szervezeti egységek feladatai és vezetői

Központi mérnöki iroda

Feladata elsősorban a projektek hálózati szintű irányítása és ütemezése. Itt történik a tervezési feladatok megrendelése, az elkészült tervek véleményezése, jóváhagyatása, valamint a megvalósításhoz szükséges engedélyek megszerzése, idegen tulajdonú területek megszerzésének kezdeményezése, a beszerzések ütemezése. Feladatai közé tartozik a tárgyieszköz-beszerzés, a nem építési jellegű projekt lebonyolítása, a teljesítésigazolások kiadása.

Back office

 A szervezet elsődleges feladata a beruhá­zá­sok, karbantartások folyamatának pénz­ügyi-szám­viteli, prog­nosz­ti­zá­lási, adat­szol­gálta­tá­si, adatkezelési, üzleti terve­zési, ellenőrzési feltételeinek biztosítása. En­nek keretei között a projektek pénzügyi elszámolása, MÁV informatikai rendszereibe rögzítése, a létesítmények üzem­be­helyezési, aktiválási folyamatának pénz­ügyi támogatása a számlakezelés-nyil­ván­tartástól a pénzügyi üzembe helyezésig. A kollégák feladata a szerződések tel­jesítésének és a befejezetlen állomány alakulásának követése. Fontos tevékenységi elem a szervezet költségtervének elkészítése, az évközi elszámolások vezetése, valamint részvétel a közbeszerzési, beszerzési eljárásokban, ajánlatkérések, versenyeztetések lebonyolításában.

Területi mérnöki irodák

A hat területi igazgatóság köré szervezett mérnöki irodák legfontosabb tevékenysége a kivitelezési munkák szerződés szerinti teljesülésének biztosítása, műszaki ellenőrzése. Ennek keretében a megvalósult létesítmények, munkák átadás-átvételének megszervezése, az eszközök forgalomba és üzembe helyezése, továbbá az elvégzett teljesítmények elismerése. Közreműködnek a területükhöz tartozó projektek előkészítésében és utóértékelésében. Feladatuk a jótállási időszakok lezárása, részvétel a szavatossági jogok érvényesítésében.

A szervezeti átalakulás utáni jelentősebb munkáink

Az átalakulás után számos, a vasúti közlekedés színvonalát érezhetően emelő projektet sikerült megvalósítani. A teljesség igénye nélkül a folyamatban levő fejlesztéseink: 

• Pályakorszerűsítések a sebességkorlátozások felszámolásával: 41. számú vonal Dombóvár–Kaposvár között, a 101. számú vonal Püspökladány–Biharkeresztes oh. között (10. ábra), a 80c számú vonal Mezőzombor–Sárospatak között.
• TEB fejlesztések: vizuális, hangos utas­tájékoztató berendezések létesítése a 70. és 120a számú vonalon, a debreceni és szegedi igazgatóság területein összesen öt nagyállomáson. Zalaegerszeg állomáson Dominó biztosítóberendezés felújítása. Váltófűtés kialakítása összesen 14 helyszínen. Egyedi sorompóberendezések felújítása 54 helyszínen. 
• Forgalomirányítási és értékesítési rendszer fejlesztése a teljes hálózaton (PASS és FOR rendszerek). 
• Optikai hálózatok fejlesztése, jegyértékesítő automaták telepítése a hálózaton. 
• Térfigyelő és biztonsági rendszerek telepítése a hálózaton.

Az átalakulás után a MÁV Zrt. részére biztosított források felhasználása 60-ról 92%-ra nőtt (11. ábra).
A MÁV Zrt. 2012 végén önálló szervezeti egységként létrehozta a Projektirodát azzal a szándékkal, hogy a MÁV Zrt. által megpályázott KÖZOP források felhasználását irányítsa. A szervezettel szorosan együttműködve a Műszaki lebonyolítás a nem építésiengedély-köteles projektekben az ún. Mérnök feladatát látja el.

Az elmúlt években közlekedésbiztonsági program keretében megvalósult 44 helyszínen félsorompó-telepítés és LED optikák cseréje (12. ábra), 53 helyszínen a vonatérzékelés korszerűsítése. Folyamatban van 57 helyszínen korszerű (13., 14. ábra) jármű-diagnosztikai berendezések telepítése, Pécs, Kaposvár, Balatonszentgyörgy és Keszthely felvételi épületeinek rekonstrukciója, valamint megkezdődött további 20 felvételi épület felújításának előkészítő munkája.

Bojtor Tibor – Ingatlanfenntartás és fejlesztés

Az Ingatlanfenntartás és fejlesztés (továbbiakban: IFF) szervezet feladata a MÁV Zrt. tulajdonában, kezelésében és vagyonkezelésében lévő ingatlanok teljes körű kezelése, beleértve ezek üzemeltetését, fenntartását és felújítását, valamint az épületek és a hozzájuk tartozó építmények adatainak rendszerszintű nyilvántartását, karbantartását a MÁV Térinformatikai Rendszerben.
Az ingatlanszervezet az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül. Az In­gatlanfenntartás és fejlesztés szervezet a jelenlegi szervezeti környezetében foglalja el helyét a legoptimálisabban, ahol a napi üzemeltetési, karbantartási, fejlesztési igényeket illetően a legtöbb tapasztalati információt tudja biztosítani a fejlesztési feladatok hatékony megvalósításához. Ugyanakkor a beruházások megvalósulása során is számtalan tapasztalat, információ keletkezik, ami a későbbiekben hasznosítható.
A szervezet feladatát a központban működő két szakmai csoporton (Építészet, valamint Közmű és üzemeltetés) keresztül és területileg hat ingatlanirodával látja el, 83 fővel (15. ábra).

Az IFF központi szervezetei olyan feladatoknak is gazdái, amelyeket az ingatlanpiacon működő ingatlankezelő cégek nem végeznek; itt kell kiemelnünk a főépítészi tevékenységet, továbbá a víziközmű-kezelést és üzemeltetést.
Az Építészet, valamint a Közmű és üzemeltetés szervezetek az alábbi feladatok megvalósításának hálózati szintű irányítói: magasépítményekkel kapcsolatos hibaelhárítás, karbantartás, beruházás, felújítás, illetve a vízi-közművek üzemeltetése.
A tevékenység elsősorban stratégiai jellegű döntésekből eredő feladatok meg­valósítását jelenti, egyebek között operatív feladatellátást a kiemelt ingatlanügyek esetében.
Az IFF dolga a különböző szervezetek magasépítési és közmű-beruházási terveinek szakmai felülvizsgálata és jóváhagyása, az állomási létesítmények arculattervezése, emellett magasépítményi érintettség esetén a telekszomszédok építési tevékenységével kapcsolatos hatósági és egyéb ügyek intézése. A központi szervezetek közreműködnek az ingatlan-karbantartási, valamint a felújítási-beruházási feladatok műszaki-gazdasági tervezésében, az ütemezett karbantartások közbeszerzési pályázatainak kiírásában, értékelésében. Irányítják a vízi-közművek fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységet, továbbá a vízműtársulatokkal, vízügyi hatóságokkal kapcsolatos feladatok ellátását. Feladatuk még az ingatlanleltárak, selejtezések, bontások tervezése és lebonyolításának irányítása.
Az IFF területi ingatlanirodáinak elhelyezkedése a MÁV Zrt. üzletágainak és leányvállalatainak regionális központjaival azonos, ami a helyi szintű egyeztetések, koordinációk lebonyolítását könnyíti.
Az ingatlanirodák munkatársai az egyes feladatok (felügyelet, karbantartás-tervezés, ütemezett karbantartások műszaki ellenőrzése, teljesítmények minőségi átvétele, nyilvántartások aktualizálása, selejtezések, panaszok kivizsgálása, hatósági ügyek intézése stb.) végrehajtói, más feladatok (takarítás, terület­gondozás, zavarelhárítás, karbantartás, víziközmű-üzemeltetés stb.) esetében pedig megrendelőként a MÁV Zrt.-t képviselik a szolgáltatásokat végző vállalkozókkal szemben.
A MÁV Zrt. ingatlanjait kezelő IFF fő feladatát az ingatlanok elvárt színvonalú, egységes fenntartása és fejlesztése rendszerben tartása jelenti. A szervezeti egység napi ingatlankezelési tevékenységét jelentős részben a MÁV Létesítménykezelő és Vasútőr Kft. bevonásával végzi. 

A MÁV Zrt. tulajdonában és vagyonkezelésében lévő ingatlanok sajátosságai 

A MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében lévő ingatlanok kezelése speciális feladat, tekintettel az ingatlanok nagy területen való elhelyezkedésére, a kezelt építmények funkcionális és szerkezeti sokféleségére, korosságára, kedvezőtlen műszaki állapotára és a közforgalom általi nagyarányú igénybevételére vagy a sajnálatosan sok esetben tapasztalható kíméletlen használatra.

Az ingatlan-portfólió sajátossága nem teszi lehetővé az ingatlankezelési tevékenység ingatlanpiaci benchmark adatokkal való egyszerű összevethetőségét, mert a magyar ingatlanpiacon nincs hasonló adottságú ingatlanstruktúra.
A MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében lévő ingatlanállomány épületei és építményei a vasútépítés kezdete óta folyamatosan létesültek. Az építmények korossága az ingatlankezelés szempontjából azért meghatározó (16. ábra), mert az eltelt több mint 160 év alatt létrejött ingatlantömegen belüli élettartam befolyásolja a választható karbantartási technológiát, a zavar- és hibaelhárításhoz alkalmazható anyagokat, és kihat az üzemeltetési tevékenységekre is.
Az ingatlanok korosságával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a kezelt ingatlanokon 45 épület szerepel az országos műemlékjegyzékben, 96 épület pedig a MÁV Műemlékvédelmi Szabályzata alapján van vasúti műemlékké nyilvánítva. Fentieken túl egyre több település vonja helyi védettség alá vasútállomásának utasforgalmi létesítményeit. Ezek üzemeltetése, karbantartása és felújítása során a védettségi szintnek megfelelő gondossággal kell eljárni, ami egyedi technológiák és korhű anyagok alkalmazását igényli, és az esetek többségében mindez többletköltséget jelent.
A vasúti infrastruktúra működtetéséhez tartósan szükséges épületállomány korosságával összefüggő probléma a műszakilag indokolt felújítások és az ahhoz szüksé­ges elégséges költségfedezetek elmaradása. A leromlott műszaki állapot miatt ugyanis hatékony kezeléssel sem biztosíthatók mindig a kulturált alapszolgáltatási, utaztatási körülmények, illetve a megfelelő munkáltatási feltételek.
Az FBF IFF és szervezeti egységei, összetett feladatuk biztosítására, szerződéses viszonyban állnak vagy folyamatos kapcsolatot tartanak a MÁV-csoport további szervezeteivel, külső érintettekkel, valamint hatóságokkal. 

A MÁV Zrt. FBF IFF jövőbeni feladatai 

A szervezet jövőbeni célkitűzéseit részben determinálja a Magyar Állam és a MÁV-Start Zrt. között 2013-ban megkötött Közszolgáltatási szerződés. A legfontosabbak ebből adódóan a következők:

• A Közszolgáltatási szerződésnek meg­felelően ki kell dolgozni és be kell vezetni a Szolgáltatási katalógust.
• Meg kell határozni a stratégiai céloknak megfelelő, hosszú távon is üzemeltetendő ingatlanstruktúrát annak érdekében, hogy elérjük az ingatlankezelési költségek csökkenését, illetőleg az ingatlanhasznosítási, -értékesítési bevételek növelését.
• Hosszú távú magasépítményi fejlesztési program elkészítése.
• A vonatkozó utasítás által biztosított jogosítványokon alapuló helyiséggazdálkodási tevékenység fokozott érvényesítése minden bérlő és használó esetében annak érdekében, hogy az ingatlanok optimális kihasználtsága biztosítható legyen.
• A Közszolgáltatási szerződés keretein túlmutató feladatok:
• Az önkormányzatokkal való együttműködési megállapodások megkötése.
• A felhagyott és nem hasznosítható épületek, építmények selejtezésének és bontásának végrehajtása, amely révén csökkenthető a felügyeleti és őrzési költség, valamint tisztul a vasúti környezet.
• Takarítási tevékenység közbeszerzésének egységesítése, a szolgáltatási színvonal növelése érdekében.
• Energiaracionalizálási program kiterjesztése és fokozott felügyelete minden energiavételezési kötelezettség tekintetében.
• Az épületállomány energetikai tanúsításainak és hőtérképének elkészítése, a fűtéskorszerűsítési, illetve épületszigete­lések szükségességének felülvizsgálata, költségcsökkentési céllal.
• Az üzemeltetési és karbantartási normatívák kidolgozása, melyek lehetővé teszik a megfelelően megalapozott szerződéses kapcsolatok kialakítását, ezáltal növelve az üzemeltetési és kezelési tevékenység ellátásának hatékonyságát, elősegítve a megfelelő minőségű teljesítés megkövetelését.
• A patinás fejpályaudvarok (Budapest-Keleti és Nyugati pályaudvar) helyre­állítása. Jelenlegi állapotuk a több tíz­éves forráshiány miatt építészetileg méltatlan képet mutat. Mindkét épület műemléki védettséget élvez, ennek megfelelően helyreállításuk az átlagosnál magasabb mérnöki felkészültséget és az általános építési feladatok költségigényét lényegesen meghaladó forrást igényel. Az épületek rekonstrukciójához szükséges, MÁV által biztosított pénzügyi fedezet mindenképpen jelentős külső forrás biztosítását, támogatást tesz szükségessé. 

Az előbbieken kívül, a szabályozást illetően az előttünk álló legfontosabb feladatok:

Épületvizsgálatok rendje:

• Az érvényes utasítás rendkívül létszámigényes módon szabályozza a szemrevételezéses vizsgálatok elvégzését. Az utasítás 2000-ben készült, ám azóta jelentősen megváltoztak a vizsgálati szempontok, valamint új, korszerű diagnosztikai módszerek jelentek meg.

MÁV Műemléki Szabályzat:

• A jelenleg érvényes, 1980 végén kiadott szabályzat, amely az új állami szabályozással nincs összhangban, illetve harmonizálni kell a kulturális örökségvédelmi elvárásokkal.

Főépítészi tevékenység ellátása:

• A jelenlegi szabályozás 2000-ben született, miközben a főépítészi szervezetet megszüntették. Emiatt a működést szabályozó utasítás előírásait újra kell gondolni. 

Magasépítési, belsőépítészeti, épületgépészeti, épületvillamossági, vízvezeték-építési, csatornázási és parképítési műszaki tervek jóváhagyási rendje:

• A szervezeti változás következtében az eljárási rend, illetve a jóváhagyás folyamata felülvizsgálatot, és a hatékonyság növelése érdekében újraszabályozást igényel. 

Épület-karbantartási és -felújítási munkák előkészítésének követelményei, lebonyolításának rendje:

• A szervezeti változás következtében az eljárási rend, illetve a jóváhagyás folyamata felülvizsgálatot, a hatékonyság növelése érdekében pedig újraszabályozást igényel.

Épület- és építmény-karbantartások, ingatlanselejtezések és bontások műszaki-gazdasági tervezésének rendje:

• Az ingatlanállomány vagyonátadásai és a megmaradó ingatlanok hasznosíthatóságai folyamatos mérlegelést igényelnek, hogy a prioritásokat meg lehessen határozni.

Állomási parkok létesítése és fenntartása:

• Az adott év költségvetési lehetőségeihez igazodva határozzuk meg. 

Új és részletes MÁV arculati kézikönyvek kidolgozása:

• A 2008-ban elfogadott MÁV arculati ké­zi­könyv meghatározásainak további részletekre bontása, valamint az új szolgáltatási elvárások fejezeteivel történő kiegészítések váltak szükségessé. 

Vízi-közművek kezelése és üzemeltetése:

• A 2000-ben kiadott, és jelenleg is érvényes szabályozás felülvizsgálatát folyamatosan végezzük, ennek alapján folyik a munka. 

Ingatlanbérlők által végzett karbantartási és felújítási munkák engedélyezése és végrehajtása:

• Az ingatlanbérlők által tervezett fejlesztéseknél előírásainkban megköveteljük mindazon műszaki elvárásainkat, amelyeket az összes létesítményünknél szem előtt tartunk, kiegészítve saját távlati fejlesztési koncepcióink gazdasági szempontjaival.

Az IFF szervezet tevékenységeit tekintve számos szervezettel összehangoltan végzi feladatait (17. ábra), és ezzel biztosítani tudja a munkában részt vevők számára a megfelelő szolgáltatásokat, a közös munkákhoz szükséges adatokat, illetve a szervezeti egységektől beérkező kötelezettségek, a szolgáltatási igények magas színvonalú teljesítését.