Az új szervezet arányos és racionális egységet teremt a pályavasút üzemeltetésében részt­ vevő szakmák között. A szakmai osztályokon keresztül történik a teljes MÁV vonalhálózat üzemeltetésének elvi irányítása és szakmai felügyelete.
A főigazgatóság szervezeti sémáját az 1. ábrán mutatjuk be, ahol látható, hogy az új szervezet a korábbihoz képest egyszerűsödött. Az osztályok működését és a területi igazgatóságokkal történő kapcsolattartást egy közös szervezeti egység, a Működéstámogatás segíti. Az egyes szakterületek fontos háttérintézményeként továbbra is megmaradt a szintén hálózati szintű kompetenciákkal rendelkező Üzemirányító, a Pályalétesítményi és a TEB Központ. A Közfoglalkoztatási Iroda országosan koordinálja a közfoglalkoztatással kapcsolatos tevékenységet, biztosítja a MÁV területi igazgatóságai és az állami szervezetek közötti kapcsolattartást.

Az operatív irányítás a területi igazgatóságok megerősítésével, a végrehajtó szervezetek munkája révén helyben történik.
Az új szervezet kialakításánál fő szempont volt az irányítási szintek számának csökkentése, a szakterületek közötti együttműködés javítása és a párhuzamosan folyó tevékenységek összevonása. Mindezen szempontok a pályavasúti szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítását szolgálták. Csökkent a felsővezetői létszám, gyorsabbá és összehangoltabbá vált a döntési szintek közötti információáramlás. Valamennyi szervezeti egység legfőbb feladata a megrendelői igények kielégítése, a pályaműködtetői szerződés elvárásainak teljesítése. A szakmai osztályok továbbra is fontos szerepet töltenek be a szabályozási rendszer aktualizálásában, fejlesztésében, valamint a területükön alkalmazott technológiák korszerűsítésében.
Minden új vállalkozás, szervezeti átalakítás legnehezebb, de egyben legfontosabb feladata a vezetők kiválasztása. Csak elkötelezett, az új célokkal azonosulni tudó, hiteles és ambiciózus vezetők tudják sikerre vinni egy vállalat működését. Ez nemegyszer konfliktusokkal, vélt vagy valós sérelmekkel jár. Remélem, hogy a megfelelő személyek kiválasztásával az új szervezeti egység munkájának beindításával és több mint egyéves működésével egy ütőképes csapat működését mutathatjuk be, amely a fő feladatokra koncentrálva a megújuló infrastruktúra gazdaságos működtetésével segíti a MÁV teljes szervezetének megújulását és általános megítélését.
E rövid bevezető után a szervezeti egységek vezetői mutatják be az általuk irányított egységet, osztják meg gondolataikat munkájuk nehézségeiről, és természetesen a sikerekről is beszámolnak.

Kemény Ágnes
Pályalétesítményi Osztály

Az új Pályalétesítményi Osztály megalakulása

Osztályunk a szervezetátalakítási folyamat során 2013. június 1-jén, a Pályalétesítményi Osztály és a Pályalétesítményi Technológiai Osztály összevonásával jött létre, létszáma jelenleg 13 fő. A két osztály egy szervezetbe integrálásával az addig markánsan elkülönülő szabályozási és irányítási feladatok összehangolása vált szükségessé, ami az osztály működésének fontos alapja lett. Feladataink sokrétűsége következtében az osztály minden munkatársa szinte más-más szakterületnek a felelőse. A feladatainkból adódó sokszínűséget jól mutatja a 2. ábra.

Az osztály fő feladatai

A Pályalétesítményi Osztály főbb feladata a szakmai elvi szabályozás és az irányítási környezet kialakítása, mely elsősorban a pálya üzemeltetésével és felügyeletével kapcsolatos tevékenységeket érinti. Fontosnak tartjuk az előírásaink, utasításaink átdolgozását és korszerűsítését, jelenleg is több bizottsági munkát irányítunk, illetve közreműködünk az új korszerű technológiák alkalmazását is lehetővé tevő utasítások kialakításában, melyek a pályafenntartási szakterület valamennyi részét érintik a felépítményi szerkezetek, hézagnélküli vágányok, az alépítmény tárgykörébe tartozó szerkezeti elemeken át a téli forgalom hálózati szintű szabályozásáig. A szabályozás végső kialakításánál lehetőségünk van közreműködőként részt venni a kutatás-fejlesztési tevékenységekben, figyelembe venni azok eredményeit, majd hasznosításukkal olyan műszaki szabályozás készítésére van lehetőségünk, melyek révén növelni lehet a vasúti pálya felújítási, karbantartási munkáinak hatékonyságát.
A pálya üzemeltetési és felügyeleti tevékenységének szabályozása mellett fontos a pályafenntartási szakterület pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése is. Az ellenőrzések során tapasztaltak segítséget nyújtanak nemcsak a szabályozási folyamat felülvizsgálatában, annak korszerűsítésében, hanem a pontatlanságok megszüntetésében, a hiányosságok elkerülésében is. Tapasztalatainkkal segítjük és közreműködünk a Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság szakmai ellenőrzési rendszerének kialakításában. Feladataink közé tartozik még a beruházási munkáknál az üzemeltetői állásfoglalások, terv­véleményezések kiadása.

A korszerű pályadiagnosztikai tevékenység a pályafelügyeleti tevékenység alapjául szolgál, és az állapotfüggő karbantartás eredményességét nagymértékben elősegíti (3. ábra). A pályadiagnosztika elvi szabályozása az osztály feladata, a vágánygeometriai mérettűrés rendszerünk az Európai Unió egységes elvárásainak megfelelően a D.54. Utasítás új, 51. fejezetének kidolgozásával elkészült, és kollégáink e témában oktatásban is részt vettek. A Mérethatár Bizottság munkája ezzel nem ért véget, hiszen hátravan még a széles, majd a keskeny nyomtávolságú vágányok új mérethatárainak kidolgozása. Jelenleg a TrackScan vágánymérő készülék irodai kiértékelő programjának módosítására az új előírásoknak való megfelelés érdekében egy specifikáció előkészítése van folyamatban. Aktuális feladatunk a karbantartási stratégia részét képező állapotfüggő karbantartási szabályozási rendszer kidolgozása.

A pályadiagnosztika mellett az osztály feladata a síndiagnosztikai tevékenység összehangolása, szabályozása, bizottsági munka keretében folyik a D.10. Utasítás kidolgozása. A gördülő érintkezési fáradási (RCF) sínfej-hajszálrepedések (Head Checking, HD) diagnosztizálására (4. ábra) és a feltárt hibák kezelésének szabályozására kiadott ideiglenes utasítás aktualizálása fontos feladatunk, melyet a HC hibák kialakulásának okait, illetve megelőzésüket jelenleg is kutató K+F tevékenység eredményeinek függvényében és felhasználásával kell elvégeznünk.
Osztályunk kiemelt feladatai között szerepel a felépítményi szerkezetek hézagnélküli pályák fejlesztési tevékenységével, új szerkezetek (5. ábra), egyedi felépítményi anyagok, új technológiák (6. ábra) bevezetésével kapcsolatos feladatok véleményezése, engedélyezése, majd az új szerkezetek kísérleti beépítését és meg­figyelését követő rendszerbeállításuk vagy elutasításuk. Az elmúlt egy évben közel 30 db új, illetve egyedi szerkezet alkalmazhatóságát vizsgáltuk meg.

Egyéb feladatok

A Pályalétesítményi Osztály feladatkörébe tartozik továbbra is a pályaállapot és a szerkezet szempontjából engedélyezhető műszaki paraméterek meghatározása, valamint a menetrendi alapadatok biztosítása, a sebességkorlátozások figyelemmel kísérése, menetrendre gyakorolt hatásuk elemzése (7. ábra).

A menetrendi szűk keresztmetszetek feltárása a pályadiagnosztikai tevékenységgel párhuzamosan történik, majd azok megszüntetésére javaslatot teszünk a Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóságnak, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a lehető legoptimálisabban lehessen felhasználni a menetrendszerűség biztosítása érdekében. Osztályunkon történik a pályaparaméterekhez igazodóan a közlekedtethető járműtípusok kiválasztása, illetve az új járműtípusok méretei és a túlsúlyos, rakszelvényen túlnyúló egyedi rakományok pályaparaméter szerinti közlekedtetésének meghatározása.
Szervezeti egységünk a műszaki szakértelem biztosítása érdekében részt vesz a közbeszerzési eljárásokban, a beszerzésekhez műszaki alapadatokat, műszaki követelményeket határoz meg. Jelentős számban készítünk elő hálózati szintű szerződéseket a zöldterület karbantartásától a sínhegesztésen át a kitérők hó- és jégmentesítésének végzésére.

Kapcsolatok a társosztályokkal

A főosztályok megszüntetésével a Pályalétesítményi Osztály, a Híd és Alépítményi Osztály, valamint a Pályalétesítményi Központ tevékenységei és feladatai élesen nem választhatók el egymástól, kapcsolatuk szoros együttműködésen alapul. A Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság érvényes szervezeti ábrája jól mutatja az osztályok és a szakmai központok viszonyát, illetve a területi igazgatóságok elhelyezkedését a rendszerben.
A pályafenntartási szakterület jellege miatt a Pályalétesítményi Osztály szoros kapcsolatban áll a Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság valamennyi osztályával, hiszen mindegyik szervezeti egység tevékenysége szorosan hozzátartozik a teljes pályaműködtetési szolgáltatási folyamat gördülékeny végrehajtásához. Főigazgatóságunkon kívül a Fejlesztési és Beruházási Főigazgatósággal, továbbá az Ügyfélkapcsolat és Értékesítési Szervezettel szorosabb a kapcsolatunk, de a MÁV-csoport valamennyi szervezetével, ha nem is napi szinten, de osztályunk kapcsolatban áll.
A fentiekben röviden, ugyanakkor lényegre törően igyekeztem bemutatni a Pályalétesítményi Osztály egymásra épülő, sokszínű és összetett feladatait.

Virág István
Híd és Alépítményi Osztály

Előzmények és az ebből adódó feladatok

A II. világháború után a helyreállítások kiemelt feladata volt a több száz elpusztult vasúti hídszerkezet gyors helyreállítása. Az utolsó félállandó híd, az Északi vasúti Duna-híd átépítését csak a közelmúltban tudtuk elvégezni (8. ábra). A háború után átépült közel hetvenéves hidak korossága, avultsága, a hálózatban betöltött szerepe nagymértékben megváltozott. Szerepük, a velük való teendők újragondolása idő- és szükségszerű. E feladatok elvégzéséhez a megváltozott szervezeti rendből adódó működési elvárásokkal összhangban és eredményesen kell működniük.

Szervezeti felépítés és kapcsolatok

A cikk elején bemutatott szervezeti ábrából látható a Híd- és Alépítményi Osztály helye a megszűnt főosztályi szervezeti rendet követő főigazgatósági struktúrában.
Osztályunk különösebb összevonás, „bővítés” nélkül, a szükséges személyi átalakításokkal került át az új szervezetbe. Sajátságos és szerteágazó a beágyazottságunk, kapcsolódásunk a társosztályokkal, szervezetekkel, hiszen a pálya szerves részét képezzük mind híd, mind pedig alépítményi feladatokat tekintve. A távközlés, erősáram, valamint a biztosítóberendezés szerkezeteinek túlnyomó többsége az alépítményeinkben található. A forgalom menetrendi elvárásaihoz, a fuvaroztatók kiszolgálásához, a tengely- és sebességkorlátozás nélküli hidak és alépítmények elengedhetetlenül fontosak.
Ezek a szempontok leegyszerűsítve bemutatják helyzetünket, és meghatározzák jövőnket. Külön ki kell emelni a Működéstámogatás szervezetet, amely egy hétágú csillag közepén elhelyezkedve koordinálja a főigazgatóság, a területi igazgatóságok munkáját – és a miénket is.
Elmondhatjuk tehát, hogy érvényesül és a mindennapi működést meghatározza az egy „mindent, mindenkivel, mindenkiért” elv.

Fő feladataink

Meghatározó a szerepünk a Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság tevékenységében is, hiszen a bevezetőben vázolt céljaink és az ezek megvalósítását szolgáló terveink mára a különféle forrású Hídprojektekben  öltenek testet. Ezek műszaki tartalmának gondos, 100 éves élettartamra előrelátó felépítése nagy felelősség és komplex, iterációs műszaki-tervezési folyamatok működtetését igénylik tőlünk.

Szabályozási tevékenység

A mindenkori Működési és Szervezeti Szabályzat az osztállyal szemben támasztott követelmények között az első helyen írja elő, hogy a „vonatkozó szabályzatok betartásával és betartatásával” kell feladatainknak eleget tennünk.
Szabályzataink, irányelveink, előírásaink és utasításaink halmaza rendkívül heterogén, és mintegy visszatükrözik az elmúlt évtized(ek) kényszerű és bizonyos értelemben zaklatott átalakulásait. Reményeink szerint mára ezek a helyzetek letisztultak, és mi is egy jó értelemben vett állandóság keretein belül igyekszünk mielőbb felszámolni az utasítások, irányelvek terén jelenleg még meglévő lemaradásainkat.
Néhány példa: 1951-ben született utoljára – az akkori MÁV-nál – egységes szerkezetű hídszabályzat. Egy hasonló felépítésű, hiánypótló műnek a megalkotása jelenleg az ország legkiválóbb tervezőinek, kivitelezőinek és egyetemeinek bevonásával folyik.
Idén eljut arra a készültségi fokra a H.4. jelű, koros szegecselt acélhidak teherbírását meghatározó utasítás szerinti statikai felülvizsgálatok halmaza, amely biztonsággal lehetővé teszi a koros acélhidak élettartamának és végső soron átépítési igényeinek megalapozott megfogalmazását.
Még egy példa: idén megtörténik a D.11. jelű új alépítményi utasítás rendszerbe állítása, melynek időszerűségét és jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tényszerűség kedvéért az utóbbi egy évben 27 különféle utasítás szerkesztésében, K+F és irányelv kidolgozásában vettünk, veszünk részt, ezek készültségi foka időarányos, tartalmukat tekintve pedig sokrétűek.

Kapcsolat a területi igazgatóságokkal

Pontos célkitűzésünk a területi igazgatóságok szakmai munkája minőségének emelése, bizonyos szakmai/gondolkodási sémák átrendezése, gyorsítása és a jövőbeni feladatok mérnöki-tervezői szemléletű megközelítésének instruálása. Területi hídszakértő mérnökeink tudása biztos alapot jelent e feladatok megvalósításához. Régi adósságunk egy alépítmény-diagnosztikai rendszer létrehozása, mely a meglévő felépítménymérési rendszerekkel társítva tud a munkáltatás számára döntési információkat adni, és ami még fontosabb, összetett elemzéseket tesz lehetővé.
Reméljük, hogy a 2010-es év időjárási krízishelyzeteit követő információhiány nem ismétlődik meg, és nem alapvető adatok hiányában kell keresnünk a jó műszaki megoldásokat…

Alépítményi feladatok

Az alépítményi szakterület kiemelt fontosságát jól mutatja az a helyzetkép, amely szerint a gyorsuló romlási folyamatokat egyre növekvő helyreállítási költségekkel tudjuk sok esetben „tűzoltó” módon megakadályozni (9., 10. ábra). Alépítményeink túlnyomó többségének kora megközelíti a 120-140 évet, miközben a megépítésük idejéhez képest kétszeres tengelyterheléssel és négyszeres sebességgel kívánunk rajtuk közlekedni. Erre a minőségi szintre csak korszerű diagnosztikai rendszerekkel lehet eljutni, így ezt a célt követi az idén szeptember 1-jétől érvényes új diagnosztikai keretszerződésünk.
A híd szakterületen a jelenlegi hídgazdálkodási rendszert (HGR) fogja felváltani a MEDINA (Mérnöki Szerkezetek Diagnosztizáló és Nyilvántartó Alkalmazás) csatasorba állítása, melynek létrehozási elvei megegyeznek az előzőekben leírtakkal.

A jövő feladatai

Az osztály munkatársainak közel felét érinti a hálózat kiemelten legfontosabb hídja, a Déli összekötő híd biztonságos üzemeltetése (11., 12. ábra). A jelenlegi hídszerkezet problémáival, állapotával és a megoldás lehetőségeivel könyvtárnyi irodalom foglalkozott, foglalkozik. Ma az a feladatunk, hogy a megszűrt, letisztult gondolatokat bele tudjuk illeszteni e monstre projekt összetett (EU, NFM, NIF, MÁV) megvalósítási menetébe. A vég­eredmény terveink szerint a Duna felett egy 3 vágányú, korszerű hídszerkezet-együttes, mely illeszkedik a MÁV-Start és a fuvaroztatók elvárásaihoz, megbízhatóan „viszi a hátán” az elővárosi forgalmat. Ez a feladat a befejezésig mintegy öt évre meghatározza az osztály szakmai életét. Eközben idén megindult az új szolnoki Tisza-híd átépítése, és a sor szerencsére igen hosszú.
Az osztály, miként a felvillantott feladataiból kitűnt, rendkívül összetett kérdésekre keresi és adja meg a válaszokat. Célunk a nagy tudású elődeink szakmai tevékenységének folytatása, a kor kívánalmaihoz igazítva. A bevezetőben említett, a világháború után épített hídjaink tervezett élettartama a végéhez közeledik, átépítésük elengedhetetlen. Erre a folyamatra fel kell készülnünk. Mindehhez pedig olyan szaktudású és szemléletű munkatársakkal kell továbbépíteni az osztályt, akik képesek céljaink magas színvonalú megvalósítására.

Pete Gábor
Távközlési Osztály

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóságán belül a Távközlési Osztály látja el a vasúti távközlési szakma központi elvi irányítási feladatait. Az osztály tevékenysége a vasúti távközlés és adatátvitel minden területét lefedi. Az osztály létszáma 8 fő.

Az osztály további főbb feladatai

A vasúti infrastruktúrához tartozó veze­té­kes és vezeték nélküli távközlési hálózatok, utastájékoztató eszközök és berendezések felügyeleti, üzemeltetési, karbantartási, hi­­ba­elhárítási és felújítási tevékenységé­nek szakmai szabályozása, felügyelete, va­la­mint a távközlési hálózatok és utas­tá­jé­koz­tató eszközök, berendezések fejlesztéséhez szükséges technológiák és rendszerek meghatározása.

• Távközlési szakmai felügyelet gyakorlása, valamint az ellenőrzési feladatok irányítása.
• A szakterületi funkcionális és műszaki feltételek és követelmények rendszerbe foglalása, feltétfüzetek elkészítése, illetve elkészíttetésének elvi irányítása, egyeztetése az illetékes hírközlési és közlekedési hatósággal, majd jóváhagyásuk előkészítése.
• A távközlési szakterületre vonatkozó építési, szerelési technológiák és normatívák jóváhagyása.
• Hatáskörébe utalt műszaki tervek, vala­mint a vasúti területen, létesítményen tervezett idegen feles távközlési eszközök telepítésére vonatkozó engedélyezési és kiviteli tervek véleményezése és jóváhagyása.
• Rendkívüli események következtében szükséges ideiglenes és végleges helyreállítás szabályozása és ellenőrzése.
• Együttműködés a vasúti nemzetközi szervezetek (UIC, OSZZSD, ERA stb.) vasúti távközléssel kapcsolatos munkájában az egységes, interoperábilis vasúti kommunikációs rendszerek kialakítása érdekében.

Az osztály elvi irányítása alá tartozó távközlési szervezet létszáma mintegy 720 fő, a munkatársak feladata a vasútüzem egyre növekvő és a korszerű technikák megjelenésével folyamatosan változó távközlési, teleinformatikai igényeinek magas szintű kielégítése (13. ábra). Ennek érdekében – a Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság szervezeti felépítéséhez igazodva – végezzük a távközlési hálózatok és tervezett karbantartási, valamint kevéssé tervezhető hiba-, illetve üzemzavar-elhárítási és egyéb járulékos (pl. felügyeleti, nyilvántartási) feladatait. Tevékenységeinket az általános vasúti utasításokon túl mintegy 170-féle különböző speciális, távközlési szakmai utasítás, rendelet, jogszabály, illetve nemzetközi, nemzeti szabvány is szabályozza.
Alaptevékenységünk a vasúti infrastruktúra működtetéséhez szükséges, a vasútvállalatok részére a hálózat hozzá­férési díjban elszámolható alábbi szolgáltatások biztosítása:
– Technológiai jellegű távközlési szolgáltatás: Centralizált, illetve decentralizált (suga­ras, illetve társasvonali) elrendezésű, analóg, illetve digitális rendszerű, üzemviteli célú, vezetékes távbeszélő szolgáltatás (14. ábra).
– Vasúti pontos idő szolgáltatás: Közösségi tájékoztatás céljából létesített pontos idő kijelző szolgáltatások (15. ábra).
– Audio távközlési szolgáltatás: Az audio távközlési szolgáltatás az utazóközönség tájékoztatását és az utaskiszolgálási technológia támogatását teszi lehetővé.

– Vizuális utastájékoztatás: A vizuális utas­tá­jé­koztatáshoz és digitális tartalomszolgáltatáshoz távközlési és informatikai rendszerek üzemeltetése szükséges. A vasútüzem részére biztosított vizuális utastájékoztatás lehetővé teszi az utazó közönség részére elsősorban a vonatközlekedéssel kapcsolatos adatok (érkezés vagy indulás ideje, késés mértéke, vágány száma, vonat neme stb.) képi megjelenítését, továbbá az utastájékoztatástól fizikailag elkülönülő monitorokon marketing célú digitális tartalom megjeleníttetésének tech­nológiai biztosítását.
Ezenkívül – a 3/2010. EVIG sz. utasítás értelmében – az alábbi távközlési szolgáltatások nyújtására kötünk szolgáltatási szerződéseket, illetve megállapodásokat:
– Vasúti általános célú kapcsolt vezetékes távbeszélő szolgáltatás: A MÁV szolgálati helyein dolgozók, valamint az alábbiak szerint szerződést kötött külső szervezetek távbeszélési igényeit kiszolgáló távbeszélő központokból (16. ábra), és az azokat összekapcsoló összeköttetésekből álló országos távbeszélő hálózat igénybevételével nyújtott beszédszolgáltatás.
– Adatátviteli szolgáltatások: A MÁV Zrt. IP-MPLS protokoll szerint működő csomagkapcsolt adathálózatán nyújtott végponti adatátviteli szolgáltatások.
– Bérelt vonali szolgáltatások: A MÁV fém-, illetve fényvezetőjű távközlési hálózatán fizikai vagy hangfrekvenciás alapáramkörök és/vagy tartozékaik, illetve optikai hullámhossz-tartomány hozzáférési szolgáltatás.
– Menedzselt bérelt vonali szolgáltatások: A MÁV digitális átviteltechnikai hálózatán működő, központi felügyeleti rendszerbe kapcsolt, különféle adatsebességű és csatlakozási felületű hozzáférési szolgáltatások.
– Ablakátbeszélő audio távközlési szolgáltatás: Az audio távközlő szolgáltatás az utazóközönség tájékoztatását és az utas­kiszolgálási technológia támogatását teszi lehetővé.
– Vezeték nélküli távközlési szolgáltatás: A vasútüzem részére kijelölt frekvencia­tartományban működő, fix telepítésű, mobil vagy járműbe telepített (17. ábra) és/vagy kézi (hordozható) URH rádióállomások és készülékek igénybevételével létesített távbeszélő és/vagy kis sebességű adatátviteli szolgáltatás, illetve a MÁV rádiórendszerek tartozékainak használatba adása.

– Egyéb távközlési szolgáltatások: Az egyéb távközlési szolgáltatások kategóriába a vasútüzem részére a távközlési szolgál­tató által nyújtott speciális szolgáltatások, rendszerüzemeltetési feladatok tar­toznak, amelyek kiterjednek az ese­mény­megfigyelő, kép- és hangrögzítő berendezések, rendszerek, továbbá a vas­út-technológiai célú videomegfigyelő rendszerek műszaki üzemeltetésére.
Természetesen e szolgáltatások biztosítása a felsorolt szolgáltatásoknál lényegesen összetettebb, sokrétű „háttér”-tevékenységet igényel és feltételez (pl. több ezer kilométernyi hagyományos és optikai kábelhálózat, ezeken üzemelő, szintén több ezer analóg és digitális átviteltechnikai berendezés, telefon- és adatközpontok több tízezer felhasználói végponttal, sok ezer végkészülékkel működő technológiai távbeszélő és utastájékoztató rendszerek, áramellátó, tűz- és vagyonvédelmi, illetve klímaberendezések üzemeltetése, karbantartása, javítása). Emellett egyre növekszik az egyéb, nehezen tervezhető tevékenységek aránya, mint például:

• Szakfelügyelet biztosítása.
• Idegen szervezet munkavégzéséhez be­jutás biztosítása.
• Beruházások, felújítások során tervezési adatközlés, egyeztetés, bejárás, véleményezés, jóváhagyás.
• Beruházások, felújítások kapcsán végzendő kábelnyomvonalak kitűzése.
• Beruházások, felújítások koordinációs egyeztetésein, konzultációin részvétel, szakszolgálati képviselet.
• Beruházások, felújítások figyelemmel kísérése, károkozás helyének behatárolása, részvétel a helyreállításban.
• A beruházások, felújítások kapcsán a távközlési rendszerekben okozott zavarok felszámolása, a közlekedésbiztonságot veszélyeztető esetek kezelése.
• Megrendelőlevélre végzendő áthelyezési, vonalkiépítési munkák.
• Az Invitel Zrt.-vel közös fényvezető kábel javítása (7/24 órában).
• Saját kivitelezésű beruházások.
• Rendezvények, sajtótájékoztatók hangosítása, hangrögzítése.
• Statisztikai adatközlések elkészítése.
• Tevékenységeink széles körű adminisz­­t­rációja (TIR/KIR tel­je­sít­mény­el­szá­mo­lás, munkalapok, felügyeleti naplók, hiba-előjegyzési könyvek, hibanaplók, üzemnaplók, diszpécsernaplók, oktatási naplók, szerszámvizsgálati könyvek, anyagfelhasználási kimutatások, jelenléti ívek, eltávozási könyvek, leltári nyilvántartások vezetése, elvégzett munkák elismertetése, TTR/TSRM hibakezelési rendszer működtetése stb.).
• Műszaki nyilvántartások naprakészen tartása (pl. TTR/Netinv rendszerben és egyéb helyi rendszerekben rögzített adatok változáskezelése, telefonkönyvek, szolgáltatói adatállományok, technológiai célú távbeszélő, általános célú táv­beszélő, hangos és vizuális utastájékoztató, adatátviteli és IP hálózatok hálózati térképeinek aktualizálása, állomási és vonali helyszínrajzok, kábel nyomvonalrajzok javítása, módosítása).
• Részvétel külső és belső projektfeladatokban, például:

   – GSM-R,
   – Menetjegy-értékesítő,
   – Tűzfal,
   – MÁV-Start Call Center.
Tevékenységünket szigorúan szabályozott minőségirányítási rendszerben, utasításokkal jól szabályozott környezetben, azonban közel sem ideális feltételrendszer közepette végezzük, igyekszünk külső és belső megrendelőink igényeinek mindenben megfelelni. Ennek érdekében – az em­­lített 3/2010. EVIG sz. utasítás szerint – központi, Távközlési Ügyfélszolgálatot (megrendelőink változtatási igényeinek, reklamációinak, észrevételeinek kezelésére – 2013-ban 1628 ügyet kezeltünk) és diszpécserszolgálatot (hiba, zavar vagy rendellenes működés észlelésének bejelentésére) működtetünk.
A munkáltatás rendje a központi, fordulószolgálatos diszpécserek, adatfelügye­le­ti rendszermérnökök és néhány munka­helyi készenlétes mellett jellemzően nor­mál nappalos munkarendben történik, munkaidőn kívül (több szakaszon összevont) lakáson töltött készenléttel biztosítjuk a folyamatos rendelkezésre állást. Kiértesítést és a hibahelyre eljutást követően készenlétes dolgozóink végzik a hibaelhárítást. Szakaszaink esetenként részt vesznek más szakaszok tevékenységében is (nagyobb volumenű munkák, pl. légkábel-oszlopbontás).

Kökényesi Miklós
Erősáramú Osztály

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóságán belül az Erősáramú Osztály látja el a vasúti erősáramú szakma központi elvi irányítási feladatait. Az osztály tevékenysége a vasúti villamos energiaellátás minden területét lefedi. Az osztály létszáma 7 fő.

Az osztály főbb feladatai

Az erősáramú berendezések üzemeltetési folyamatainak szabályozása és szakmai ellenőrzése.

• Szakterületi funkcionális és műszaki feltételek és követelmények rendszerbe foglalása, feltétfüzetek elkészítése.
• Új berendezések, rendszerek bevezetésének engedélyezése.
• Műszaki szakértői feladatok ellátása villamos biztonságtechnikai, érintésvédelmi kérdésekben.
• Hatáskörébe utalt erősáramú tervek jóváhagyása.
• Rendkívüli események következtében szükséges ideiglenes és végleges helyreállítás szabályozása és ellenőrzése.

Az előbbi feladatokat az osztály az alábbi erősáramú rendszerekkel kapcsolatban végzi.

Felsővezeték-hálózat

A MÁV Zrt. mintegy 6900 km hosszúságú felsővezeték-hálózatának üzemeltetését a területi szervezeteink kollégái végzik 32 felsővezetékes szakaszmérnökségen. Ennek részeként a felügyeleti, karbantartási, valamint üzemzavar-elhárítási tevékenységgel (18. ábra) járulunk hozzá a villamos menetvonal biztosításához. Osztályunk fe­ladata minden, hálózati szintű elvi szabályozást igénylő feladat megoldása, az üzemeltetés fő folyamatainak szabályozása. A szabályozások betartását folyamatosan ellenőrizzük a szakaszmérnökségeken és a munkaterületeken. Osztályunk irányítói szinten vesz részt az országos összefogást igénylő, az üzemeltetéshez szükséges erőforrások (vasúti járművek, szakanyag stb.) biztosításában.
Feladatunk a beruházásokban a felsővezetékes tervek véleményezése, illetve jóváhagyása. A kivitelezés során szükség szerint állásfoglalások készítése a műszaki kérdésekben.
Az osztályon két felsővezetékes szakértő dolgozik kelet–nyugat munkamegosztásban.

Vontatási alállomások és FET központok

Az MÁV Zrt. 39 vontatási alállomása alakítja át az országos 120 kV-os távvezetéki hálózatból vételezett villamos energiát 25 kV-os feszültségűre (19. ábra). Az al­állomások látják el villamos energiával a vontatójárműveket és a helyhez kötött fogyasztókat is. A helyhez kötött fogyasztók különféle célú, felsővezetékről táplált oszloptranszformátorok, valamint a szerelvények fűtését/hűtését biztosító 1500 V-os rendszerek. Területi kollégáink végzik az al­állomások teljes körű üzemeltetését és üzemirányítását.

Az alállomások legnagyobb része már távvezérelhető. Több alállomás egyidejű üzemirányítását a FET (Felsővezetéki Energia Távvezérlő) központok látják el. Hosszabb távon minden alállomást távvezérléssel látunk el. Az alállomási szakterülethez tartoznak még a szolgálati helyeken található helyi távvezérlő (HETA) berendezések, amelyekkel a berendezések helyben vezérelhetők.
Osztályunk feladata az alállomások be­ruházásaiban való közreműködés és az üzemeltetés hálózati szintű szabályozása. Az osztályon két szakértő dolgozik a szakterületen alállomás és FET/HETA táv­vezérlés munkamegosztásban.

Kis- és középfeszültségű energia­ellátás

A kis- és középfeszültségű energiaellátás igen szerteágazó szakterület, amelynek részeként az Erősáram az alábbi rendszereket üzemelteti:

• 10 kV-os kábelhálózatok, amelyek a je­len­tősebb vasúti csomópontok (Szolnok, budapesti pályaudvarok, Debrecen) elsődleges energiaellátását biztosítják 0,4 kV-os szinten (~200 db 10/0,4 kV-os transzformátor);
• 20 kV-os légvezeték-hálózat, amely az áramszolgáltatói hálózatokról vételezve szolgáltat 0,4 kV-os szinten (~100 db 20/04 kV-os transzformátor);
• 0,4 kV-os energiaellátó hálózatok (~3200 db főelosztó);
• szabadtéri vasúti térvilágítás, ~43 000 db világítótest (20. ábra);
• váltófűtő berendezések (~1800 db fűtött kitérő).

A kisfeszültségű berendezések karbantartási, hibaelhárítási és üzemzavar-elhárítási tevékenységét 2007 óta a MÁV IK Kft. végzi tevékenységkihelyezés keretében. Ennek megfelelően a területi kollégáink végzik a tevékenység felügyeletét és az egyéb, a megrendelői oldalhoz kapcsolódó feladatokat. Az osztályon két szakértő dolgozik a szakterületen.
Az Erősáram országos létszáma közel 1000 fő. Területenként egy-egy Erősáramú alosztály látja el az operatív és végrehajtói feladatokat. Budapesten két alosztály van (Felsővezetéki és alállomási, valamint Energiaellátási). A központi feladatokat osztályunk és a TEB Központ Erősáramú Osztálya látja el szoros együttműködésben.

Kapcsolatunk a társosztályokkal és más szervezetekkel

Az Üzemeltetési Főigazgatóságon belüli főbb kapcsolódási pontok vannak a társszakmákkal, szervezetekkel.
Pályalétesítmény: felsővezetéki elvi kialakítási, érintésvédelmi, váltófűtési és zöld növényzettel kapcsolatos témákban.
Biztosítóberendezés: vasúti érintésvédelmi, áramellátási kérdéskörökben vannak főbb kapcsolódási pontok.
Távközlés: felsővezetéki oszlopsoron vezetett optikai kábel, adatátvitel és távvezérlés, valamint áramellátás témakörökben.
Forgalom: a vonatforgalom és menetrendszerűség operatív és általános kérdé­seiben, valamint a felsővezeték-hálózat kezelésére feljogosított forgalmi személyzettel kapcsolatos témákban.
Működéstámogatás: a központi támogatás keretében a legfőbb közös pontok az oktatás, vasúti járművek, beruházások, munkavédelem témakörökben vannak.
TEB központ: szimbiotikus kapcsolatban vagyunk a TEB Központ Erősáramú Osztályával. Osztályunk kis létszáma miatt a támogató, döntés-előkészítő, műszaki szakértési feladatokban nagy szerepe van a TEB Központnak. A központi irányítást a támogatásukkal tudjuk megvalósítani.
A Főigazgatóságon kívül főbb kapcsolódási pontjaink a Nemzeti Közlekedési Hatóság, Felsővezetékes és Világítástechnikai szakkollégiumok, a Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság szervezetei, valamint a MÁV SZK Központi Energiagazdálkodás.

Sikereink és célkitűzéseink

A legjelentősebb eredmények között említhetjük osztályunk életében a felsővezeték-üzemeltetés 2011-ben fél év alatt sikeresen végrehajtott visszaszervezését, amely hét év kihelyezés után egyenértékű feladat volt a tevékenység és folyamatok teljes újraépítésével.
A kisfeszültségű területen a kihelyezés alatt álló karbantartási tevékenységet 2014-ben sikeresen átalakítottuk tételes elszámolásúvá, valamint a karbantartó partnerrel együttműködve megkezdtük a fo­lyamatok teljes körű felülvizsgálatát és átszervezését.
Alállomási területen alaputasítás (E 103. sz.) készítése van folyamatban, amely az alapoktól kezdve teljes körűen fogja szabályozni a vontatási alállomások üzemét.

Kirilli Kálmán
Biztosítóberendezési Osztály

A Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Biztosítóberendezési Osztálya a MÁV Zrt. jelző- és biztosítóberendezései üzemeltetésének szakmai irányító szervezete.

A felügyelt berendezések

Az általunk felügyelt berendezések köre igen széles: az egyszerű váltózáras védelmi megoldásoktól a különféle sorompókon, a jelző- és biztosítóberendezések több mint százéves fejlődését tükröző (21. ábra), igen vegyes műszaki színvonalú berendezéseken keresztül (22. ábra) egészen a legkorszerűbb elektronikus rendszerekig terjed, és sok esetben a szigorúan vett biztosítóberendezési funkciók (vonatvágányutak biztosítása) megvalósításán túl egész sor automatizálási, forgalomszervezési célú feladatot is ellátnak (23. ábra).
Szakmai felügyeletünk alá tartoznak egyebek között a vágányfék berendezések, a központi forgalom-ellenőrző, illetve központi forgalomirányító berendezések is, és a legújabb fejlesztések során a MÁV-hálózatra telepítendő hőnfutásjelző, tengelyterhelés-mérő, rakszelvény-ellenőrző be­rendezések is szakterületünk állagába és üzemeltetésébe fognak kerülni.

Szabályozási, fejlesztési, üzemeltetési feladatok

A Biztosítóberendezési Osztály feladata a fenti berendezésállomány üzemeltetéséhez szükséges vasúti szabályozások kiadása, a mű­szaki-fejlesztési irányok meghatározása, az új rendszerek bevezetéséhez szükséges feltétfüzetek kidolgoztatása, illetve kidolgozása, a hatósági egyeztetések és a bevezetéssel kapcsolatos műszaki biztonsági feladatok koordinálása. Az új rendszerek közül ki kell emelnünk az elmúlt években a vasúthálózaton telepített, de sok vonatkozásban állandóan fejlesztett elektronikus biztosítóberendezések létesítését, az elektronikus sorompóberendezések rend­szerbe állítását, a vasútüzem és a for­ga­­lom­sza­bá­lyo­zás szempontjából is lé­nye­ges mérföldkőnek számító ETCS vo­nat­befolyásoló rendszer magyarországi be­vezetését.
Osztályunk aktívan közreműködik az európai források felhasználásával megvalósuló vonalrekonstrukciós projektekben, munkájának jelentős részét teszi ki az engedélyezési tervek, tendertervek, előtervek felülvizsgálata, jóváhagyása. Aktívan részt veszünk a MÁV által kezelt EU-s társ­finanszírozású projektek előkészítésében, tenderezési eljárásában, szakmai koordinálásában.

A jelző- és biztosítóberendezések létesítése, üzemeltetése során felmerülő problémák, egyedi elvi szabályozási feladatok megoldása, az elkészült és a vizsgálatok során megfelelőnek minősült berendezések üzemengedélyének kiadása is osztályunk feladata.
Fontos – bár sajnos a kelleténél ritkábban gyakorolt – feladatunk a külszolgálat tevékenységének ellenőrzése.

Kapcsolat a társszolgálatokkal

A szakmai társosztályokkal együttműködve valósítjuk meg a komplex vasúti infrastruktúra jelző- és biztosítóberendezéseket érintő kapcsolódási pontjainak egyeztetését. A pályafenntartási szakszolgálattal különösen a váltók szerkezeti elemeivel kapcsolatban, az erősáramú területen az energiaellátás, a földelési rendszerek és a távvezérléssel kapcsolatos kérdésekben kell együttműködni. Az új biztosítóberendezések egyre kevésbé tekinthetők elszigetelt berendezéseknek. Mind több szálon és mind szorosabban kapcsolódnak a szomszédos állomások, távvezérlő központok berendezéseihez, a társszolgálatok által üzemeltetett rendszerekhez. A vonatbefolyásolás jövőbeni technikáját képviselő ETCS L2 szint pedig a rádiós adatátvitel felhasználásával egy teljesen új, komplex műszaki rendszert, a mozdonyvezetők sokoldalú gépi támogatásával magasabb biztonsági szintet képez.
A Biztosítóberendezési Osztály – a Pá­lya­vasúti Üzemeltetési Főigazgatóság szer­ve­ze­ti egységeként – természetesen nem csak a jelző- és biztosítóberendezések szűken vett műszaki kialakítási kérdéseivel foglalkozik. Részt veszünk a társszolgálatok utasításai, valamint az általánosabb vállalati szabályozások kidolgozásában, a szakmát érintő előterjesztések véleményezésében, a pályavasúti célok megfogalmazásában és bizonyos adatszolgáltatások teljesítésében.

Szervezet, létszám

A Biztosítóberendezési Osztály létszáma az elmúlt években jelentősen megfogyatkozott, a korábbinak közel felére, 8 főre csökkent. Ebből a csökkentett létszámból is egy fő ellátja a Távközlési Osztály és az Erősáramú Osztály ügyviteli feladatait.
A fejlesztések, általunk szakmailag felügyelt beruházások száma számottevően megnőtt. A sokrétű szakmai munkát korábban sem tudta a Biztosítóberendezési Osztály egyedül ellátni, a TEB Központ biztosítóberendezési szakembereivel régebben is szorosan együttműködtünk, ám az utóbbi időben még fokozottabban kell támaszkodnunk az ő szakmai tudásukra és közreműködésükre. Az elmúlt másfél év átszervezései során a biztosítóberendezési jóváhagyási jogkörök egy része a Területi Központhoz, egy része a Fejlesztési és Beruházási Főigazgatósághoz került. Ez a hatáskör-módosítás azonban nem szünteti meg a Biztosítóberendezési Osztály szakmai felügyeletét, az elektronikus biztosítóberendezések, ETCS rendszerek, továbbá a MÁV-nál még be nem vezetett berendezésrészek, megoldások jóváhagyása, a speciálisabb egyedi ügyek kezelése továbbra is a Biztosítóberendezési Osztály hatásköre. A szerteágazó műszaki terület sokrétű, MÁV-on kívüli kapcsolatot is szükségessé tesz. A nagy volumenű beruházási munkákat irányító Nemzeti Infrastruktúra Zrt.-n kívül a vasúti hatósággal, tanúsító szervezetekkel, biztosítóberendezési fejlesztéseket folytató vállalkozókkal és nemzetközi szervezetekkel is együtt kell működnünk.

Az osztályon belül a szakmai feladatok felosztásának két szempontja:

• földrajzi terület szerint (területi igazgatóságok, illetve vonalrekonstrukciók földrajzi kiterjedéséhez igazodóan),
• berendezéstípusok, rendszertechnikák szerint.

Sajnos egyes szerkezeti elemeknek, ritkább berendezéseknek nincs azokat szükséges mélységben ismerő „gazdája”, ezekben az esetekben még inkább támaszkodunk a TEB Központ, illetve a területi igazgatóságok munkatársaira.

Egyéb feladatok

Nemcsak a múltra és a jelenre, hanem a jövőre is gondolnunk kell: a biztosító­berendezési szakmát művelő kollégák képzésére és szakmai fejlődésére. Ennek érdekében osztályunk nemcsak az oktatási programok kidolgozásában vesz részt, hanem az oktatási feltételek javításában és konkrét tanfolyamokon előadóként is. A Vas­úti Vizsgaközpont megalakulásával új rendszerű hatósági vizsgáztatásokon kényszerülünk részt venni. Az ifjú mérnökök felsőfokú biztosítóberendezési szakvizsgájukat is osztályunkon teszik le.
A digitális technika terjedésével egyre több bejelentés érkezik a MÁV-hoz a sorompóberendezések problémái miatt. Ezek megválaszolása külső fél részére a Kommunikációs Igazgatóság feladata, ám a válasz szakmai alátámasztásához többnyire tőlünk kérnek segítséget, és ilyenkor a bejelentett esemény, fennálló műszaki állapot kivizsgálására, indoklására a javasolt válasz fő tartalmának megfogalmazására gyakran csupán néhány óra áll a rendelkezésünkre.
Meggyőződésünk, hogy a másfél évszázados vasút a jövőben is a közlekedés meghatározó ágazata lesz. Az elmúlt évtizedek hazai és külföldi tapasztalata azt mutatja, hogy a biztosítóberendezések a vasút biztonságának, megbízhatóságának és hatékony működtetésének egyre fontosabb tényezője, ezért szakmánkra is mind nagyobb felelősség hárul.

Mucsi Attila Józsefné
Forgalmi Osztály

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóságán belül – a Forgalmi Üzemirányítási Osztállyal szorosan együttműködve – végzi a szakmai, elvi irányítási szintjén a gazdaságos és biztonságos vasútüzem irányítását, koordinálását és ellenőrzését, valamint ezek átvezetésének hálózati, társvasúti és nemzetközi szinten történő felügyeletét. A Forgalmi Osztály létszáma 21 fő.

Főbb feladataink

• Elvi szabályozások elkészítése.
• Hálózati forgalomfelügyelet ellátása.
• Hálózati technológiai szabályozások elkészítése.
• Európai tehervonat-számozás kezelése, karbantartása, fejlesztése.
• Közreműködés a Hálózati Üzletszabályzat szakterületet érintő mellékleteinek összeállításában, adatainak karbantartásában.

A forgalmi alaputasítások rendszerének megfelelően a forgalmi szabályozások és rendeletek előkészítése, kiadása, karbantartása. A szakterületi téli forgalmi tevékenység és az utastájékoztatás (vizuális, hangos) elvi szabályozása. A MÁV Zrt.Me­net­rendi Utasításának összeállítása, ki­adása, abban az évközi módosítások átvezetése. A szomszédos vasutak forgalmi, jelzési és végrehajtási utasításainak egyeztetése, az utasításeltérések kiadása.
A forgalombiztonsági helyzet elemzé­se, az alkalmazott forgalmi technológiák, szabályzatok és a technológiához kapcsolt erő­for­rás-normatívák meghatározása. Köz­re­mű­kö­dés a Pályavasúti Üzemelte­té­si Fő­igaz­ga­tó­ság szakmai ellenőrzési rendszerének kialakításában, az ellenőrzési tevékenység végrehajtásában és hatékonyságának vizsgálatában.
A hálózati vonatforgalom, a kapcsolódó rendezési, tolatási, kiszolgálási feladatok elvi szabályozása és felügyelete. Az ehhez szükséges állomási forgalmi technológiák kidolgozását, jóváhagyását meghatározó szabályozások elkészítése. A menetvonaligények teljesítéséhez szükséges technológiák, tervek elkészíttetése és kiadmányozása. A vasúti üzemi folyamatokhoz forgalmi technológia kiadása, az áruszállítással és személyszállítással összefüggő állomási és vonali technológiák kidolgozásának irányítása.
A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet által megküldött éves és eseti menetvonal igényeinek fogadása, szakmai felülvizsgálata, azok illesztése és harmonizálása a forgalmi technológiákkal.
Vasúti vonalszakaszok, állomások teljesítőképességének meghatározása, a menetrendtervezés során jelentkező kapacitás­hiány vagy -felesleg feltárása, javaslattétel a szükséges fejlesztésekre és az esetleges visszafejlesztésekre az érintett szakágak közreműködésével.
A jóváhagyás előtt a vágányzári technológiák egyeztetése az érdekeltekkel. Az operatív vágányzári igények elbírálási folyamatában egyeztetések a vágányzár által érintett menetvonalak tulajdonosaival. A vágányzári technológiák üzemeltetői felülvizsgálatának jóváhagyása, előkészítése a kiadásra. Vágányzári technológiai ellenőrzések megtartása a magas színvonalú szolgáltatás fenntartása érdekében.

A menetrendi segédkönyvek naprakészségének biztosítása, esetenként újra kiadása. Kapcsolattartás, adatszolgáltatás a Pályavasúti Ügyfélkapcsolat és Értékesítés szervezet részére, az Útvonalkönyv adatainak változáskövetése érdekében.
Az osztálynak kiemelt szerepe van a pályavasutak nemzetközi együttműködésében is. Ennek keretében az RNE (Rail­NetEurope) és a tehervonati korridorok különböző munkacsoportjaiban képviseli a szakma érdekeit, elősegítve a tag­vasutak közötti együttműködést. A For­galmi Osztály vezetője irányítja az RFC7 Forgalomirányítási Munkacsoportot, melynek fő fe­ladata a korridor vonalain a vágányzárak összehangolása, a teljesítményértékelés, a vo­natok fontossági szabályainak kidolgozása, az esetleges rendkívüli helyzetekre vo­natkozó forgatókönyvek kidolgozása, il­letve az üzemirányításban érdekeltek mun­kájának összehangolása.
A Forgalmi Osztály részt vesz az RNE szervezet nemzetközi vonatszámozással foglalkozó munkacsoportjának munkájában, valamint egy Bécs-központú vonatszámozó, adatbázis-kezelő rendszer, az ITNDB (International Train Numbering Database; Nemzetközi Vonatszámozási Adatbázis) kifejlesztésében.
A nemzetközi tehervonatok vonatszámait öt vonatszámozó vasút határozza meg, ezek egyike a MÁV Zrt. A vonatszámozási terület Törökországtól Lengyelországig és Olaszországtól Romániáig terjed. A vállalkozó vasúttársaságok igényeihez a megfelelő vonatszám kiosztását az UIC 412-9 számú döntvény alapján végzi a területileg illetékes vonatszámkiosztó. Az ITNDB program kifejlesztése ehhez kötődő feladat, megkönnyíti a vonatszámelosztás folyamatát, optimálissá teszi a vonatszámok elosztását, lehetőséget nyújt más üzemi felhasználók részére is a vonatszám kiválasztásához. A rendszer lehetővé teszi majd a többi között az ad hoc vonatok egy vonatszámmal való továbbítását az egész útvonalon.
A Forgalmi Osztály részt vesz a Forum Train Europe (FTE), valamint az OSZZSD (Vasutak Együttműködési Szer­vezete) szervezte nemzetközi tehervo­na­ti konferenciákon, ahol a vállalkozó vasúttársaságok által benyújtott nemzetközi menetvonaligények pályavasúti szempontú egyeztetése és összehangolása folyik.

Kapcsolat a területi igazgatóságokkal

A Forgalmi Osztály közvetlen szakmai irányítása alá tartoznak a PVÜF területi igazgatóságok területi forgalmi osztályai, amelyek az igazgatóságok székhelyein (Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely) működnek (1. táblázat).

Kapcsolat a Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóságon belül

• Erősáramú Osztály
• Biztosítóberendezési Osztály
• Forgalmi Üzemirányítási Osztály
• Híd és Alépítményi Osztály
• Működéstámogatás
• Közfoglalkoztatási Iroda
• Pályalétesítményi Osztály

Kapcsolódási pontok a MÁV-csoporton belül

• Pályavasúti Ügyfélkapcsolat és Értékesítés
• Biztonsági Igazgatóság
• Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság
• Nemzetközi Kapcsolatok szervezet
• Jogi Igazgatóság
• MÁV-Start Zrt.

Külső kapcsolódási pontok

• Vasúti Pályakapacitás-elosztó (VPE) Kft.
• Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)

Béres Barna
Forgalmi Üzemirányítási Osztály

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság forgalmi szakterületén belül két osztály működik:

• Forgalmi Osztály (FO) 21 fővel
• Forgalmi Üzemirányítási Osztály (FÜO) 14 fővel.

A két osztályhoz szervesen kapcsolódik, és közösen gyakorolja az elvi irányítási felügyeletet a hálózati feladatokat ellátó, 45 főt foglalkoztató Üzemirányító Központ felett.
A Forgalmi Osztály, a Forgalmi Üzemirányítási Osztály, valamint az Üzemirányító Központ különleges szimbiózisban él, ami azt jelenti, hogy a három szervezeti egység munkavállalói és vezetői ugyanabban az információs közegben kell, hogy működjenek.
A Forgalmi Üzemirányítási Osztálynak az elvi irányításban, a szabályozási környezet kialakításában, továbbá az Üzemirányító Központon keresztül a területi igazgatóságok közötti operatív forgalomirányítási feladatok összehangolásában van meghatározó szerepe. Osztályunk a Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság hét szakmai osztályának egyike.

Főigazgatóságon belüli helyünk

A forgalmi szakterületen belül az üzemirányítás olyan tevékenységet jelent, amelyre – tökéletes technológiai körülmények között – akár nem is lenne szükség, elég lenne csak felügyelni a kialakított üzemviteli rendet. Ám a vasúti közlekedés során a normál üzemi körülmények fenntartása is jelentős számú operatív irányítási intézkedést igényel. Nem múlik el nap, sőt talán óra sem, hogy ne kellene tucatjával meghozni az operatív irányítással kapcsolatos döntések sorozatát.
A Forgalmi Üzemirányítási Osztály fő feladata, hogy e döntések meghozatalához megadja azt a keretet, amelyen belül szabad mozgásterük van az operatív irányítási tevékenységet ellátó munkavállalóknak.

Kapcsolatrendszer

A Forgalmi Üzemirányítási Osztály kap­csolatrendszere szerteágazó. Belső kapcsolatai közül a legfontosabb és legszorosabb az együttműködés a Forgalmi Osztállyal és az Üzemirányító Központtal. További szoros és napi kapcsolatban áll a Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság többi szakmai osztályával, a Működéstámogatással, valamint a területi igazgatóságokkal. Markáns az együttműködés a társaság műszaki szakmai területeinek diszpécserszolgálataival. Az osztály munkavállalóinak ellenőrzési, rendelkezési utasításadási jogosultságuk van a forgalmi szakmai terület több mint 9000 munkavállalója felett. Hálózati szakmai ügyekben jogosultak vizsgálatot folytatni, és a zavartalan munkavégzéshez szükséges intézkedéseket megtenni.
Külső kapcsolatrendszere kiterjed az egykapus rendszert működtető Pályavasúti Ügyfélkapcsolatok és Értékesítés szervezeten keresztül, a vállalkozó vasúti társaságokra, továbbá a Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft. kijelölt munkatársaira.
A határon túli viszonylatok tekintetében kapcsolatot tart a szomszédos társvasutak forgalomirányító szervezeteivel.

Fő feladataink

Elvi szabályozási környezet kialakítása

A FÜO végzi a hálózati üzemirányítás elvi szabályozását, a vonatforgalom lebonyolítása során fellépő rendkívüli helyzetek kezelését, valamint ilyen helyzetek feloldását biztosító hálózati szintű intézkedések kiadását, koordinálását. Az osztály felelős a rendkívüli helyzetek irányítási szintű kezeléséért, az ehhez szükséges koordinációs csatornák működéséért, továbbá a hatáskörébe tartozó szolgáltatásminőségi ügyek kivizsgálásának szakszerűségéért és helyességéért. Elvégzi a pályavasúti informatikai rendszerek üzemeltetésével, kezelésével összefüggő tevékenységek elvi szabályozását. Felel a hatékony szakmai ellenőrzések megvalósulásáért, meghatározza a szakmai szintű fejlesztési irányelveket.

Operatív üzemirányítási feladatok

A FÜO közvetlen irányítása alá tartozik az Üzemirányító Központ (ÜK), melynek alapvető feladata a MÁV vasúti hálózatán a vonatközlekedés forgalmi-üzemirányítási feladatainak ellátása a pályaműködtetési szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében.
Az osztály az Üzemirányító Központon keresztül ellátja a hálózatirányítási feladatokat, elvégzi a társaság hálózatán közlekedő különleges szabályozást igénylő küldemények és katonai szállítmányok tervezését, irányítását, elvi szabályozását.
Az osztály munkavállalóinak a vasúti pályahálózaton a vonatforgalom lebonyolításával kapcsolatos valamennyi kérdésben rendelkezési jogosultságuk van. A vonatközlekedési zavarok feloldása érdekében jogosultak a szükséges operatív intézkedések megtételére.
Rendkívüli események bekövetkezése­kor az illetékes irányítónak értesítési kötelezettsége van a vezetők és – szükség szerint – a hatóságok felé. Indokolt esetben kerülő útirányokat jelölnek ki, illetve intézkednek a feltartóztatott vonatok továbbítására.

Felügyeleti, ellenőrzési tevékenység

A Forgalmi Üzemirányítási Osztály felügyeli a vonatforgalom lebonyolítását támogató informatikai rendszereket.Meg­határozza a fejlesztésekre vonatkozó szakmai javaslatokat, igényeket, közvetíti a technológiai elvárásokat a fejlesztőknek, szolgáltatóknak. Az osztály a forgalmi informatikai, szolgáltatásminőségi rendszerben nyilvántartott adatokat feldolgozza, és statisztikai elemzések készítésével vezetői döntéstámogató rendszert üzemeltet. Az elemzésből nyert információkat továbbítja a társszervezeteknek, valamint elemzi a személyszállító és tehervonatok menetrendszerűségét.
A Forgalmi Osztállyal közösen közreműködik a Pályavasúti Üzemeltetési Fő­igazgatóság szakmai ellenőrzési rendszerének kialakításában, az ellenőrzési tevékenység végrehajtásában és hatékonyságának vizsgálatában.

Kapcsolattartás

A határátmenetek zökkenőmentes lebo­nyolítása érdekében kapcsolatot tart a szom­szédos társvasutak üzemirányító szer­vezeteivel.
A határátmenetet érintő fejlesztésekhez, tervezhető karbantartásokhoz kapcsolódó magyarországi és határon túli információ­kat összegyűjti, feldolgozza és továbbítja az érintett szervezetekhez.
Az osztály ellátja a határforgalmi technológiák szakmai felügyeletét és koordinálását, ezek alapján illeszti, illetve harmonizálja a vállalkozó vasúti társaságok határforgalmi technológiáit a forgalmi technológiákhoz. Felügyeli a határállomási tartózkodási időket, együttműködve a határőrizeti szervekkel, illetve ezek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a határállomási torlódások megszüntetésére.
Közreműködik az ukrán–magyar határforgalomban a záhonyi területen végzett kereskedelmi, műszaki, elszámolási és technológiai folyamatok felügyeletében. Részt vesz az Ukrán Vasutak felé a határforgalmi megállapodás előkészítésében, megkötésében.
A Forgalmi Üzemirányítási Osztály ön­állóan, és az Üzemirányító Központon keresztül is képviseli a MÁV Zrt.-t, illetve hatékony munkát végez a szomszédos vasutakkal együttműködve a kétoldalú, vasúti állandó munkacsoportok tevékenységében, melyek a vonatközlekedés gördülékenyebb lebonyolítását kezelik prioritásként. Ezek mellett részt veszünk az európai szintű vasúti szervezetek (UIC, CER, RNE) projektjeiben is, illetve képviseljük a forgalmi szakszolgálat és a pályahálózat-működtető érdekeit.
Az elkövetkező időszak legfőbb feladatai között szerepel a vállalati információs rendszer részét képező informatikai háttér megteremtése. Gőzerővel folynak az informatikai fejlesztések – FOR, PTB, azaz a PASS2 technológiai bővítés, hogy csak a két legjelentősebbet említsem –, melyek várhatóan lényeges változásokat is hoznak, valamint új szemléletet is szükségessé tesznek, hiszen tovább bővül a rendszerbe bevont szolgálati helyek köre, s ezzel változik, kis túlzással, új alapokra kerül a forgalomszabályozás rendszere is. 
Végezetül a MÁV-csoport válságkezelési és válságkommunikációs feladatairól szóló utasítás sorait idézve érzékeltetem a hálózati szintű üzemirányítás jelentőségét, fontosságát:
„A hálózati fő-üzemirányító MÁV-társaságok menedzsmentjeinek általános nappali munkaidején kívül, mint a MÁV-csoport vezetőügyeletese, az elnök-vezérigazgató ne­vében jár el, rendelkezéseinek végrehajtása szervezeti egységtől és vasúti társasági hovatartozástól függetlenül, valamennyi szervezeti egység számára kötelező.”

Kiss Gábor
Működéstámogatás

A Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság – a szervezetek, szervezeti egységek tevékenysége összehangolását ellátó – koordináló szervezete.
Alapvető feladata a pályavasúti üzemeltetési főigazgató támogatása a területi igazgatóságok, a szakmai osztályok tevékenységének, működésének irányításában, koordinálásában, belső információs csatorna kialakításával és működtetésével. Elemzi az üzemeltető szervezet működését, véleményezi a döntésre előkészített előterjesztéseket, javaslatokat fogalmaz meg, a határozatok teljesítését figyelemmel kíséri, intézkedéseket kezdeményez a végrehajtás megvalósulása érdekében.
Ellátja a területi igazgatóságok és szakmai központok, továbbá a főigazgatóság szakmai osztályai közötti koordinációt, összehangolja a Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság és a Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság közötti feladatokat. A szabályozási, üzemeltetési, ellenőrzési, gazdálkodási feladatok minőségi elvégzése érdekében folyamatos kapcsolatot tart, és szükség esetén koordinál a MÁV Zrt. Szolgáltató Központtal, a számviteli, va­gyongazdálkodási szervezetekkel, a Biz­tonsági Főigazgatósággal, valamint a Nem­zeti Közlekedési Hatósággal.
Folyamatosan végzi a főigazgatóság több szervezeti egységet is átfogó feladatait, illetve mindazokat a tevékenységeket, melyek nem csak egy-egy osztály hatás­körébe tartoznak.
Közreműködik a szakmai tevékenységekhez kapcsolódó szabályozások, utasí­tások kidolgozásában, felügyeletében, karbantartásában.
Összeállítja és karbantartja a társaság szakmai ellenőrzési utasítását.
Összefogja, irányítja a pályavasúti infrastruktúra vágányzári ütemezését. Összeállítja a hálózati vágányzári tervet, kezeli a menetvonalakat érintő operatív és nem tervezhető kapacitáskorlátozási igényeket.
A Központi Vágányzári Bizottságot működteti, munkáját szervezi. Irányítja a Vá­gányzári Utasítás és vágányzári normatívák kidolgozását, karbantartását.
Kidolgozza, felügyeli és működteti a havi hálózati vágányzári monitoring rendszert.
Felügyeli az eszközgazdálkodási tevékenységet, szakmai felügyeletet gyakorol az ehhez szükséges műszaki nyilvántartás kialakításában.
Koordinálja az általános anyaggazdálkodási feladatokat, közreműködik a szakanyag-gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok ellátásában.
Koordinálja a leltározási és selejtezési tevékenységet. Összefogja a fejlesztési és selejtezési igényeket, előkészíti az ezzel kapcsolatos döntéseket.
Előkészíti a MÁV Térinformatikai Rendszerének Pályavasúti Tárgyi Eszköz Moduljával kapcsolatos üzleti tulajdonosi döntéseket. Irányítja, felügyeli és koordinálja a fejlesztési tevékenységet, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat. Megszervezi és elkészíti a külső és belső adatszolgáltatásokat.
Javaslatot tesz és koordinál az ingatlanok (földterület, épület, építmény) igénybevétele kapcsán, kapcsolatot tart a kezelővel.
Elvégzi az ingatlanok hasznosítását megelőző véleményezést. Részt vesz a lé­te­sítéshez és selejtezéshez kapcsolódó, továbbá az üzemeltetési, hibaelhárítási, kar­bantartási, fejlesztési egyeztetésekben.
Ellátja a pályavasúti üzemeltetés gépészeti feladatait. A munkagépeket, önjáró vasúti járműveket érintő technológiákat elkészíti, karbantartja, a gépészeti eszközök, berendezések műszaki és biztonsági követelményeit, paramétereit, karbantartási feltételeit meghatározza. A daruk, emelőberendezések, vasúti járműmérlegek szakértői feladatait folyamatosan végzi.
Koordinálja a főigazgatóság felügyelete alá tartozó szervezeti egységek képzési és vizsgáztatási igényeit, kapcsolatot tart a humánerőforrás szervezet közreműködésével a képzést, illetve vizsgáztatást szervező, lebonyolító szervezetekkel. Szervezi a szakmai és oktatási utasításokban előírt képzéseket és vizsgáztatásokat, közreműködik a vizsgabizottságokban.
A pályaüzemeltetés és fejlesztés minőségügyi stratégiáját, a minőségügyi folyamatokat és minőségügyi mérőrendszert kialakítja, működését monitorozza, a mi­nő­ségirányítási rendszer és minőségügyi szervezet működtetését, a pályavasúti szintű audittevékenységet irányítja.

Király János
Közfoglalkoztatási Iroda

Az iroda megalakításának előzményei, indoka

Magyarország kormánya a gazdasági helyzet, a foglalkoztatás fellendítése és élénkítése érdekében évek óta a költségvetésből állami támogatást nyújt olyan programok megvalósításához országos és helyi szinten egyaránt, amelyekben a részt vevő foglalkoztatók az ország munkanélküliséggel sújtott területein – egyéb foglalkoztató hiányában – munkalehetőséget teremtenek a regisztrált álláskeresőknek, ezzel is elősegítve az elsődleges munkaerőpiacra történő visszaintegrálásukat. 
Ezekben a programokban az elmúlt években is részt vett a vasúttársaság a tulajdonában lévő MÁV Kert Kft.-n keresztül. A közfoglalkoztatási törvény változása miatt a MÁV Kert Kft. 2011 után nem vehetett részt közfoglalkoztatóként a programokban, azonban az általa el­végeztetett munkára továbbra is igény volt a társaságon belül.
A megváltozott helyzetre reagálva a MÁV Zrt. vezetése úgy döntött, hogy a 2011. évi CVI. Tv. (3) bekezdés j) pontjában szereplő lehetőségeket kihasználva, a Pályavasúti Üze­meltetési Főigazgatóságon belül, közvetlenül a főigazgató irányítása alatt létrehoz egy a közfoglalkoztatással foglalkozó szervezeti egységet, mely Közfoglalkoztatási Iroda néven 2013. június 1-jén alakult meg.

Fő feladatok

Az irodának az volt a fő feladata, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a MÁV Zrt. által ellátott tevékenységek közé beillessze a közfoglalkoztatást. Az iroda központját a Vezérigazgatóság épületében helyezték el.
A közfoglalkoztatási programok minden esetben határozott idejűek, de legfeljebb 11 hónap időtartamúak. A felvett munkavállalókat határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatjuk, és a bérek is előre meghatározottak.
Az irodának immár a közfoglalkoztatási programok megtervezése, előkészítése, megvalósítása és teljes körű lebonyolításának szakmai és adminisztratív támogatása, koordinálása az elsődleges feladata. Ide tartozik még a vasútszakmai, humán, munkavédelmi, beszerzési, logisztikai folyamatok kidolgozásában, használatában való közreműködések és egyeztetések szervezése is. Megszervezi a toborzásokat, ahol a regisztrált álláskereső munkavállalók felvételére kerül sor, majd munkába lépésük után gondoskodik a munkavédelmi és munkaeszközök beszerzéséről, együttműködik ezek helyszínre juttatásában. 
A program keretében foglalkoztatott munkavállalók munkabérét és a munkavégzéshez szükséges eszközök, felszerelések jelentős részét a kormány által a hatósági szerződésben biztosított keretösszegből finanszírozza. Elengedhetetlen tehát, hogy pénzügyileg felügyelje a támogatott összegek felelős felhasználását, a programok végén a kapott anyagi források teljes körű elszámolását.

A szervezeti egység létszáma, téma- vagy területfelelősök

Az iroda alkalmazotti létszáma 9 fő. A Pá­lyavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Budapesti Területi Igazgatóságának kivételével minden területi igazgatóságon egy, Budapesten két fő közfoglalkoztatási koordinátorral látja el feladatát, míg a központban az irodavezető munkáját egy fő asszisztens segíti. Az iroda vezetője Király János, adminisztratív segítője Burján Ildikó. Budapesten Zörgő Viktória és Zöldi Tamás, Miskolcon Szamosné Csanádi Gizella, Debrecenben Lugosi Andor, Szegeden Sipos Gabriella Ágnes, Pécsen Kovács Gergő, Szombathelyen pedig Magyar-Kuczogi Veronika látja el a koordinátori feladatokat.
A nagy létszámú munkavállalói körrel kapcsolatban felmerülő megnövekedett adminisztratív feladatokat közfoglalkoztatott irodai alkalmazottak bevonásával végezzük, így erre az anyavállalatnak semmilyen plusz emberi erőforrást nem kellett és napjainkban sem kell biztosítania.

Az irányított szakterület létszáma, területi megoszlása

Az iroda a programjaiban a menedzsment iránymutatása és a vállalati szintű éves költségvetés alapján jelenleg maximum 1500 fő foglalkoztatását tudja megvalósítani. Az iroda hálózati szinten tervezi meg a foglalkoztatási programokat, és ennek megfelelően is bonyolítja le és veszi fel a kapcsolatot az együttműködőkkel.

Főbb kapcsolódási pontok a társosztályokkal

Az iroda vezetője folyamatosan beszámol a főigazgatónak az irodát érintő legfontosabb ügyek alakulásáról, a felmerülő problémák megoldásáról a meghirdetett programok sikeres lebonyolítása érdekében. Tekintettel arra, hogy az iroda a program során elsősorban a munkaerőt és a hozzá kapcsolódó munkavédelmi és munkaeszközöket tudja biztosítani, ezért szoros kapcsolatot kell fenntartania a Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság minden olyan szervezeti egységével, ahol közfoglalkoztatott munkavállaló felvétele és foglalkoztatása szóba jöhet. Elsődlegesen a Forgalmi Osztállyal, a Pályalétesítményi Osztállyal, valamint a TEB Központtal.
A programok kiértékelésével és a tapasztalatok áttekintésével az a célunk, hogy minden olyan szervezeti egységet be­vonjunk, ahol létszámgondok miatt az át­meneti foglalkoztatás megoldás lehet az el­maradt vagy megsokasodott munkafeladatok elvégzésére, elvégeztetésére.

Kapcsolatok a társszervekkel és a MÁV-csoporton belül

A MÁV Zrt. országos közfoglalkoztatóként az irodán keresztül, Budapest Főváros Kormányhivatal Munkaügyi Központjának a közreműködésével tart kapcsolatot a Belügyminisztériummal.
A programok sikeres lebonyolításához elengedhetetlen az együttműködés a MÁV Zrt. egyéb szervezeti egységeivel, osztályaival, így különösen a humán menedzsmenttel, a jogi igazgatósággal, a Be­szerzési és Logisztikai Igazgatósággal. Tekintettel arra, hogy a részbeni feladatátcsoportosításokkal a közfoglalkoztatás zöldterület-karbantartást is végez, ezért az együttműködés a MÁV Kert Kft.-vel továbbra is változatlanul fennmaradt.
A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a közfoglalkoztatott munkavállalók személyi anyagait naprakészen tartja, a bérszámfejtést és a havi fizetéssel kapcsolatos adminisztratív és technikai ügyeket intézi.

Elért eredményeink és az elkövetkezendő időszak feladatai

Az iroda a megalakulása óta egy sikeres programon van túl, amely a 2013. november elejétől 2014. április végéig a téli időszakot érintette. Ebben a programban az ország 259 településének 337 állomásán foglalkoztatott a MÁV Zrt. közel 1500 embert állomási takarításra. Ennek eredményeképpen az utasforgalmi területek tisztasága, rendezettsége jelentősen javult, az utazóközönségnek színvonalasabb szolgáltatást tudtunk nyújtani.
Az iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a lehetőségeket, és indítja programjait. Jelenleg az ez év június elejétől szeptember végéig tartó nyári zöldterület-karbantartási program van folyamatban, mely az ország 157 településén 83 szakaszmérnökséget és 145 állomást foglal magába, összesen 1388 álláskeresőnek teremtve ezzel munkalehetőséget és rendszeres napi elfoglaltságot. A létszám állandó változása miatt szinte mindig van munkalehetőség a MÁV-alkalmazottak álláskereső rokonai­nak, barátainak, ismerőseinek vagy olyan regisztrált álláskeresőknek, akik szívesen dolgoznának a MÁV Zrt.-nél.

A Közfoglalkoztatási Iroda helye a MÁV szervezetében

A Közfoglalkoztatási Iroda helyét a MÁV Zrt. szervezetében, valamint kapcsolatát a területi igazgatóságokhoz a 24. ábra szemlélteti.