A pályaműködtetési stratégia kidolgozását 2015-ben kezdtük meg. Elkészítésének alapjául az Új Széchenyi Terv, a Nemzeti Közlekedési Stratégia, az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelv, az 1315/2013/EU és az 1316/2013/EU rendeletek szolgáltak, és ezeken kívül figyelembe vettük az előttünk álló kihívásokat és a nemzetközi előírásokat is. A stratégia 2025-ig szól, összhangban a 2016–2025 közötti időszakra megkötött Pályaműködtetési szerződéssel, tekintettel a személyszállítási közszolgáltatási szerződések (MÁV-Start Zrt., GYSEV Zrt.) 10 éves hatályára is.
A stratégiába foglalt célok elérése, továbbá az Európai Unió 2014–2020 közötti időszakra terjedő költségvetési tervében szereplő, hazánkat érintő közlekedésfejlesztési források, valamint a hazai vasútfejlesztési pénzügyi lehetőségek gyorsabb, pontosabb, hatékonyabb lehívása és felhasználása érdekében a MÁV Zrt. vezetése úgy döntött, hogy 2017. január 1-jétől a korábbitól eltérő új szervezeti struktúrában folytatja tevékenységét. Megalakult a stratégiai vezérigazgató-helyettes közvetlen irányításával a Stratégiai és fejlesztési főigazgatóság.
A szervezet célja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jóváhagyott pályaműködtetési stratégiába foglalt alapelvek és célok alapján összefogja a fejlesztési igényeket, rangsorolja azokat a legnagyobb hálózati hasznok és a vasútbiztonság elsődlegességének elve szerint, azokhoz forrásokat rendeljen, lebonyolítsa és használatba adja azokat.
A szervezet feladatai:

• a pályavasúti szolgáltatások hatékony és színvonalas teljesítése érdekében a pályavasúti infrastruktúra fejlesztési, beruházási, felújítási, hálózati szintű karban­tartási tevékenységekhez szükséges, álla­mi költségtérítésből, célzott költségvetési forrásból, európai uniós vagy egyéb támogatásból finanszírozott projektek megvalósításának irányítása, lebonyolítása, koordinálása;
• vállalati szintű forrásallokáció a hatáskörébe utalt források tekintetében;
• a MÁV Zrt. és a vállalatcsoporti stratégiai célok ismeretében a MÁV Zrt. mint vasúti pályahálózat-működtető straté­giájának elkészítése, folyamatos aktualizálása.

A Stratégiai és fejlesztési főigazgatóság (SFF) a Stratégiai vezérigazgató-helyettesi szervezet kötelékében végzi tevékenységét, aktív, mindennapos, kiváló szakmai kapcsolatokon nyugvó együttműködésben az Üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi szervezettel, az Infokommunikáció és Technológiai Rendszerek Főigazgatósággal, a gazdasági, beszerzési és jogi területekkel. A Főigazgatóságnak szerteágazó a nemzetközi kapcsolatrendszere, amelyhez kapcsolódó tevékenységeit a Nemzetközi Igazgatósággal együtt gyakorolja.
A szervezet a kitűzött céljai megvalósulásához szükséges feladatok elvégzése érdekében három igazgatóságot és egy straté­giai szervezetet alakított ki.

• Az Infrastruktúrafejlesztési igazgatóság felel a MÁV-csoport stratégiája alapján összeállított komplex fejlesztési tervek elkészítéséért. Műszaki prioritásokat képezve javaslatokat tesz a tervekben megfogalmazott elképzelések megvalósítására.
• A Forrásallokációs igazgatóság feladata az állami költségtérítésből, európai uniós vagy egyéb támogatásból, illetve saját vagy egyéb idegen forrásból megvalósuló fejlesztések, beruházások, felújítások, karbantartások forrásainak allokációja, illetve a forrásallokáció szabályrendszerének, projektmonitoring és értékelési rendszerének, módszerének kialakítása és működtetése.
• A Beruházáslebonyolító igazgatóság a jóváhagyott, MÁV Zrt. hatáskörében megvalósuló fejlesztési, beruházási, felújítási, hálózati szintű karbantartási te­vékenységekhez szükséges projektek meg­valósítását irányítja, koordinálja, összhangban a Pályaműködtetési szerződésben foglalt kötelezettségekkel és elvárásokkal.
• A Stratégia és Koordináció szervezet ki­emelt célja a MÁV Zrt. fejlesztési tevékenységének összehangolása az érintett összes szakterület közreműködésével. A szervezet feladatai egyebek között a MÁV Zrt. pályaműködtetési stratégiájának összeállítása, évenkénti felülvizsgálata a rendelkezésre álló források és kormányzati elvárások alapján. A pályaműködtetési stratégiába foglalt célkitűzések több, hálózati szintű, a MÁV Zrt. és a MÁV-csoport hatékonyabb működését célzó projektet is generáltak, amelyeknek vezetése/felsőbb szintű koordinációja szintén a Stratégia és Koordináció feladata csakúgy, mint a vállalatcsoport stratégiai döntéseiért/projektjeiért felelős Stratégiai Bizottság munkájának támogatása. A szervezet további koordinációs tevékenységet fejt ki a fejlesztésekhez kapcsolódó döntés-előkészítő folyamatoknál, biztosítja a külső és belső kapcsolattartást az egyes szervezetek, illetve a minisztériumok és a MÁV Zrt. között.

Az így kialakított szervezeti struktúra (1. ábra) lehetővé teszi a MÁV Zrt.-nek mint független vasúti pályahálózat-működtető társaságnak a magyar vasúthálózat hosszú távú fejlesztését. A vasúti személy- és áruszállítás igényeinek megfelelő kiszolgálása érdekében hosszú távú stratégiai célok megfogalmazását, azok folyamatos megvalósítását. A rendkívül összetett vasúti infrastruktúra egyes részterületeinek minél nagyobb mértékű összehangolását, az egységes fejlesztésének biztosítását.
A Stratégiai és fejlesztési főigazgatóság kiemelt eredményei megalakulása óta:

• 2017 januárjától – egy időben az új szervezeti struktúra felállásával – a Társaságnál éles üzembe lépett az SAP alapú INKA rendszer. Ez a műszaki területeken újszerűen alkalmazott vállaltirányítási rendszer hatalmas kihívás elé állította a teljes vállalatot/vállalatcsoportot. Ezen belül a Stratégiai Fejlesztési Főigazgatóság (SFF) felelt a teljes fejlesztési és hálózati karbantartási értéklánc SAP alapra helyezéséért, a szükséges információk betöltéséért, a projektek lefutásának rögzítéséért, azok elszámolásáért és aktiválásáért. A projekt a teljes Főigazgatóságot érintette. 2018-ban már kijelenthető, hogy az elsőre szinte lehetetlennek tűnő feladatot az SFF hatékonyan teljesítette, sikeresen integrálva ezáltal az INKA rendszer előnyeit a fejlesztések területén.
• A MÁV Zrt. és ezáltal a Stratégiai és fejlesztési főigazgatóság egyik kiemelt célja minden évben a rendelkezésre álló fejlesztési források hatékony felhasználása. A célkitűzést gátolta a szükséges előkészítő és beszerzési feladatok kimondottan magas időigénye, ennek következtében a forrásfelhasználás elmaradt az elvárt mértéktől. Kiemelt eredményként értékelhetjük, hogy a hatékony munkaszervezés, az előrelátó előkészítés és a gyors lebonyolítás révén az SFF már megalakulása évében végrehajtotta a kitűzött beruházási és hálózati karbantartási feladatokat, sőt további, az év során biztosított forrásokat „forgatott be” a magyar vasúti infrastruktúra-hálózatba.
• A MÁV-csoport többi szervezetéhez hasonlóan a Stratégiai és fejlesztési főigazgatóság is szembesült megalakulásakor a szakemberhiánnyal, a képzett munkavállalók megtartásának nehézségeivel. Ennek ellenére – szorosan együttműködve a humán területtel – a Főigazgatóság sikeresen pótolta a hiányzó létszámot, tehetséges és fiatal szakembereket állítva a magyar vasút szolgálatába.
• 2017-ben lezajlott a Pályaműködtetési Stratégia felülvizsgálata, amely immáron konkrét, 2030-ig kitekintő fejlesztési programmal is kiegészült. A felülvizsgálat nyomán összeállt, a pályaműködtető fejlesztési/fejlődési koncepcióját szilárd alapokra helyező stratégiát az Alapító jóváhagyta.

Tulik Károly

Infrastruktúrafejlesztési igazgatóság (IFI)

Az Infrastruktúrafejlesztési igazgatóság egyik fő feladata, hogy a MÁV Zrt. elfogadott és érvényben lévő pályaműködtetési stratégiája alapján a kijelölt pálya, távközlés, erősáram és biztosítóberendezés, valamint ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos felújítási, fejlesztési és beruházási feladatokat programba rendezze, majd azokhoz olyan műszaki igényt határozzon meg, amely alapján a szükséges tervezési és előkészítési munkák megkezdhetők. 
A másik fő tevékenysége, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. lebonyolításában megvalósuló uniós korridor- és állomásfejlesztések, valamint egyéb külső lebonyolításban készülő vasútfejlesztési projektekben összefogja és ellátja a MÁV Zrt. oldaláról a külső és belső szakmai kapcsolattartást.
A szervezet elsődleges és legfontosabb célkitűzése az, hogy a hatáskörébe utalt vasútfejlesztési projektekben hatékonyan képviselje a MÁV Zrt.-t hiszen az átépített- és üzembe helyezett vasúti pályákat és kapcsolódó infrastruktúra-elemeit minél gazdaságosabban kell üzemeltetni a későbbiekben (2. ábra).

Mindezek átfogó, komplex gondolkodást igényelnek, hiszen fontos mind a fejlesztési, mind az üzemeltetési szempontú észrevételek, javaslatok, igények elfogadtatása és érvényesítése.

Az igazgatóság kiemelten foglalkozik az önkormányzati megkeresésekkel, amelyek nemcsak azért vannak a fókuszban, mert a vasútállomások, megállóhelyek a város kapuja szerepét töltik be, hanem azért is, mert a települések és a MÁV Zrt. között hasznos és eredményes együttműködéseket lehet kialakítani rövid, közép- és hosszú távon.
A szervezet felel azon infrastruktúrafejlesztési irányok kijelöléséért, amelyek összhangban vannak a MÁV Zrt. mindenkor hatályos stratégiájával, valamint a nemzeti közlekedési és egyéb vonatkozó stratégiákkal (3. ábra). 
Az igazgatóságon négy irodában zajlik a szakértői munka.

Pályalétesítményfejlesztési iroda (PLFI)

Az iroda feladat- és hatáskörébe tartozik a vasúti pálya felépítmény és alépítmény, a hidak, aluljárók egyéb műtárgyak (támfal, alagút stb.) szerkezeteinek felülvizsgálata, szakági állásfoglalások kiadása, valamint egy speciális szakterületként a forgalmi üzemi vizsgálatok elbírálása. A vasúti pálya átépítésének előkészítése során a szükséges tervek felülvizsgálatára és jóváhagyására ezt a szervezetet jelölték ki mind a MÁV Zrt., mind a NIF Zrt. által bonyolított pályarekonstrukciók elvégzése során. A NIF Zrt., illetve harmadik (külső) fél által készített Ajánlatkérési dokumentáció elfogadása is a Pályalétesítményfejlesztési iroda hatáskörébe tartozik. Az egy szervezetnél történő felülvizsgálat és jóváhagyás biztosítja, hogy azonos szakmai érdek és képviselet valósuljon meg a teljes hálózaton. Ugyanez az elv érvényes a forgalmi üzemi vizsgálatok felülvizsgálata és jóváhagyása esetében is. Az elfogadott tervek alapján így biztosított a pályalétesítmények vonatkozásában az iroda hatáskörébe utalt külső és belső projektek közötti konzisztencia és a munkák összehangolása.
Az üzemeltetési szakszolgálattal történő kapcsolattartás – mint a működtetés fontos feladata – lényege, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési keret felhasználása a leghatékonyabb legyen oly módon, hogy az elvárt pályakapacitási igények a meg­felelő pályageometria és tengelyterhelés-kialakítással találkozzon, figyelembe véve a távlati fejlesztési igényeket is.
Az operatív döntések meghozatalán kívül a szakmai képviseletet is ellátják az iroda munkatársai a folyamatban lévő kivitelezési munkák során.

A MÁV Zrt. által végzett beruházás esetén (egyedi nagyprojektek) az üzemeltetői igények alapján elkészítendő műszaki igény megadása, illetve az ez alapján elkészített tervezési diszpozíció, műszaki tartalom elfogadása és az elkészítendő tervek jóváhagyása is az Infrastruktúrafejlesztési igazgatóság Pályalétesítményfejlesztési iroda feladata. Természetesen nemcsak a tervek jóváhagyása tartozik az iroda feladatkörébe, hanem részvételünk a tervezési folyamatokban (4. ábra), egyeztetésekben, illetve a folyamatban lévő kivitelezési munkák időszakonkénti helyszíni ellenőrzésében.
A szervezet közreműködik a fejlesztési, beruházási, felújítási és hálózati szintű karbantartási tervek kialakításában, a megvalósítandó beruházások, felújítások és karbantartások terveinek szakmai összehangolásában, komplex tervvé integrálásában, az egységes MÁV Zrt.-vélemény kialakításában, valamint a karbantartási munkák műszaki terveinek távlati fejlesztésekhez történő illesztésében.
 

Technológiai rendszerfejlesztési iroda (TRFI)

Az iroda feladat- és hatáskörébe tartozik a távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési szakterületek szakértői szintű képviselete és szakági állásfoglalások kiadása. A vasúti átépítésekhez kapcsolódó távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési felújítások előkészítése során a szakági tervek felülvizsgálata és jóváhagyása is a szervezet kompetenciájába tartozik mind a MÁV Zrt., mind a NIF Zrt. által bonyolított projektek során. A NIF Zrt., illetve más külső fél által készített Ajánlatkérési dokumentáció szakági fejezeteinek, illetve dokumentációjának elfogadása is a Technológiai rendszerfejlesztési iroda hatásköre. A felülvizsgálati és jóváhagyási tevékenység azonos szervezeten belüli gyakorlása biztosítja, hogy azonos szakmai érdekképviselet valósuljon meg országos szinten. Az elfogadott, jóváhagyott tervek alapján biztosítható a távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési szakszolgálatok hatáskörébe utalt külső és belső projektek közötti munkák összehangolása. A folyamatban lévő kivitelezési munkák esetében – az operatív döntések meghozatalán kívül – az iroda munkatársai látják el a szakmai képviseletet és az időszakonkénti helyszíni ellenőrzést.
Az iroda további feladatai közé tartozik a MÁV Zrt. távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési szakszolgálatainak 3 éves beruházási tervének összeállítása fejlesztési, üzemeltetői, valamint külső partneri igények alapján, melyet a területi szakmai szervezetekkel együttműködve valósít meg. Az iroda felel a szakszolgálatokat érintő fejlesztési források allokálásához szükséges műszaki előkészítési anyagok elkészítéséért a szakmákon belüli konszenzus alapján, valamint a távközlési, erősáramú és biztosítóberendezési szakszolgálatok projektjavaslataival kapcsolatos részletes műszaki tartalom kidolgozásáért, előzetes költségbecslések elkészítéséért és a fejlesztésekhez kapcsolódó anyagbeszerzési igények műszaki specifikációjának felülvizsgálatáért, szükség szerint azok elkészítéséért, az anyagigénylések koordinálásáért.

Ingatlanfejlesztési iroda (INFI)

A fenti célok elérése érdekében számos feladat ellátása szükséges. A feladatok egy része hosszabb távú, elméleti előkészítő munka. Ilyenek például: ingatlanfejlesztési stratégiai programok, fejlesztési koncepciók kidolgozása, közreműködés fejlesztési, beruházási és hálózati szintű karbantartási tervek kialakításában, a fejlesztésekkel kapcsolatos építészeti és arculati előírások kidolgozása, közreműködés kutatási és fejlesztési feladatokban, műemlékvédelmi és egyéb szakmai szabályzatok kiadása.
A feladatok másik része operatív jellegű. Idetartozik az ingatlanhoz kapcsolódó üzleti-tulajdonosi döntések előkészítése, közreműködés a CNC korridorok, valamint az OSZZSD korridorok fejlesztésének szakmai feladataiban, beruházási projektek előzetes szakmai tervezési programjának összeállítása, a tervezés szakmai koordinálása, tervjóváhagyás, beszer­zési eljárásokban való szakmai részvétel (5., 6. ábra).

További fontos feladatok a szakmai kapcsolattartás külső – hazai és nemzetközi – szakmai szervezetekkel és a MÁV Zrt. szervezeti egységeivel, továbbá a MÁV Zrt. főépítészi feladatainak ellátása, országos, fővárosi, önkormányzati településfejlesztési koncepciók, stratégiák véleményezése, fentiek során a társaság céljainak, érdekeinek érvényesítése.
Az elmúlt 6 évben elért eredményeinket eddig több alkalommal jutalmazták hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, és ez azt mutatja, hogy jó irányban halad az ingatlanállomány átalakítása (7. ábra).

Döntéselőkészítési iroda (DEI)

A MÁV Zrt. és a NIF Zrt., valamint a MÁV Zrt. és az önkormányzatok közötti egykapus kapcsolattartó, a MÁV Zrt. fejlesztési szakmai szervezetek és az üzemeltetői szakmai szervezet között pedig koordináló tevékenységet lát el. Feladata a fejlesztésekhez és a beruházásokhoz szükséges műszaki tervekhez, tenderdokumentációkhoz a szakági jóváhagyások megszerzése, a MÁV Zrt. fejlesztési és üzemeltetői szempontjainak az érvényesítése.
Összefogja és irányítja a közép- és hosszú távú fejlesztési programok kidolgozását, közreműködik a stratégiák kidolgozásában, a területfejlesztési tervek készítésében és adatszolgáltatásban, továbbá részt vesz a tevékenységéhez kapcsolódó üzleti, tulajdonosi döntések előkészítésében. 
Feltérképezi a vasútvállalati igényeket, valamint a vasúti szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit, amelyeket tervbe emel, illetve transzformálja a vasúti környezetre. A megvalósítandó beruházások, felújítások és karbantartások terveinek szakmai összehangolása, komplex tervvé integrálása. A MÁV Zrt. egységes véleményének kialakítása szintén az iroda hatásköre.
Kiemelt projektkoordinátori feladatai vannak bizonyos intermodális csomópontok (8. ábra), ipari parkok, Tram-train, városi és elővárosi közösségi közlekedésfejlesztés és egyéb külső lebonyolítású projektek előkészítésében, ahol a MÁV Zrt. szakmai álláspontjának teljes körű képviseletét látja el.

Közreműködik az európai CNC korridorok (Mediterrán, Orient, Rajna–Duna) Magyarországot érintő szakaszaival kapcsolatos fejlesztési tevékenységben, valamint az OSZZSD korridorok fejlesztéséhez kapcsolódó szakmai feladatokban.

Szalai Zsolt

Forrásallokációs igazgatóság

A ma is aktuális, 2017. január 1-jén életbe lépett Működési és Szervezeti Szabályzat módosításával jött létre a Stratégiai vezérigazgató-helyettesi szervezetben a Forrásallokációs igazgatóság. Megalakulásának célja, hogy a MÁV Zrt. számára rendelkezésre álló különböző forrásokat egy előre kialakított szabályrendszer alapján, a hatályos stratégiai elvárásoknak megfelelően ossza szét annak érdekében, hogy azok teljes körű és optimális felhasználása valósulhasson meg. Fontos célkitűzés ezek mellett az azonosított források felhasználásának vagyonkörönkénti, projektszintű nyomon követése, amihez elengedhetetlenül szükséges a 2017-ben bevezetett SAP vállalatirányítási rendszer érintett moduljainak kezelése, karbantartása, fejlesztése.
A Forrásallokációs igazgatóságon belül létrejött a beruházások, felújítások forrásaiért felelős CAPEX iroda, valamint a karbantartási és üzemeltetési források teljes körű és hatékony felhasználása érdekében az OPEX iroda (9. ábra).

CAPEX iroda

A CAPEX iroda feladata a beruházáso­kat, felújításokat érintően a források elosztása, és a hozzá kapcsolódó moni­to­ring-, riportingtevékenység, továbbá az SAP for­rás­me­ned­zs­ment-­fela­da­tok el­lá­tá­sa. A szer­ve­zet célja a folyamatosan fejlődő szolgáltatási színvonalat biztosító, ügyfél­ori­entált, fenntartható, biztonságos, a hazai közlekedési célokhoz és az európai hálózatokhoz is illeszkedő magyar vasúti hálózat kiépítéséhez és működtetéséhez szükséges források biztosítása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló forrásokat és a beérkezett beruházási igényeket összhangba hozza üzletág, vagyonkör alapján. Ennek megvalósítása érdekében kialakítottuk a forrásallokáció szabályrendszerét, a források és projektek monitoringrendszerét. Az összes felmerülő költséget a megfelelő forrástípushoz rendeljük.
A MÁV Zrt. kincstári beruházásaival kapcsolatosan az alábbi mérvadó források állnak rendelkezésre:

1. Pályaműködtetési szerződés alapján az Állam által biztosított felújítási költségtérítés. Ez a MÁV Zrt. legjelen­tő­sebb beruházási forrása, mely évi 15–18 Mrd Ft-ot tesz ki.
2. Európai uniós források. Ezek jelenleg a 2020-ig tartó támogatási időszakban elnyert beruházásokra vonatkozó elszámolható fedezetet biztosítják.
3. Célzott költségvetési támogatások.
4. Önkormányzati és egyéb forrásátadások.
5. Saját forrás (ÉCS, TFÉCS)

A CAPEX iroda kezeli a rendelkezésre álló forrásokat, nyomon követi a felhasználás alakulását, ezekről rendszeres beszámolót készít. Felelős az évközi és év végi zárási folyamatokban a forráskönyvelésekhez szükséges főkönyvi feladások elkészítéséért, valamint az alátámasztó analitika SAP-ban történő előállításáért. Az európai uniós forrásból megvalósuló projekteknél kialakítja a beruházások forrásoldali felügyeletét, be­kéri az ehhez szükséges adatokat, ezzel egyidejűleg a projektek elszámolásához szükséges belső önköltségszámítási szabályzat készítését menedzseli. A CAPEX iroda fontos feladata a kapcsolattartás a közlekedésfejlesztésben érintett szervezetekkel, az EU támogatású programok kapcsán kijelölt minisztériumokkal.

OPEX iroda

Az OPEX iroda fő célkitűzése a karbantartási és üzemeltetési források felhasználásának folyamatos nyomon követése, figyelése, OPEX beszámolási rendszer kialakítása és az ahhoz szükséges adatok, információk bekérése az érintett szervezetektől. A szervezet rendszeres terv-tény elemzéseket készít az esetleges eltérések okainak feltárása érdekében, a karbantartási projektek utóértékelésével pedig fontos tapasztalatokat gyűjt a jövőre vonatkozóan.
A MÁV Zrt.-nél bevezetett integrált vállalatirányítási rendszerben a szervezet feladata a karbantartási projektstruktúra kialakítása az SAP PS moduljában. A kialakított projektekhez felhasználható keretértékek megadása és karbantartása, a karbantartási tevékenység végzése során az esetlegesen megmaradó források kezelése érdekében szükséges korrekciók elvégzése, illetve javaslattétel a megmaradt forrásfelhasználásra szintén az OPEX iroda feladatai közé tartozik.
Az OPEX iroda részt vesz a havi pénzügyi zárásban, a PM rendelésekben lévő, a zárási folyamatot akadályozó hibák feltárásában, majd ezek javításának felügyeletében. Kiemelt tevékenység a tárgyévet követő három év műszaki és gazdasági tervezési folyamatában való részvétel. A szervezet közreműködésével alakul ki a gazdasági gördülő tervezés. A közel­jövő feladata a tevékenységalapú tervezés irányába történő elmozdulás a jelenleg megszokott költségnemi tervezés módszerétől.
A karbantartási és üzemeltetési munkák SAP-ból nyert adatok elemzésével standard vezetői riportstruktúrában vezetői döntés-előkészítő elemzések készülnek. E tevékenység magasabb színvonalú végzése érdekében az OPEX iroda kezdeményezte egy BI rendszer (Business Intelligence – üzleti intelligencia) előkészítését, melynek keretében a jövőben az SAP adatbázis felhasználásával készíthetők el a szükséges lekérdezések, riportok és elemzések.
A karbantartási és üzemeltetési feladatok tervezhetőbb megvalósítása érdekében központi szerződések megkötése vált szükségessé, ebben a folyamatban az OPEX iroda is közreműködött. A jövőben a szerződések folyamatos figyelésével (monitoringjával) biztosítani kell azok felhasználását.
A MÁV Zrt. kötelezettsége az EU-forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel érintett infrastruktúra korlátozásmentes működésének biztosítása a kötelező fenntartási időszakra, közismert nevén az „emelt szintű karbantartás”. Tekintettel arra, hogy a szükséges forrásigény a fejlesztések megvalósulása miatt folyamatosan nő, ezért az elmúlt évtől rendszeresen céltartalékot képezünk, ennek meghatározásában és biztosításában az OPEX iroda is tevékenyen közreműködik.

A Forrásallokációs igazgatóság feladatai a következő időszakban

Az elmúlt évben bekövetkezett változások talán korszakalkotónak mondhatók a MÁV Zrt. életében. A Pályaműködtetési szerződés keretében hosszú távon biztosított finanszírozási háttér, továbbá az integrált vállalatirányítási rendszer lehetővé teszi, hogy a stratégiai célokhoz illeszkedő beruházásokat, felújításokat, karbantartásokat hosszabb távon tervezhessük és előkészíthessük. Ezzel biztosítható a MÁV Zrt. kiszámítható, a tulajdonos és a finanszírozás szempontjából is előrelátó beruházási, fejlesztési és karbantartási portfólió kialakítása.

A Forrásallokációs igazgatóság kapcsolata a társszervezetekkel és a MÁV-csoporton belül

Korábban jellemző volt a központi szervezetek és a pályavasúti területi igazgatóságok közötti nehézkes információáramlás. A területek nem ismerték kellőképpen a központban zajló tevékenységeket, illetve a hálózati karbantartások, felújítások és beruházások részletei sem voltak ismertek előttük. A hatékony és kétoldalú információáramlás és az egységes gondolkodásmód kialakítása érdekében létrehoztunk több olyan információs csatornát, melyek segítenek az esetleg felmerülő nehézségek kezelésében.
Fontos kiemelni ezek közül a Forrás­allo­kációs igazgatóság által a vállalat felsővezetése, a pályavasúti területi igazgatóságok és a pályavasúti kontrolling szervezete részére a CAPEX–OPEX bontásban készített rendszeres havi és negyedéves beszámolókat.
Kiemelendők a területi gazdálkodási szervezetek és a műszaki területek részvételével megtartott rendszeres ülések, a Területi OPEX Munkacsoportok (TOM-ok), melyek keretében megvitatjuk az aktuális feladatokat, problémákat, segítve ezzel is a területi szervezetek felelősségteljes munkáját.
Az OPEX iroda koordinálásában az elmúlt évben bevezettük a Területi Üzemgazdasági Konzultációs rendszert, melynek keretében az egyes területeket végiglátogatva egyeztetünk tevékenységeikről.
A Forrásallokációs igazgatóság nagyon fontos partnere továbbá a Kontrolling igazgatóság, ezzel a szervezettel rendszeresek az egyeztetések az aktuális gazdálkodási feladatokról, a követendő stratégiáról.
A pályavasúti területi igazgatóságokhoz kapcsolódva szintén meghatározó partnere a Forrásallokációs igazgatóságnak az Üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi szervezet és igazgatóságai.

Vizi Zsolt

Beruházáslebonyolító igazgatóság

2017. januárjától Beruházáslebonyolító igazgatóságként végezzük feladatainkat. A szervezet tevékenysége kiterjed a MÁV Zrt. hatáskörében megvalósuló fejlesztési, beruházási, felújítási, hálózati szintű karbantartási kivitelezési munkák teljes vertikumára, beleértve tervezési és kivitelezési diszpozíciók elkészítését, a szerződéskötést, műszaki ellenőrzést és a kapcsolódó elszámolási folyamatokat (10. ábra).

Összegezve: az igazgatóság az előkészítéstől adott esetben a jótállási kötelezettségek megszűnéséig egy kézben tartva valósítja meg az előzőekben felsorolt (mai kifejezéssel élve) projekteket.
A projektek műszaki és szakmai szempontból is komplexek. A szervezet által megvalósított projektek között egyaránt szerepelnek pályás, TEB-es, építészeti, in­formatikai, gépészeti munkák és létesítmények, továbbá eszközbeszerzések. A tevékenységet ISO minőségirányítási rendszerben végezzük. 

Szervezeti egységeink feladatai

Back Office

A szervezet elsődleges feladata a tervezési és lebonyolítási folyamatot támogató gazdasági, adminisztratív tevékenységek irányítása, beszámolási rendszer belső utasítások szerinti működtetése, valamint adatszolgáltatás a Kontrolling igazgatóságnak, a Forrásallokációs igazgatóságnak és a munkát megrendelő szervezeti egységeknek.
Ennek keretében a beruházási projektek pénzügyi elszámolása, a támogató IT rendszerbe történő rögzítése, a létesítmények előkészítési, tervezési, lebonyolítási, üzembe helyezési, aktiválási (ami kiterjed a NIF és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) által lebonyolított projektekre is) folyamatának támogatása a projektek generálásától a pénzügyi üzembe helyezésig.
Rendszeres adatokat szolgáltat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által, az állami beruházások folyamatos felügyeletére kifejlesztett elektronikus nyilvántartásba, a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszerben (KÁBER).

Központi lebonyolító osztály

Az osztály alapvető feladata az igazgatóság hatáskörébe utalt EU- vagy egyéb támogatásból megvalósuló projektek teljes körű menedzselése, az előkészítési szakasztól a fenntartási időszak lezárásáig. A Központi lebonyolító osztály irányítja a projekteket, ellátja a végrehajtás során szükségessé váló koordinációs és nyilvántartási feladatokat. Operatív kapcsolatot tart a támogatásközvetítő, felügyelő-ellenőrző intézményrendszerrel (Irányító Hatóság, Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály, Európai Támogatásokat Auditáló Fő­igaz­ga­tó­ság (EUTAF), az engedélyező hatóságokkal, az előkészítési és megvalósítási projektek érintett szereplőivel.
Közreműködik a Magyar Állam és az EIB között létrejött hitelszerződés alapján készült MÁV Zrt. és EIB közötti Projektmegvalósítási megállapodás előkészítéséből és végrehajtásából eredő MÁV Zrt. tevékenységek összehangolásában, dokumentálásában.

Műszaki tervezési főosztály

A Műszaki tervezési főosztály feladata a MÁV Zrt. helyhez kötött infrastruktúra-felújítási, fejlesztési feladatainak műszaki tervvel való megalapozása.
A szervezeti egység feladatát öt tervezőirodára tagozódva látja el.
1. iroda – pálya-, forgalmi és műtárgytervezés;
2. iroda – építészet-, környezetvédelmi és közműtervezés;
3. iroda – utastájékoztatási, távközlési, adatátviteli és elektromos tervezés;
4. iroda – felsővezeték-, váltófűtés- és biztosítóberendezés-tervezés;
5. iroda – geotechnika-, geodézia- és kisajátítástervezés.
A tervezési főosztály az irodák kiforrott együttműködésével biztosítja a minőséget és a mérnöki alaposságot. Különösen értékes, hogy a szervezeten belül állnak rendelkezésre – még ha esetenként korlátozott kapacitással is – azok a vasutas alapszakmák, amelyek nélkül egy vasútfejlesztés komplex tervezése elképzelhetetlen.

Műszaki előkészítési főosztály

A főosztály alapvető feladata az üzemeltetői igény alapján jóváhagyott projekt eljuttatása a szerződéskötésig. A főosztály felel a beruházások megvalósításához szükséges hatósági engedélyek, EK tanúsítások megszerzéséért.
Feladatait tekintve két elkülönülő egységre tagozódik: Technológiai tervezési osztály és Kalkulációs és erőforrás osztály.
A Technológiai tervezési osztály feladata a gördülő beruházási, felújítási és hálózati szintű karbantartási projektekhez az igények alapján a műszaki tartalom, tervezési diszpozíció, létesítményjegyzékek elkészítése, a külső és belső erőforrások meghatározása, majd ezek alapján a tervezéshez és a kivitelezéshez szükséges beszerzési eljárások megrendelése, és abban való közreműködés a szerződéskötésig.
Területszerzési igény esetén az osztály együttműködik a vagyonkezelési és gazdálkodási szervezettel.
A Kalkulációs és erőforrás osztály elkészíti a projektek előzetes költségkalkuláció­ját (becsült értékét). A jogszabályi előírásoknak megfelelve piaci tényadatokat gyűjt és elemez annak érdekében, hogy a műszaki adatbázisából az aktuális adatok alapján a lehető legpontosabban megbecsülje a végrehajtani tervezett projektek költségét. Az adott projekt megvalósításához kidolgozza a beszerzési és szerződéses stratégiát (alkalmassági követelmények, értékelési szempontok, határidők, ütemezések).
Az elmúlt évek szervezeti átalakítását követően a szervezet feladata lett a vissznyereményi anyagok elhelyezésének koordinálása, a beépítésre alkalmas anyagok ismételt beépítési helyekre történő diszponálása, közreműködés az anyagok minősítésében.

Mérnöki és műszaki ellenőrzési főosztály

A főosztály alapvetően a projektek szerződés szerinti megvalósításáért felel. Ezt a feladatát a területi igazgatóságokon működő műszaki lebonyolító osztályok bevonásával látja el. A megvalósítás időszakában ellenőrzi és koordinálja a kivitelezés folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a szerződések módosítását. A szerződések teljesítése után a műszaki átadásokat lebonyolítja, a jótállási időszak lezárásáig nyomon követi a projekt utóéletét, és intézkedik az ezen időszak alatt felmerült hiányosságok megszüntetése érdekében.
Hogy a megvalósítás zökkenőmentes legyen, a szervezet közreműködik a be­ruházások, felújítások, hálózati szintű karbantartások előkészítésében is.
A főosztályhoz tartozik az informatikai, a pályafenntartási jármű- és gépfejlesz­tési, továbbá az eszközbeszerzési projektek széles spektruma a kávéfőzőtől a síncsavarozó gépig minden.
A Back Office irányítása mellett végrehajtja a beruházási, felújítási és karbantartási tevékenység műszaki monitoring, gazdasági elszámolási és aktiválási feladatait, elvégzi a szükséges korrekciókat.

Az elmúlt időszak jelentősebb munkái

Az Igazgatóság lebonyolításában megvalósult néhány jelentősebb munka az elmúlt időszakból, amelyben szervezeteink részt vettek az uniós forrás felhasználásától a Pályaműködtetési szerződésben biztosított források felhasználásáig (előkészítés, tervezés, lebonyolítás, elszámolás).

Pálya

• A 80. sz. vasútvonal Nagyút–Mező­keresztes-Mezőnyárád jobb vágány nyílt vonali szakaszainak felújítása 2016-ban fejeződött be. A hézagnélküli, 120 km/h pályasebességű 54-es rendszerű vágány hézagnélküli 60 rendszerű vágányra épült át. Ezzel lehetővé vált a 60–80 km/h sebességkorlátozások felszámolása, ami a menetrendszerűség jelentős javulását eredményezte. Az átépítés nagygépes alépítmény-javító és felépítménycserélő gépláncokkal történt (11. ábra).
• Nyílt vonali és állomási pálya­re­ha­bi­li­tá­ci­ós programot valósítottunk meg a 80c Mezőzombor–Sárospatak vonalszakaszon, továbbá a 101. sz. vonal Berettyó­újfalu–Biharkeresztes oh. szakaszán (12. ábra), ami jelentősen hozzájárul az ezeken a vonalakon a NIF Zrt. által megvalósítandó villamosítást követő szolgáltatási színvonal javulásához. Az átépítés a pálya állapotának javítására, a sebességkorlátozások felszámolására irányult. A beruházás eredményeként hézagnélküli, 100 km/h pályasebességre alkalmas lesz az átépített pályaszakasz.
• 2016 tavaszától 2017 májusáig a Dom­bóvár alsó–Baté közötti 13,4 km hosszú vonalszakasz újult meg (13. ábra). A felújítás során megtörtént az alépítmény megerősítése, új vasúti pálya építése, a műtárgyak felújítása, peronok kialakítása térkőburkolattal és a térvilágítás korszerűsítésével. Nagyberki megállóhelyen a gyalogos forgalom biztonságos átvezetése érdekében új gyalogátjáró készült. A fejlesztés fő célja a pályára engedélyezett 100 km/h sebesség visszaállítása volt.
• Tápiógyörgye állomás átépítésére 2017-ben került sor. Átépült az átmenő- és vonatfogadó vágány, megújult a kitérőkörzet, továbbá új, széles, 250 m hosszú SK +55-ös viacolor burkolatú peron épült (14. ábra). A vágánygeometriához igazodóan átalakították a D55-s biztosító­berendezést és kezelőfelületét, a távközlési és a térvilágítási rendszert, valamint a felsővezetéki hálózatot is.

Munkáink kivitelezésében a legfőbb partnerünk egyrészt a MÁV-FKG Kft. volt; ők több éve kiszámítható, jó minőségben, a gördülő tervhez illeszkedő keretszerződéses rendszerben végzik a vasúti pályák, hidak és magasépítmények, illetve a pályakarbantartó kis- és nagy­gépek felújítását és ütemezett karbantartá­sát is, másrészt a Vasútépítők Kft. volt; ők a dombóvári vonal felújítását végezték.

Járműfejlesztés

Évtizedek óta nem volt ilyen mértékű, a munkakörülmények javítását és a pályakarbantartás hatékonyságát szolgáló munkajármű-beszerzés, mint ami 2017-ben fejeződött be:
9 db univerzális kétéltű jármű (Uni­mog) és szerelvényeinek beszerzése valósult meg különböző adapterekkel kiegészítve (15. ábra).

Három pályakarbantartó nagygépet: 1 vasúti kitérőszabályozó gépet (16. ábra), 1 vágányszabályozó gépet (17. ábra), 1 dinamikus vágánystabilizátort (18. ábra) és 4 rádió-távvezérlésű emelőkosaras és szerelőpódiumos vasúti felsővezeték-szerelő járművet (19. ábra) szereztünk be.

• 2013 és 2017 között összesen 8 db UFDJ (Univerzális forgóvázas darus jármű) szerelvényt gyártott a MÁV-FKG Kft. A szerelvények három részből állnak. Az UFDJ, ami vontatójármű szerepét tölti be, ezután következik egy Rgs, 4 tengelyes, oldalfalas pőre kocsi, valamint a szerelvény végén a Dpk darus pótkocsi található (20., 21. ábra). A járművek engedélyezett sebessége 100 km/h.

Magasépítmények

Igazgatóságunk munkái között kiemelkedő az állomásépületek, felvételi épületek felújítása, rekonstrukciója. Ezek közül talán Karcag állomás felvételi épületének felújítására vagyunk a legbüszkébbek (22. ábra). De sikeresen teljesítettük az EU-s pályázati forrás felhasználásával megvalósult Kaposvár állomás műemlékvédelmi szempontoknak megfelelő felújítását (23. ábra) és az ún. Kormányablakok (24. ábra) projekteket is.

Biztosítóberendezések

Több vonalszakaszon épült ki központi forgalomirányító rendszer, a többi között a 90. sz. vonal Felsőzsolca–Hidasnémeti szakaszán (25. ábra) 2016–2017-ben, illetve folyamatban van a 40 sz. vonalon Dombóvár–Pécs között. A projektekben D55 típusú biztosítóberendezések távvezérlése, távvezérlő központ kiépítésével, villamos váltófűtés kiépítése és automatizálása, felsővezetéki táplálás is kiépült, illetve kiépül.

Egyéb projektek

Igazgatóságunk évek óta fontos feladatának tartja a dolgozók munkakörülményeit javító beruházások lebonyolítását. Ennek köszönhetően új bútorokat, háztartási gépeket és klímaberendezéseket, valamint a pályaüzemeltetés szempontjából nagyon fontos, a pályaüzemeltetéshez kapcsolódó specifikus, általános és kertészeti kisgépeket szereztünk be.

Küldetésünk

A Beruházáslebonyolító igazgatóság a MÁV Zrt. stratégiai céljainak megfelelően, a szakmai és jogszabályi előírások betartásával valamennyi belső és külső szervezeti egységgel szorosan együttműködve végzi tevékenységét. Meggyőződésünk, hogy komplex gondolkodással már a munkák előkészítésekor pontosan kell megfogalmaznunk az elvégzendő feladatokat, a lebonyolítás során felmerülő nehézségek és hibák minimalizálása érdekében.
Szlogenünk: A körültekintő előkészítés (a tervezéstől a szerződéskötésig) lehetővé teszi a magas színvonalú megvalósítást.
Igyekeztünk a MÁV Zrt. Stratégiai és fejlesztési főigazgatóság munkáját teljes­körűen bemutatni, és képet adni arról a sokrétű feladatról és tevékenységről, amelyet Főigazgatóságunk valamennyi munkatársával közösen, a MÁV Zrt. céljainak elérése érdekében végzünk.