Ugrás a tartalomra

Budapest vasúti közlekedésének fejlesztése – Vasút a Duna alatt (3. rész)

A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2012 / 2. szám lapszámában.
|
forgalmi szakértő
MÁV Zrt. Budapesti TK Forgalmi Osztály
A nemzetközi személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó egységes európai uniós direktívákhoz igazodva elkezdődött az európai nagyvárosokat összekötő nagysebességű vasúti hálózat megépítése, melynek kelet felé eső vég­állomása Bécs, illetve Budapest lenne első lépésben. Innen vezetve tovább Moszkva, Bukarest és Belgrádon át Theszaloníki irányába.

Országos fejlesztési tervek és azok várható hatásai

Magyarországi nagysebességű vasút tervezése

A nagysebességű vasút Budapesten történő átvezetésére a Déli vasúti összekötő hidat vették számításba. Budapest térségében a vonal vezetését az 1. ábrán zöld színnel jelöltük. A hídon jelenleg áthaladó forgalom azonban jelentősen leköti a vo­nal kapacitását, amit nem szerencsés to­vább terhelni. Az ábrán piros vonallal tün­tet­tük fel a tervezett Duna-alagútban át­ve­zetett nagysebességű vasút nyomvonalát.

A 2. ábrán a nagysebességű vasút to­vább­vezetésének lehetőségeit mutatjuk be.


1. ábra. A nagysebességű vasútvonal budapesti átvezetési javaslatai
1. ábra. A nagysebességű vasútvonal budapesti átvezetési javaslatai



Az 1. ábra a Ferex Nyugati pályaudvari induló-érkező végállomási tervéhez jól illeszkedő, sőt az általam javasolt nagysebességű nyomvonal Duna-alagúton ­tör­ténő átvezetéséhez is igazodó megoldást ábrázolja, melynek figyelembevételével
a beruházási költségeket koncentráltan le­het­ne felhasználni. Az áruszállítási igények napközbeni kielégítésére a Déli vasúti összekötő híd biztosít kapacitást.
A nagysebességű vasút és a Ferex azonos vágányon vezethetők ki a belvárosból, aminek köszönhetően jelentős beruházásiköltség-csökkenés érhető el, mivel nem két önálló projektként, külön nyomvonalon valósulhat meg a beruházás.


2. ábra. A nagysebességű vasútvonal keleti irányú továbbvezetésének alternatívái
2. ábra. A nagysebességű vasútvonal keleti irányú továbbvezetésének alternatívái



Ferihegyi gyorsvasút (Ferex) tervek

A Ferihegyi repülőtér (mai teljes nevén Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Re­pü­lőtér) forgalma a rendszerváltást ­köve­tően számottevően megnőtt, s még mindig emel­kedő tendenciát mutat. A nagy utasszám elkerülhetetlenné teszi a ­bel­város és a repülőtér között megépítendő köz­­­vetlen vasúti kapcsolatot. Négy nyom­vonal is szóba került a tervezések során (3. ábra).
Az 1-es számmal jelölt zöld vonal ­je­löli a Nyugatiból indulva Rá­kos­rendezőn keresztül vezetett nyomvonalat, részben felszíni, részben felszín alatti közlekedéssel. (Erről nem kívánok többet írni, mivel nem látom megvalósításra alkalmasnak.) A 3. ábrán az 1-es szám­mal jelölt zöld vonal jelöli ezt a tervezetet.


3. ábra. Ferex nyomvonaltervek
3. ábra. Ferex nyomvonaltervek



A 2-es sárga vonal a Nyugatiból ­ki­indulva a 100-as vonal mentén, külön nyom­vonalon vezet ki a repülőtérre.
Az ábrán szaggatott vonal jelzi a később le­hetséges nagysebességű vasút városi kivezető nyomvonalának lehetséges változatát, amely jól illeszkedik az alagúton átvezetendő nagysebességű vasúti javaslatomhoz, azonos vágányfelhasználással. Eb­ben az esetben a nagysebességű vasút nyom­vonalán (szaggatott vonal) halad a Ferex vonal a repülőtérre, ami további költségcsökkentő tényező.
A 3-as számmal jelölt piros vonal mu­tatja a Keleti pályaudvar Ferihegy ­lehet­séges nyomvonalát, amely a régi Hizlaló területe felett magas vonalvezetéssel épülhetne meg, majd Kőbánya-Kispest–Pestszentlőrinc között a 100-as vonal vá­gányai alatti átvezetéssel folytatná az utat a repülőtérig.
A 4-es jelű kék vonal a Kőbánya felső–Rákos állomásokon átvezetett nyomvonalat mutatja.
A felsorolt verziók közül a 2-es és a 3-as áll a legközelebb a megvalósíthatósághoz, azonban ha minden elvárást a hozzá kapcsolódó beruházási igényekkel ve­szünk figyelembe, akkor gazdasági, hatékonysági vizsgálat alapján a nagysebességű vasút és a Ferex közös vágányhasználati lehetőséget biztosító változatának mindenképpen előnyt kell élveznie a megvalósítási tervek elkészítésénél.

Zajterhelés csökkenése, illetve átrendeződése Budapest területén

Környezeti hatások
Az egyre növekvő gépjárműforgalom rez­gés, zaj és légszennyező hatását – egy komplexen kezelt, megtervezett ­elővá­rosi, S-Bahn rendszerű, városok közötti forgalomszervezéssel, a belvárosba jutási lehetőségekkel a MÁV meglévő vonalainak felújításával, kizárólag személyszállítással – nagymértékben csökkenteni le­het. A külső kerületekből, agglomerációs térségből P+R helyek kialakításával, a körvasúti pálya újraélesztésével, S-Bahn rendszerű forgalom biztosításával a belváros gyors elérése szintén biztosítható, környezetkímélő, kötöttpályás közlekedési eszközök használatával.
A zajpanaszok egész Európában azt mutatják, hogy a városokban a zaj károsan befolyásolja az emberek közérzetét és életminőségét.
A Duna-alagút a zajterhelés (externális hatások) csökkentését nagymértékben se­gítheti, hiszen a forgalom számottevő ré­szét elvezeti a kritikus szakaszról. Az éves vonatszám jelentős mértékben csökken. Ezzel egyidejűleg továbbra is szükséges a pálya és jármű együtthatásából eredő zajszint csökkentésére irányuló lépések megtétele, korszerű járműpark ­üzemelteté­sével, sínfej csiszolásával, rugalmas sínkötésekkel, rezgéselnyelő betétek ­alkalma­zásával.

Budapest forgalmi csomópontjainak átrendeződése

A Duna-alagúton átvezetett vasút az alábbi elérhetőségeket biztosítja:
•    Kelenföld: Volánbusz, BKV-busz, 4-es metró, villamoskapcsolatok
•    Széll Kálmán tér (Széna tér): Vasútról 2-es metró, Volánbusz, BKV-busz, villamoskapcsolatok az észak–nyugati és Észak-budai városrészek felé
•    Margit híd budai hídfő: HÉV, BKV-busz és villamoskapcsolatok
•    Lehel tér: 3-as metró, troli, villamos- és buszkapcsolatok
•    Közvetlen vasúti megközelíthetőséget biztosít a Káposztásmegyeren lakóknak a belvárosba, valamint a Dél-budai városrészbe
•    Közvetlen kapcsolat a MÁV sugaras elrendezésű vonalainak igénybevételével a városlakók és az agglomerációban élők számára.

Várható utasforgalmi kapacitás a vasúti alagúton:
(Városi forgalommal együtt)
Üzemidő 04.00–24.00 óráig a vasúti és városi igények kielégítésére
Emeletes kocsik forgalomba állítása, illetve a szerelvények bővítése esetén a fenti kapacitás tovább bővíthető. A 4’-es vo­natsűrűség a reggeli (6–9 óra között) és a délutáni csúcsidőben (14–17 óra között) 3’-es követési rendre csökkenthető, mellyel tovább növelhető a kapacitás.



Az utazási komfort növelése

Átszállásmentes közlekedés a belföldi (városok közötti) forgalomban
A jelenleg alkalmazott menetrendi struktúrában a városközi forgalomban közlekedő IC és gyorsvonatok Budapest valamelyik fejpályaudvaráról indulnak, illetve – kevés kivétellel – oda érkeznek.
A jelenleg alkalmazott technológia nem utasbarát. Az országon átlós irányba ­utaz­­ni szándékozóknak nem áll módjukban ugyanazzal a vonattal eljutni például Pécsről Szegedre, mert az általuk Pécstől igénybe vett szerelvény Budapestről visszafordul, ráadásul nem azonos pályaudvarra érkezik, illetve indul tovább, ezért az utasok kénytelenek az általában zsúfolt BKV-járatok valamelyikének igénybevételével a városon átutazva, másik pályaudvarról, másik vonattal folytatni útjukat.
Az utazóknak többletköltséggel, ­uta­zási kényelmetlenséggel jár az a szolgáltatás, amit jelenleg a vasút mint szolgáltató kínálni tud.
Ha számításba vesszük a BKV ­jármű­veivel való utazást, az minimum 30-40 perces utazási többletidőt jelent, nem beszélve arról, hogy csatlakozás miatt további várakozásra kényszerülnek az utasok.
A Duna-alagúton át közlekedő, átlós irányban közlekedtetett IC és gyorsvo­natok egy-egy utazási irány esetében 50-60 perc megtakarítást is jelenthetnek. A BKV járatait, esetleg taxit nem kell igénybe venni, ezzel idő és többletköltség takarítható meg. További kényelmetlenségektől (a csomagokkal a városon keresztül zsúfolt metrón, buszon, villamoson vagy trolin utazás) is mentesül az utazó. Összességében a Budapesten keresztül, az ország „vidéki” városai között utazni szándékozóknak komfortosabb, rövidebb idejű, olcsóbb utazás biztosítható az alagúton átvezetett, megállás után tovább közlekedő közvetlen járatokkal, illetve az ily módon Kelenföld és Nyugati pályaudvarokon közvetlen átszállási lehetőséggel. (Externális költség komoly csökkenése.)

Elővárosi, hivatásforgalomban kevesebb átszállás lehetősége
Az elővárosi, agglomerációs térség vasúti forgalmában az alagúton keresztül lebonyolított közlekedés esetén a hivatásforgalomban utazók kevesebb átszállással, jobb csatlakozási pontok kiválasztásával juthatnak el úti céljukhoz (munkahely, iskola stb.).

Az intermodalitás, interoperábilitás megvalósítása

Az intermodalitás a közforgalmú közlekedés egyes alágazatai közötti rá- és el­hordó szerepet jelenti. Elvárás a magas színvonalú átszállási pontok biztosítása, minél kiterjedtebb hálózat kiépítésével a jobb szolgáltatás elérése érdekében. Cél az átszállások számának minimálisra csök­kentése.
Az intermodális hálózattal szembeni alapvető elvárás, hogy a szükségessé váló átszállás:
• az időjárástól védetten,
• pontos menetrendi feltételek biztosításával,
• jó információs feltételekkel,
• színvonalas környezetben
valósuljon meg.
Az interoperábilitás nagy előnye az át­szállás nélküli közlekedés. Ha a szolgáltatás a kritériumoknak megfelel, az integráltság maximálisan, az ütemezhetőség már ke­vésbé teljesül. A rugalmasság csak akkor teljesül, ha az átjárható hálózat több áramlási irányt is magába foglaló elágazó-fonódó rendszerként valósul meg.
A városi és elővárosi rendszer közötti kapcsolatot pedig alapvetően intermodális kapcsolatokra építi.

Összefoglalás, következtetések

Hálózati szinten – forgalmi-műszaki igények alapján – a vasúti fejlesztési javaslatok összértéke meghaladja az 5500 Mrd Ft-ot, amelyből a 2007–2013 közötti időszakra szükséges összeg mintegy 2500 Mrd Ft-ra tehető. Ebből EU-támogatással infrastruktúra-fejlesztésre 753 Mrd Ft vehető számításba. Elővárosi fejlesztésre 110 Mrd Ft tervezhető.

A fejlesztés várható költségigénye
A bekerülési költséget nagymértékben be­­folyásolja:
• a talajszerkezet, amibe az alagutat fúrják,
• a szellőztetés kialakítása,
• a villamosítás kialakítása,
• az intermodális csatlakozások ­kialakí­tása.



SWOT analízis

A SWOT elemzés alapján levonható következtetések
•    Budapest térségében a mobilitás ­felté­telei erősen romlottak, és hatékony ­be­avat­kozás nélkül a tömegközlekedés, de még az egyéni közlekedés is egyre ke­vésbé lesz fenntartható.
•    Budapest és agglomerációs környezetének rossz közlekedési állapota a térség versenyképességét, lakhatóságát, ­mű­ködőképességét egyre inkább ­veszé­lyez­­teti.
•    A közösségi közlekedés színvonala mai állapotában nem versenyképes az autós közlekedéssel szemben.
•    A közösségi közlekedés alágazatainak közösen, összehangoltan kell fellépniük a versenyhelyzet javítására és a modal-split arányainak javítására.
•    A megbízható, színvonalas szolgáltatást nyújtó közforgalmú rendszer sikeres versenytársa lehet az egyre kiszámíthatatlanabb és akadályozottabb hozzáférést biztosító egyéni közlekedésnek.
•    Első számú feladat a közösségi közlekedés kiszámíthatóságának és komfortszintjének javítása.



A fejlesztés nyújtotta előnyök
•    Az agglomerációs, távolsági és nemzetközi forgalomban egyaránt előnyös kötöttpályás szolgáltatás alakítható ki.
•    Egyszerre nyújt interoperábilis elérhetőséget és intermodális kapcsolatot a vá­rosi közlekedési járművekre.
•    Egyszerre kínál gyorsabb, komfortosabb, kevesebb átszállással történő úticél-elérést az agglomerációs térségből, illetve térségbe közlekedőknek és a csak a városi forgalomban közlekedni szándékozóknak.
•    Csökkenti a BKV utasforgalmát, s en­nek köszönhetően csökken a járműveken a zsúfoltság.
•    Az alagút megépítésével lehetőség nyílik a későbbi vasúti körgyűrű kialakítására a körvasúti vágányhálózat felhasználásával.

Következtetések

A hatékonyságot javító vasúti alagút építésének lehetősége már több mint száz éve foglalkoztatja a szakembereket. Nem véletlen, hogy a budapesti agglomeráció földrajzi adottságai mellett a kérdés időről időre napirendre kerül.
A fentiekben bemutatott ­vasútfejlesz­tési elképzelések gyakorlatilag abból in­dultak ki, hogy Budapestnek (mint élhető városnak), az agglomerációs térségnek (mint lakó- és munkahelyi körzetnek) és az országnak nagyobb távlatban milyen szerkezetű, munkamegosztású közlekedés biztosítja hatékonyan a fenntartható mobilitáshoz szükséges feltételeket.
A tárgyban korábban elkészített tanulmányok, amelyeket irodalomként e cikk is felhasznált, több verzióban is javasolták a főváros és agglomerációs térsége mobilitásának fejlesztését.
Ez a tanulmány viszonylag nagy beruházási költséggel megvalósítható, de a korábbi javaslatoktól eltérő fontossági és ­meg­valósítási sorrendet felállító elgondolása a fejlesztési javaslatok értékelésekor a vasúti közlekedés jobb kihasználhatóságát ­állí­totta középpontba. A vasúti alagútra igen nagy szükség lenne, ugyanis a jelenlegi vasúthálózati szerkezet komoly akadályokat állít a korszerű és gazdaságos technológiai, üzemviteli megoldások alkalmazása elé, s ezáltal a növekvő mobilitási igényeknek át­alakítás nélkül nem tud megfelelni.
Írásunk remélt haszna abban jelölhető meg, hogy kiindulási alapul szolgálhat a részletesebb fejlesztési tervek kidolgozásához, illetve segítséget nyújthat a koncepció fontosságának felismerésében, és ezzel támogathatja a döntéshozókat egy kötöttpályás gerinchálózatra épülő budapesti agglomerációs közlekedési rendszer mielőbbi megvalósításában.
Aktualitása – a városfejlesztési tervek ismerete mellett – nagymértékben megnövekedett, hiszen a Széll Kálmán tér közeljövőben tervezett átalakítása, amennyiben nem tartalmazza a közlekedési koncepció ez irányú kapcsolatra alkalmassá tételének a lehetőségét, számottevően növelheti a későbbi kialakítás költségeit.

Irodalomjegyzék

Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről – 1848. Széchenyi István.
 
Fehér Könyv – Európai ­közlekedéspoli­tika 2010-ig.

A Magyar közlekedéspolitika (2003–2015).

Budapesti Agglomeráció Terület­fejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2007. március 35/2007. (III.07.). BAFT határozat.

Szakértői anyag a Budapesti Agglo­me­rációs Fejlesztési Tanács megbízásából. Internet.

Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja, a Podmaniczky Program. A Főváros Közlekedésfejlesztési Terve.Internet. A MÁV Zrt. Fejlesztési Terve.

A Budapesti elővárosi vasúti fejlesztési projekt előterjesztés.Budapest, 2004. szeptember 23. Köller László

Európai Közösség Bizottsága Városi Zöld könyv. 2007. szeptember. Internet.

Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve Távlati Koncepció és a 2020-ig javasolt fejlesztés terve. 2008. december.

MÁV Zrt. Hálózati Üzletszabályzat a 2009/2010-es menetrendi évre.

A Budapesti Regionális Gyorsvasúti Rendszer Koncepciója Megrendelő: Budapesti Közlekedési Szövetség

Mobilitäts manager, 08/09.07. szám, 15–17. o.

Szamos Alfonz: Budapest vasúti és ­elő­városi közlekedésének fejlesztése. Sínek Világa Különszám, 2006, 24. o.