Ugrás a tartalomra

A Csomiép Kft. új vasúti vasbeton elemeinek és optikai érzékelős mérési módszerének bemutatása

A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2011 / 6. szám lapszámában.
|
út-, vasút-, mélyépítési ágazatvezető
Csomiép Kft.
A Csomiép Kft. 2006 óta fejleszt a vasútépítés számára új beton- és vasbeton előre gyártott elemeket. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a korszerűbb anyagok alkalmazásával nemcsak szilárdság- és élettartam-növelés, hanem súlycsökkenés is együtt járhat. Ez a szállítási és beépítési költségek csökkenését eredményezi. Az alkalmazott új alapanyagok már a gyártás során is csökkentik a környezet­terhelést (például az öntömörödő beton alkalmazásakor a tömörítőeszközök teljesítményigénye és a káros vibrációs hatások is elmaradnak). Kompakt megoldásaink olyan építési technológiát igényelnek, amelyek csökkentik vagy teljesen megszüntetik a beépítés során a járulékos – olykor nagyon környezetszennyező – anyagok használatát. Ezzel a hulladékkezelési feladatok is elmaradhatnak a kivitelezésnél. A jól megválasztott anyagok alkalmazásának köszönhetően nincs szükség több, a korábbi elemtípusoknál szükséges munkafolyamatra és technológiai szünetre, tehát a kivitelezési idő rövidül.

A Csomiép Kft. új vasútépítési elemei

Vasúti elemeink szabadalmi oltalommal rendelkeznek, és a legnagyobb mennyiségben előre gyártott kerethidak, peronok készültek belőlük. A Csomiép–Mócsán-elemekből több kilométer támfalas árokburkolat épült.
Ez a három termékcsalád Magyar Ter­mék Nagydíj kitüntetésben is részesült.


A vasútépítéshez kapcsolódó fejlesztések

Bordás utófeszített teherelosztó lemez

A boltozott vasúti hidak teherbírása nagymértékben függ a koncentrált jellegű ke­rékteher eloszlásának mértékétől, a szer­kezeti anyagok nyomószilárdságától, valamint a teherviselésbe „bevonható” ún. dolgozó szerkezet szélességétől. Ez utóbbi nagymértékben függ a meglévő szerkezeti repedések mértékétől és elhelyezkedésétől. A vasúti előre gyártott vasbeton teherelosztó bordás lemezelem el­sődleges feladata, hogy növelje a teherelosztás mér­tékét, így csökkentse a szerkezetre háruló dinamikus és koncentrált jellegű hatásokat, megnövelve a teherbírást (1. ábra).


1. ábra. Bordás utófeszített lemez elhelyezési vázlata
1. ábra. Bordás utófeszített lemez elhelyezési vázlata



Az előre gyártott teherelosztó lemezek hosszirányban össze vannak feszítve, ezért együttdolgozásuk biztosított. A rend­szer újszerűsége abban rejlik, hogy a lemezek vastagságát aszerint optimalizálhatjuk, hogy az ágyazat vastagságától és a ­meg­lévő szerkezet kialakításától függően mi­lyen mértékű teherelosztásra van szükség. További kedvező hatásként említhető a bol­tozat feletti szigetelés megoldása, valamint az ágyazat oldalirányú megtámasztásának
biztosítása (2. ábra).


2. ábra. Beépített utófeszített bordás teher­elosztó lemez
2. ábra. Beépített utófeszített bordás teher­elosztó lemez


A vasúti előre gyártott vasbeton teher­elosztó bordáslemez elem a vasúti hidakat – elsősorban boltozott hidakat – oly mértékben erősíti meg, hogy a meglévő hídszerkezet terhelhetőségét és élettartamát tervezhető mértékben megnöveli, lehetőséget biztosítva a meglévő hídszerkezet eredeti formában történő megóvására.
A vasúti előre gyártott vasbeton ­teher­elosztó bordáslemez elem szabadalmi vé­dettség alatt ál. Az alkalmazás előnyei
a hagyományos módszerekkel szemben:
– Nem kell az esztétikailag megfelelő boltozatokat más hídtípusra átépíteni a terhelés vagy sebesség növekedése miatt.
– A jelenlegi javítási módok helyett töredék idő alatti megvalósítás (vágányzári idők egy napra csökkennek, ezáltal a felújítás költsége akár harmadára csökken).
– Számításokkal és modellezéssel igazolt teherbírás-növekedés.
– A szerkezet megoldja a boltozat felső vízszigetelését és vízelvezetését.
– Az előre gyártott szerkezet szerelési jellegű építésmódja jelentősen csökkenti
a környezetterhelést.
– Műemlékvédelmi vagy táj-, illetve vá­ros­védelmi szempontból védendő szerkezeteknél is használható, felújítás után a védett, felújított műtárgy képe nem változik.
– Előregyártással az utófeszített szerkezet egyenletes minősége biztosítható a mo­nolit szerkezetekkel
szemben (3. ábra).


3. ábra. Bordás lemez beemelés előtt
3. ábra. Bordás lemez beemelés előtt

Előre gyártott útátjáró lemez rugalmas ágyazású Edilon rendszerhez

Társaságunk megvizsgálta a korábban Magyarországon kínált és beépített ­útát­járó elemeket és rendszereket. Először az üzemeltetőket kerestük meg, hogy mondjanak véleményt a területükön található, jelenleg üzemeltetett rendszerekről. Ki­kér­­tük az át­járók építésében jártas szakemberek véleményét is. A Nemzeti Köz­lekedési Hatóság (NKH) és a MÁV azon szakembereit kerestük fel, akik a tervek felülvizsgálatával és jóváhagyásával foglalkoznak.
Munkánkban nagy segítségünkre voltak a dr. Kazinczy László vezetésével végzett, a BME Út és Vasútépítési Tanszéken folyamatban lévő és befejezett átjáróvizsgálati projektjeik.
2008-ban az országban elsőként – kí­sér­leti jelleggel – legyártottuk és beépítettük a CDM rendszerű útátjárót. A sínt a rugalmas ágyazóköpennyel a gyártás fo­lya­mán építettük be a 11,5 m hosszú, 32 t-s elembe. Az átjáró a Csomiép Kft. iparvágány és a 4415. sz. út kereszteződésében épült be 170 m sugarú ívben (4. ábra).
A tapasztalatok azt mutatták, hogy az egy elemből készült átjáró rendkívül teherbíró, a szemcsés ágyazás miatt a nagy felületen összegyűlő csapadékvíz könnyen elszivárogtatható az elem környezetén kívül, illetve a hozzájutó víz is teljesen távol tartható az átjárótól.
A gyártóműben beágyazott sínek vi­szont szállítási problémákat jelentettek.
A paneleket ezzel a rendszerrel nem lehetett folyamatos burkolatként alkalmazni. A hegesztéseknek meg kellett volna tartani panelközönként egy szakaszt, amit helyszíni köpenyezéssel és betonozással lehet aztán folytonossá tenni.
Mi ellenben olyan elemet akartunk készíteni, amellyel a helyszínen minimális munkával, finomszabályozást lehetővé tévő, folyamatos, rugalmas ágyazással, na­gyon rövid vágányzárral és úttereléssel épít­hetünk hosszú élettartamú vasúti átjárót.



4. ábra. Csomiép iparvágány útátjáró
4. ábra. Csomiép iparvágány útátjáró

Az összes feltételünknek csak az Edi­lon rendszer felelt meg. Az Edilon Sedra rendszer előnyei:
– hatalmas referenciamennyiség világszerte;
– 200 km/h-ig magyarországi minősítés;
– 20 éves jó üzemeltetési tapasztalat Magyarországon;
– karbantartási igénye nincs;
– gyorsan építhető, egy emeléssel elhelyezhető;
– az előkészített vályú- és sínfelületeknek köszönhetően gyorsan elhelyezhető a sín és kiönthető a rugalmas ágyazás;
– javítási igénye (más típusok tapasztalat szerinti 5-10 éves javítás elemcseréjével szemben) csak a sín 12-15 mm-es kopása után van. Ekkor a sínszakaszt és a ragasztót kivágjuk, majd az új sínt beragasztjuk és a pályában csatlakoztatjuk, az átjárótípus alkalmazása nem haladja meg a kiselemes átjárók létesítésének költségeit.
– ­az útátjáró elemekbe hossz- és keresztirányban ? 100–150 mm-ig közművezeték védőcső építhető be (5. ábra).


5. ábra. Helyére emelt Edilon rendszerű átjáróelem
5. ábra. Helyére emelt Edilon rendszerű átjáróelem




A Csomiép Kft. az első Edilon rendszerű útátjáróját 2010-ben a Szombat­hely–Nagykanizsa vonal 1528+36,74 hm szelvényében a 76. sz. főút keresztezésének felújításához készítette. Beépítő partnerünk a MÁVGÉP Kft. volt. A sínbeépítést és kiöntést a Normálnyomtáv Kft. készítette. Az anyag kiválasztásánál és a rugalmas átmeneti szakasz kialakításánál Vörös Zoltán és az MSC Kft. szakmai ­ta­nács­adását vettük igénybe.
A beépítés egy nap alatt készült el,
10 mm sínkoronaszint kiemeléssel. A vég­leges útcsatlakozás a főút rekonstrukciója miatt 2011 tavaszán valósult meg.
A 10 (+ 2 × 1,1) m hosszú, 31 t-s elem 100 mm átmérőjű beépített kábelcsatornákat és 2-2 rugalmas átmeneti lefogatást tartalmaz. A pontos beépítést az üzemeltető gondos előkészítésének köszönhe-
tően az átjáró csatlakozó szakaszának előzetes szabályozása tette lehetővé (6. ábra).
Az alkalmazás és az együttműködés kedvező tapasztalatai alapján 2011-ben
a Normálnyomtáv Kft. kivitelezéséhez a szegedi 4-es villamos rekonstrukciójánál 140 fm útátjáró panelt készítettünk.
A pályalemezek egy része átmeneti ívben és ívben helyezkedett el. Az átépítés a tervezett időszakban és határidőre, a forgalom minimális zavarásával készült el
(7., 8. ábra).
Az üzemeltetők egyre gyakrabban használják ezt az átjáró típust, mert a közúti forgalom, a vasúti sebesség és a terhelések növekedésével az elemes átjárók rend­szeres javítása-cseréje meghaladja anya­gi lehetőségeiket.



7. ábra. Átjáróelemek sínelhelyezés előtt
7. ábra. Átjáróelemek sínelhelyezés előtt



6. ábra. Sín beépítése útátjáró elembe
6. ábra. Sín beépítése útátjáró elembe




8. ábra. Kész villamos vasúti átjáró
8. ábra. Kész villamos vasúti átjáró






Új távdiagnosztikai módszer műtárgyak és a csatlakozó pályaszakaszok vizsgálatához és folyamatos ellenőrzéséhez

Optikai érzékelők alkalmazása

Az előre gyártott betontermékek mérnöki szerkezetként való használatának két kérdése csak részben megoldott:
a) Az elméleti úton kimutatott terhek és alakváltozások a valóságban is úgy jönnek létre? A betonelem úgy viselkedik, ahogy azt a tervező és a gyártó kiszámította?
b) Hogyan „működik” a betontermék már összeépítve, műtárgyként a vasúti pályában? Hogyan változtatja meg a vasúti pálya tulajdonságait a pálya alá vagy a pályába beépített betontermék?
Ebből adódóan minden szakember másképp (néha számítások, néha rokonszenv, néha tapasztalat, néha meggyőződés alapján) mást és mást állít ugyanarról a szerkezetről (lásd: Edilon rendszerű útátjáró).
A Csomiép Kft. a fejlesztések előkészítésekor gyakran tapasztalta, hogy a beton anyagú új termékekkel, illetve rekonstrukciós megoldásokkal együtt igény lenne a műtárgyak gyártás alatti, majd a beépítés utáni szerkezeti állapot elemzésére.
Jó lenne, ha már az első elem gyártásakor ismernénk egy tartószerkezet ­belse­jében létrejövő maradó feszültségeket.
Jó lenne, ha a szállítás, beépítés bármely fázisában megmondhatnánk, melyik mi­lyen igénybevételeket ad át a ­beton­elem­nek. Jó lenne, ha pontosan meg tudnánk mondani (értsd: mérni, dokumentálni és bizonyítani), hogy a beépített elem mi­lyen változásokat okoz környezetében,
a vasúti pályában és a csatlakozó mű­tárgy­ban?
Az a kellemes állapot, ha egy elemen (pl. vasúti sín) sok helyen sok mérést tu­dunk egyidejűleg végezni – lehetőleg ká­bel­rengeteg nélkül. Ez először is sok ­egy­idejű adatot jelent a műtárgy különböző helyeiről, a sok adatból pedig könnyen ki­ejthető, ha műszaki vagy mérési hiba kö­vetkeztében nyilvánvalóan hibás értéket kapunk.
A próbaterhelés – ha kötelező vagy ha van rá mód – egy rövid időszakban, például egy napon keresztül azt vizsgálja, hogy a műtárgy a számított értékeknek megfelelően viselkedik-e? Ha igen, jó a műtárgy. Később, üzem közben már se idő, se pénz, se lehetőség nincs erre.
Hacsak szemmel látható repedést, törést, deformációt nem okoz a változás és azt még időben sikerül is észrevenni.


9. ábra. Mérőszenzor elhelyezése sínen
9. ábra. Mérőszenzor elhelyezése sínen

A rendelkezésre álló mérőeszközök nem mindig voltak alkalmasak a beépítés előtti időszak vizsgálatára. Pedig ez érdekelné a gyártót.
A vasúti beépítés után a lehetőségek végképp elfogynak. Pedig innen érdekelné a dolog az üzemeltetőt és a felügyeletet végzőt.
Kell egy rendszer,
– amelyet kinn lehet hagyni éjjel-nappal, télen-nyáron, őrizetlenül;
– amely a gyártás pillanatától a műtárgy élettartamán át folyamatosan működik;
– amelyet nem zavar sem felsővezeték, sem más energiatovábbító vagy -átalakító rendszer közelsége;
– amely folyamatos jelentést tud adni tetszőleges helyen lévő számítógépnek vagy mobil eszköznek;
– amely veszély vagy túlterhelés, vagy bármilyen, nem tervezett igénybevétel esetén azonnal értesíti az üzemeltetőt vagy a felügyeletet végzőt akár a mobiltelefonján keresztül.
Megoldásként olyan optikai elven működő érzékelőrendszer alkalmazását szorgalmazzuk, amely folyamatosan küld a szerkezet (9. ábra) mindenkori állapotára vonatkozó információkat.
A mérés elve egyszerű, egy fényforrásból eredő, a szenzorból visszaverődő fény hullámhossza a szenzort körülágyazó közeg valamely fizikai paraméterének megváltozásával eltolódik. Ez a hullámhosszváltozás pontosan mérhető, és megfelelő kalibrációs eljárással a mért fizikai érték számszerűsíthető. Ilyen módon a hőmérséklet, az alakváltozás, a gyorsulás, a feszültség, a nyíróerők, a deformációs erők testen belüli értékét kapjuk meg.
A rendszer alkalmazásához a lézertechnikában és fejlesztésben járatos B2AM Kft.-től kaptunk segítséget. A Pécsi Tu­do­mányegyetem szakembereiből álló csapat (dr. Kovács Barna, Markovics Ákos, dr. Hatvani Zsolt, Széchenyi Aleksandar) ké­pes a Fiber Sensing portugál cég által forgalmazott rendszer alkalmazására és to­vább­fejlesztésére.


10. ábra. Mérőszenzor elhelyezése övlemezen
10. ábra. Mérőszenzor elhelyezése övlemezen

A mérőrendszer optikai szálak ­belse­jében kialakított mechanikaifeszültség-érzékelőkből és gyorsulásmérőkből, egy- vagy többcsatornás mérőműszerből és kiértékelő programból áll. Az érzékelőegységek optikai rácsok (ún. Fiber-Bragg-Grating, FBG), amelyeket holografikus úton égetnek a fényvezető szál belsejébe. Mechanikai feszültség hatására a rács elhangolódik, ami a műszerben elhelyezett lézer segítségével mérhetővé válik. Egyetlen optikai szálon – így egyetlen csatornán – egyszerre 4, 8 vagy 16 érzékelő helyezhető el, s ez gyakran elegendő a mérési feladat megoldására.
A mérőműszer és a szenzorok egymástól való legnagyobb távolsága 12–15 km lehet, így egy többcsatornás készülék alkalmazásával egymástól távol levő mű­tárgyak és pályaszakaszokon is végezhető valós idejű, online mérés.
A szenzorok hegesztéssel, ragasztással (10. ábra) vagy csavarkötéssel rögzíthetők, a rendszer összeállításakor a kábelezési feladatok a szükséges optikai szálak kis száma miatt minimálisak. Az optikai el­ven mű­ködő mérőrendszer további előnye, hogy az elektromágneses térerőválto­zásokra érzéketlen.
Az alkalmazásainkat két megvalósult mérésen keresztül mutatom be:
Első mérés: Mezőtúr–Gyoma szakasz felújítása, mezőtúri híd, próbaterhelés
A mérést a Felépítményvizsgáló Kft. mérésével egy időben végeztük el.
Egyszerre, egy szálon mért helyek: bordás kiegyenlítő lemez, síntalp, főtartó öv­lemez, főtartó gerinclemez (11. ábra).


11. ábra. Mezőtúri mérések első ábrája Mozdony úszólemezről le, vissza, megáll, átmegy a hídra, híd közepén megáll. Úszólemez  behorpad. Kétszer nagyobb az övlemez oldalán mért kihajlás, mint a tetején mért behajlás.
11. ábra. Mezőtúri mérések első ábrája Mozdony úszólemezről le, vissza, megáll, átmegy a hídra, híd közepén megáll. Úszólemez behorpad. Kétszer nagyobb az övlemez oldalán mért kihajlás, mint a tetején mért behajlás.

Második mérés: 1,0 × 1,5 beépített ­keret­elem mérése a Tárnok–Székesfehérvár szakaszon, üzem közben, 10 érzékelővel
A mérés 2011 nyarán történt a 2010-ben Agárdon, az útátjáró mellett beépített 1,0 × 1,5 m-es kerethídon, mindkét vá­gány alatti keretelemen mértünk feszültségváltozást (12. ábra).
A mérővezeték méteres álló szennyvízben történő ideiglenes kiépítése után há­rom órán keresztül mértük a kétvágányú pá­lyán zajló forgalom hatására kialakult alak­változásokat. Egy mozdonymenetnek köszönhetően méréseinket kalibrálni is tud­tuk. A mérés eredményesen zárult, iga­zolva várakozásainkat.
A mérés legváratlanabb epizódja: egy pillanatra az Egri csillagok jutott eszembe, amikor Bornemissza Gergely a do­bok­ra kihelyezett borsóból tudta, hogy a törökök éppen aknát fúrnak a várfal alatt.
A szenzorok ugyanis oldalirányú mozgást jeleztek vonatmentes időben, ez nagy­jából a mérési hiba, földmozgás vagy a lehetetlen kategória.
A kerethídba ismét „belemerülve” meg­­találtuk a jelzés okát. A 15 m-re lévő útátjáró víztelenítését leleményesen úgy ol­dották meg, hogy a kerethíd falának átfúrásával a vízelvezető csövet utólag „bekötötték” a kerethídba, a csatlakozást pedig kívülről körbe betonozták (13. ábra).
A cső és a kerethíd együttes így ­pon­tosan olyan lett, mint a dunántúli ­regös­ének jellegzetes kísérő hangszere, a ­kö­csög­­du­da.
Ez a cső közvetítette aztán a keretelem körbebetonozott oldalfalába az átjárón át­haladó járművek által keltett rezgéseket.


12. ábra.  Mérővezeték elhelyezése Agárd, kerethíd
12. ábra. Mérővezeték elhelyezése Agárd, kerethíd
13. ábra. Térdig a szennyes vízben –  befolyócső-felderítés
13. ábra. Térdig a szennyes vízben – befolyócső-felderítés





Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a cikkben megnevezett szakembereknek és cégeknek. A vasúti cégeken kívül a Pécsi Tudományegyetem és a BME kutató szakembereinek, az edilon)(sedra társaságnak, valamint Sujtó Gézának és Vörös Zoltánnak tartozom köszönettel értékes segítségükért.

Elhangzott Békéscsabán, a XV. Pálya­fenn­tartási Konferencián.


Hivatkozások
Edilon LC system bemutató anyag
Fiber Sensing: Bringing light to measurement
Orbán Zoltán (PTE PMMK): Boltozott vasúti hidak ellenállásának és élettartamának növelése.
Orbán Zoltán: Condition assessment and rehabilitation of railway masonry arch bridges
Fotók: Hatvani Jenő