A Csomiép Kft. új vasúti vasbeton elemeinek és optikai érzékelős mérési módszerének bemutatása
A Csomiép Kft. új vasútépítési elemei
Vasúti elemeink szabadalmi oltalommal rendelkeznek, és a legnagyobb mennyiségben előre gyártott kerethidak, peronok készültek belőlük. A Csomiép–Mócsán-elemekből több kilométer támfalas árokburkolat épült.
Ez a három termékcsalád Magyar Termék Nagydíj kitüntetésben is részesült.
A vasútépítéshez kapcsolódó fejlesztések
Bordás utófeszített teherelosztó lemez
A boltozott vasúti hidak teherbírása nagymértékben függ a koncentrált jellegű kerékteher eloszlásának mértékétől, a szerkezeti anyagok nyomószilárdságától, valamint a teherviselésbe „bevonható” ún. dolgozó szerkezet szélességétől. Ez utóbbi nagymértékben függ a meglévő szerkezeti repedések mértékétől és elhelyezkedésétől. A vasúti előre gyártott vasbeton teherelosztó bordás lemezelem elsődleges feladata, hogy növelje a teherelosztás mértékét, így csökkentse a szerkezetre háruló dinamikus és koncentrált jellegű hatásokat, megnövelve a teherbírást (1. ábra).

Az előre gyártott teherelosztó lemezek hosszirányban össze vannak feszítve, ezért együttdolgozásuk biztosított. A rendszer újszerűsége abban rejlik, hogy a lemezek vastagságát aszerint optimalizálhatjuk, hogy az ágyazat vastagságától és a meglévő szerkezet kialakításától függően milyen mértékű teherelosztásra van szükség. További kedvező hatásként említhető a boltozat feletti szigetelés megoldása, valamint az ágyazat oldalirányú megtámasztásának
biztosítása (2. ábra).

A vasúti előre gyártott vasbeton teherelosztó bordáslemez elem a vasúti hidakat – elsősorban boltozott hidakat – oly mértékben erősíti meg, hogy a meglévő hídszerkezet terhelhetőségét és élettartamát tervezhető mértékben megnöveli, lehetőséget biztosítva a meglévő hídszerkezet eredeti formában történő megóvására.
A vasúti előre gyártott vasbeton teherelosztó bordáslemez elem szabadalmi védettség alatt ál. Az alkalmazás előnyei
a hagyományos módszerekkel szemben:
– Nem kell az esztétikailag megfelelő boltozatokat más hídtípusra átépíteni a terhelés vagy sebesség növekedése miatt.
– A jelenlegi javítási módok helyett töredék idő alatti megvalósítás (vágányzári idők egy napra csökkennek, ezáltal a felújítás költsége akár harmadára csökken).
– Számításokkal és modellezéssel igazolt teherbírás-növekedés.
– A szerkezet megoldja a boltozat felső vízszigetelését és vízelvezetését.
– Az előre gyártott szerkezet szerelési jellegű építésmódja jelentősen csökkenti
a környezetterhelést.
– Műemlékvédelmi vagy táj-, illetve városvédelmi szempontból védendő szerkezeteknél is használható, felújítás után a védett, felújított műtárgy képe nem változik.
– Előregyártással az utófeszített szerkezet egyenletes minősége biztosítható a monolit szerkezetekkel
szemben (3. ábra).

Előre gyártott útátjáró lemez rugalmas ágyazású Edilon rendszerhez
Társaságunk megvizsgálta a korábban Magyarországon kínált és beépített útátjáró elemeket és rendszereket. Először az üzemeltetőket kerestük meg, hogy mondjanak véleményt a területükön található, jelenleg üzemeltetett rendszerekről. Kikértük az átjárók építésében jártas szakemberek véleményét is. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és a MÁV azon szakembereit kerestük fel, akik a tervek felülvizsgálatával és jóváhagyásával foglalkoznak.
Munkánkban nagy segítségünkre voltak a dr. Kazinczy László vezetésével végzett, a BME Út és Vasútépítési Tanszéken folyamatban lévő és befejezett átjáróvizsgálati projektjeik.
2008-ban az országban elsőként – kísérleti jelleggel – legyártottuk és beépítettük a CDM rendszerű útátjárót. A sínt a rugalmas ágyazóköpennyel a gyártás folyamán építettük be a 11,5 m hosszú, 32 t-s elembe. Az átjáró a Csomiép Kft. iparvágány és a 4415. sz. út kereszteződésében épült be 170 m sugarú ívben (4. ábra).
A tapasztalatok azt mutatták, hogy az egy elemből készült átjáró rendkívül teherbíró, a szemcsés ágyazás miatt a nagy felületen összegyűlő csapadékvíz könnyen elszivárogtatható az elem környezetén kívül, illetve a hozzájutó víz is teljesen távol tartható az átjárótól.
A gyártóműben beágyazott sínek viszont szállítási problémákat jelentettek.
A paneleket ezzel a rendszerrel nem lehetett folyamatos burkolatként alkalmazni. A hegesztéseknek meg kellett volna tartani panelközönként egy szakaszt, amit helyszíni köpenyezéssel és betonozással lehet aztán folytonossá tenni.
Mi ellenben olyan elemet akartunk készíteni, amellyel a helyszínen minimális munkával, finomszabályozást lehetővé tévő, folyamatos, rugalmas ágyazással, nagyon rövid vágányzárral és úttereléssel építhetünk hosszú élettartamú vasúti átjárót.

Az összes feltételünknek csak az Edilon rendszer felelt meg. Az Edilon Sedra rendszer előnyei:
– hatalmas referenciamennyiség világszerte;
– 200 km/h-ig magyarországi minősítés;
– 20 éves jó üzemeltetési tapasztalat Magyarországon;
– karbantartási igénye nincs;
– gyorsan építhető, egy emeléssel elhelyezhető;
– az előkészített vályú- és sínfelületeknek köszönhetően gyorsan elhelyezhető a sín és kiönthető a rugalmas ágyazás;
– javítási igénye (más típusok tapasztalat szerinti 5-10 éves javítás elemcseréjével szemben) csak a sín 12-15 mm-es kopása után van. Ekkor a sínszakaszt és a ragasztót kivágjuk, majd az új sínt beragasztjuk és a pályában csatlakoztatjuk, az átjárótípus alkalmazása nem haladja meg a kiselemes átjárók létesítésének költségeit.
– az útátjáró elemekbe hossz- és keresztirányban ? 100–150 mm-ig közművezeték védőcső építhető be (5. ábra).

A Csomiép Kft. az első Edilon rendszerű útátjáróját 2010-ben a Szombathely–Nagykanizsa vonal 1528+36,74 hm szelvényében a 76. sz. főút keresztezésének felújításához készítette. Beépítő partnerünk a MÁVGÉP Kft. volt. A sínbeépítést és kiöntést a Normálnyomtáv Kft. készítette. Az anyag kiválasztásánál és a rugalmas átmeneti szakasz kialakításánál Vörös Zoltán és az MSC Kft. szakmai tanácsadását vettük igénybe.
A beépítés egy nap alatt készült el,
10 mm sínkoronaszint kiemeléssel. A végleges útcsatlakozás a főút rekonstrukciója miatt 2011 tavaszán valósult meg.
A 10 (+ 2 × 1,1) m hosszú, 31 t-s elem 100 mm átmérőjű beépített kábelcsatornákat és 2-2 rugalmas átmeneti lefogatást tartalmaz. A pontos beépítést az üzemeltető gondos előkészítésének köszönhe-
tően az átjáró csatlakozó szakaszának előzetes szabályozása tette lehetővé (6. ábra).
Az alkalmazás és az együttműködés kedvező tapasztalatai alapján 2011-ben
a Normálnyomtáv Kft. kivitelezéséhez a szegedi 4-es villamos rekonstrukciójánál 140 fm útátjáró panelt készítettünk.
A pályalemezek egy része átmeneti ívben és ívben helyezkedett el. Az átépítés a tervezett időszakban és határidőre, a forgalom minimális zavarásával készült el
(7., 8. ábra).
Az üzemeltetők egyre gyakrabban használják ezt az átjáró típust, mert a közúti forgalom, a vasúti sebesség és a terhelések növekedésével az elemes átjárók rendszeres javítása-cseréje meghaladja anyagi lehetőségeiket.



Új távdiagnosztikai módszer műtárgyak és a csatlakozó pályaszakaszok vizsgálatához és folyamatos ellenőrzéséhez
Optikai érzékelők alkalmazása
Az előre gyártott betontermékek mérnöki szerkezetként való használatának két kérdése csak részben megoldott:
a) Az elméleti úton kimutatott terhek és alakváltozások a valóságban is úgy jönnek létre? A betonelem úgy viselkedik, ahogy azt a tervező és a gyártó kiszámította?
b) Hogyan „működik” a betontermék már összeépítve, műtárgyként a vasúti pályában? Hogyan változtatja meg a vasúti pálya tulajdonságait a pálya alá vagy a pályába beépített betontermék?
Ebből adódóan minden szakember másképp (néha számítások, néha rokonszenv, néha tapasztalat, néha meggyőződés alapján) mást és mást állít ugyanarról a szerkezetről (lásd: Edilon rendszerű útátjáró).
A Csomiép Kft. a fejlesztések előkészítésekor gyakran tapasztalta, hogy a beton anyagú új termékekkel, illetve rekonstrukciós megoldásokkal együtt igény lenne a műtárgyak gyártás alatti, majd a beépítés utáni szerkezeti állapot elemzésére.
Jó lenne, ha már az első elem gyártásakor ismernénk egy tartószerkezet belsejében létrejövő maradó feszültségeket.
Jó lenne, ha a szállítás, beépítés bármely fázisában megmondhatnánk, melyik milyen igénybevételeket ad át a betonelemnek. Jó lenne, ha pontosan meg tudnánk mondani (értsd: mérni, dokumentálni és bizonyítani), hogy a beépített elem milyen változásokat okoz környezetében,
a vasúti pályában és a csatlakozó műtárgyban?
Az a kellemes állapot, ha egy elemen (pl. vasúti sín) sok helyen sok mérést tudunk egyidejűleg végezni – lehetőleg kábelrengeteg nélkül. Ez először is sok egyidejű adatot jelent a műtárgy különböző helyeiről, a sok adatból pedig könnyen kiejthető, ha műszaki vagy mérési hiba következtében nyilvánvalóan hibás értéket kapunk.
A próbaterhelés – ha kötelező vagy ha van rá mód – egy rövid időszakban, például egy napon keresztül azt vizsgálja, hogy a műtárgy a számított értékeknek megfelelően viselkedik-e? Ha igen, jó a műtárgy. Később, üzem közben már se idő, se pénz, se lehetőség nincs erre.
Hacsak szemmel látható repedést, törést, deformációt nem okoz a változás és azt még időben sikerül is észrevenni.

A rendelkezésre álló mérőeszközök nem mindig voltak alkalmasak a beépítés előtti időszak vizsgálatára. Pedig ez érdekelné a gyártót.
A vasúti beépítés után a lehetőségek végképp elfogynak. Pedig innen érdekelné a dolog az üzemeltetőt és a felügyeletet végzőt.
Kell egy rendszer,
– amelyet kinn lehet hagyni éjjel-nappal, télen-nyáron, őrizetlenül;
– amely a gyártás pillanatától a műtárgy élettartamán át folyamatosan működik;
– amelyet nem zavar sem felsővezeték, sem más energiatovábbító vagy -átalakító rendszer közelsége;
– amely folyamatos jelentést tud adni tetszőleges helyen lévő számítógépnek vagy mobil eszköznek;
– amely veszély vagy túlterhelés, vagy bármilyen, nem tervezett igénybevétel esetén azonnal értesíti az üzemeltetőt vagy a felügyeletet végzőt akár a mobiltelefonján keresztül.
Megoldásként olyan optikai elven működő érzékelőrendszer alkalmazását szorgalmazzuk, amely folyamatosan küld a szerkezet (9. ábra) mindenkori állapotára vonatkozó információkat.
A mérés elve egyszerű, egy fényforrásból eredő, a szenzorból visszaverődő fény hullámhossza a szenzort körülágyazó közeg valamely fizikai paraméterének megváltozásával eltolódik. Ez a hullámhosszváltozás pontosan mérhető, és megfelelő kalibrációs eljárással a mért fizikai érték számszerűsíthető. Ilyen módon a hőmérséklet, az alakváltozás, a gyorsulás, a feszültség, a nyíróerők, a deformációs erők testen belüli értékét kapjuk meg.
A rendszer alkalmazásához a lézertechnikában és fejlesztésben járatos B2AM Kft.-től kaptunk segítséget. A Pécsi Tudományegyetem szakembereiből álló csapat (dr. Kovács Barna, Markovics Ákos, dr. Hatvani Zsolt, Széchenyi Aleksandar) képes a Fiber Sensing portugál cég által forgalmazott rendszer alkalmazására és továbbfejlesztésére.

A mérőrendszer optikai szálak belsejében kialakított mechanikaifeszültség-érzékelőkből és gyorsulásmérőkből, egy- vagy többcsatornás mérőműszerből és kiértékelő programból áll. Az érzékelőegységek optikai rácsok (ún. Fiber-Bragg-Grating, FBG), amelyeket holografikus úton égetnek a fényvezető szál belsejébe. Mechanikai feszültség hatására a rács elhangolódik, ami a műszerben elhelyezett lézer segítségével mérhetővé válik. Egyetlen optikai szálon – így egyetlen csatornán – egyszerre 4, 8 vagy 16 érzékelő helyezhető el, s ez gyakran elegendő a mérési feladat megoldására.
A mérőműszer és a szenzorok egymástól való legnagyobb távolsága 12–15 km lehet, így egy többcsatornás készülék alkalmazásával egymástól távol levő műtárgyak és pályaszakaszokon is végezhető valós idejű, online mérés.
A szenzorok hegesztéssel, ragasztással (10. ábra) vagy csavarkötéssel rögzíthetők, a rendszer összeállításakor a kábelezési feladatok a szükséges optikai szálak kis száma miatt minimálisak. Az optikai elven működő mérőrendszer további előnye, hogy az elektromágneses térerőváltozásokra érzéketlen.
Az alkalmazásainkat két megvalósult mérésen keresztül mutatom be:
Első mérés: Mezőtúr–Gyoma szakasz felújítása, mezőtúri híd, próbaterhelés
A mérést a Felépítményvizsgáló Kft. mérésével egy időben végeztük el.
Egyszerre, egy szálon mért helyek: bordás kiegyenlítő lemez, síntalp, főtartó övlemez, főtartó gerinclemez (11. ábra).

Második mérés: 1,0 × 1,5 beépített keretelem mérése a Tárnok–Székesfehérvár szakaszon, üzem közben, 10 érzékelővel
A mérés 2011 nyarán történt a 2010-ben Agárdon, az útátjáró mellett beépített 1,0 × 1,5 m-es kerethídon, mindkét vágány alatti keretelemen mértünk feszültségváltozást (12. ábra).
A mérővezeték méteres álló szennyvízben történő ideiglenes kiépítése után három órán keresztül mértük a kétvágányú pályán zajló forgalom hatására kialakult alakváltozásokat. Egy mozdonymenetnek köszönhetően méréseinket kalibrálni is tudtuk. A mérés eredményesen zárult, igazolva várakozásainkat.
A mérés legváratlanabb epizódja: egy pillanatra az Egri csillagok jutott eszembe, amikor Bornemissza Gergely a dobokra kihelyezett borsóból tudta, hogy a törökök éppen aknát fúrnak a várfal alatt.
A szenzorok ugyanis oldalirányú mozgást jeleztek vonatmentes időben, ez nagyjából a mérési hiba, földmozgás vagy a lehetetlen kategória.
A kerethídba ismét „belemerülve” megtaláltuk a jelzés okát. A 15 m-re lévő útátjáró víztelenítését leleményesen úgy oldották meg, hogy a kerethíd falának átfúrásával a vízelvezető csövet utólag „bekötötték” a kerethídba, a csatlakozást pedig kívülről körbe betonozták (13. ábra).
A cső és a kerethíd együttes így pontosan olyan lett, mint a dunántúli regösének jellegzetes kísérő hangszere, a köcsögduda.
Ez a cső közvetítette aztán a keretelem körbebetonozott oldalfalába az átjárón áthaladó járművek által keltett rezgéseket.


Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a cikkben megnevezett szakembereknek és cégeknek. A vasúti cégeken kívül a Pécsi Tudományegyetem és a BME kutató szakembereinek, az edilon)(sedra társaságnak, valamint Sujtó Gézának és Vörös Zoltánnak tartozom köszönettel értékes segítségükért.
Elhangzott Békéscsabán, a XV. Pályafenntartási Konferencián.
Hivatkozások
Edilon LC system bemutató anyag
Fiber Sensing: Bringing light to measurement
Orbán Zoltán (PTE PMMK): Boltozott vasúti hidak ellenállásának és élettartamának növelése.
Orbán Zoltán: Condition assessment and rehabilitation of railway masonry arch bridges
Fotók: Hatvani Jenő