Az alapítást követően a társaság a MÁV Zrt. részére végzett pályadiagnosztikai tevékenységet, de a társaság elkötelezett és szakmájukat magas szinten végző vezetőinek és munkatársainak köszönhetően egy-két éven belül a diagnosztikai szolgáltatások értékesítése a nemzetközi piacon is jelentős volt.

A nemzetközi megrendelésekkel elért nagyobb eredményt a társaság a folyamatos fejlődésre, azaz a legújabb méréstechnikai fejlesztések megvalósítására fordította. A MÁV KFV Kft. az alkalmazott mérési rendszerekhez kapcsolódóan többféle értékelési módot, illetve sok új eljárást és vizsgálati módszert honosított meg. Gyorsan reagálva a jelentkező méréstechnikai fejlesztési igényekre – például az utóbbi 10 évben a vasútvonalakon a gördülő érintkezés által okozott fáradási károsodások, sínhibák nagy számban történő megjelenésére – az örvényáramos vizsgálati módszert nagyon rövid időn belül rendszerbe állította, mindkét síndiagnosztikai mérővonatán. Ezenkívül korszerű kézi mérőeszközöket is beszerzett elsősorban a lokális, kritikus vágányszakaszok és a kitérők mérésére.
A MÁV KFV Kft. alapvetően a hazai és környező országok vasúttársaságainak pályaműködtető szervezetei részére nyújt gépi vágány- és síndiagnosztikai szolgáltatásokat. A társaság fő tevékenysége a pályafelügyeleti tevékenység szerves részét képező műszaki vizsgálat, amelynek keretében elsődlegesen a vasúti vágányok és sínek, valamint a vasúti műtárgyak rendszeres diagnosztikai vizsgálatát végzi. Az általunk végzett diagnosztikai szolgáltatások a pályaműködtető vasútvállalatoknak fontos tevékenység, hiszen a vasúti pálya és tartozékainak, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete a feladatuk, amit az előírásoknak megfelelően meghatározott időszakonként el kell végezni. A vasúti szakterületen egyre szűkülő humánerőforrás-utánpótlás Európa sok országában gondot jelent. A társaság által nyújtott szolgáltatások a XXI. század technológiai, illetve szociális környezetét figyelembe véve humán erőforrással már nem helyettesíthetők.

A mérési rendszerekhez általában egy úgynevezett „irodai program” is tartozik, ahol a mérési eredmények megjeleníthetők, visszakereshetők, a korábbi eredményekkel összehasonlíthatók, illetve tetszőleges paraméterekkel és beállításokkal újból ki lehet értékelni. A különféle diagnosztikai vizsgálati mérések eredményei szemléletesen, célirányosan és igény szerint csoportosítva jeleníthetők meg a Pályadiagnosztikai szakértői rendszerben (PÁTER), amelyet a társaság a korábbi széles körű tapasztalatai alapján fejlesztett ki. A szolgáltatások bővítésével, illetve az egyes kiértékelési eljárások továbbfejlesztésével a mérési eredményekből társaságunk jelentős hozzáadott értékkel tud többletinformációkat nyújtani a megrendelői számára, ezzel is segítve a pályaműködtető karbantartási, felújítási és beruházási munkáinak tervezését.
A vasúti pályadiagnosztika területén a piaci szereplők folyamatosan változnak, a verseny erősödött, ami a társaságtól még nagyobb odafigyelést követel meg a termelési tényezőkre, a külső és iparági környezetre, valamint a versenytársakra egyaránt. A tartós és eredményes fennmaradáshoz szükséges a cég által jelenleg is végzett diagnosztikai szolgáltatások fejlesztése, azok bővítése. A MÁV KFV Kft. az elmúlt 25 éves működése során folyamatosan törekedett új üzleti kapcsolatok megszerzésére, majd azok megtartására úgy, hogy szem előtt tartotta a vállalkozás jó hírnevének megteremtését, később ennek megőrzését, növelését. Az utóbbi évtizedben sín- és/vagy vágánydiagnosztikai szolgáltatást nyújtott, illetve jelenleg is nyújt a MÁV Zrt., a GYSEV Zrt., a MÁV-HÉV Zrt., a BKV Zrt., valamint a szlovén, az osztrák és a szlovák vasút számára.
A MÁV KFV Kft. a síndiagnosztikai tevékenységekkel kapcsolatos nemzetközi szakmai életben Közép-Európában vezető szerepet lát el, illetve európai szinten is kimagasló eredményeket ért el. Kiváló szakmai kapcsolatai alakultak ki a mérőrendszerek európai piacának vezető vállalataival, illetve a nemzeti vasúttársaságok (DB, ÖBB, SBB, SŽ, ŽSR, SZDC, PKP stb.) szakmai vezetőivel és illetékeseivel. Rendszeresen részt vesz kiállítóként a kétévente megrendezett berlini nemzetközi vasútijármű- és közlekedéstechnikai szakkiállításon, az INNOTRANS-on, ahol a legújabb fejlesztések bemutatására, illetve a nemzetközi gyártókkal és partnerekkel való kapcsolattartásra is sor kerül. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően a társaság résztvevője és formálója a szakterületen folyó innovációknak (2. ábra).

A társaság főbb tevékenységei:

• vágánydiagnosztika – vágánygeometria, járműdinamika és űrszelvénymérés;
• síndiagnosztika – ultrahangos és örvényáramos vizsgálat, sínprofil és hullámoskopás-mérés, sínek hegesztéseinek geometriai és anyagvizsgálata, egyenértékű kúposság vizsgálata;
• híddiagnosztika;
• alépítmény-diagnosztika – vasúti földművek geofizikai vizsgálata;
• vasúti felépítményi – anyagminősítés gyártóműben és pályában;
• járművizsgálat – mérő- és vizsgálóberendezések fejlesztése, a vasúti pályadiagnosztika korszerűsítése.

Vágánygeometria

A MÁV KFV Kft. pályadiagnosztikai tevékenységének egyik alappillére a vágánygeometriai mérési tevékenység, ami elengedhetetlen a közlekedés biztonsága szempontjából. A sínszálak relatív geometriáját jellemző legfontosabb mért alapparaméterek a vasút története során lényegükben nem változtak. Ezek a következők: nyomtávolság, süppedés, irány, túlemelés és síktorzulás.

Az előbb említett mért paraméterekre épül a közvetlen balesetveszélyt jelentő, néhány méteres durva hibák megtalálásától az akár teljes vasútvonalat érintő hosszú távú stratégiai döntések szintjéig terjedő minden vágánygeometriai adatszolgáltatás. Alapításkor a társaság három hagyományos érintkezéses mérőkocsival rendelkezett: az FMK-002 jelű, Amsler típusú kisméretű mérőjárművel (1962–2008), az FMK-003 számú mérőkocsival (1968–1999) és az 1990-ben üzembe helyezett FMK-004 mérőkocsival, amelyre 2012-ben egy forgólézeres űrszelvénymérő berendezés, valamint 2023-ban az FMK-007 mérőjárművel egyenértékű érintkezésmentes optikai vágánygeometriai alrendszer is fel lett szerelve (3. ábra).

Az FMK-007 jelű vágánygeometriai mérőkocsi (4. ábra) 2001-ben lett üzembe helyezve. A mérési rendszer korszerűsítése 2011-ben valósult meg. Az optikai mérőrendszer lézersugaras távolságmérő szenzorokkal azóta is teljesen érintkezésmentesen vizsgálja a sínszálak geometriai viszonyait és ezzel egy időben a járműdinamikai paramétereket is szolgáltatja.
A ma használt FMK-004-es és FMK-007-es mérőkocsikon a mérési grafikonokat és a speciális, úgynevezett lokális hibalista-kiértékelések eredményeit már nagy teljesítményű, számítógépek által vezérelt ipari nyomtatók vetik papírra a megrendelőink számára. Az összes mérési jellemzőt a pálya menti 25 centiméteres felbontással, a szükséges helyazonosítási és egyéb infrastruktúra-háttérinformációkkal mérési fájlokba mentjük. Ez a hatalmas adattömeg az alapja a rendkívül szerteágazó számítógépes megjelenítési, értékelési, elemzési szolgáltatásoknak, amelyeket társaságunk nyújt a megrendelői, vagyis az infrastruktúra-üzemeltető pályafenntartók számára. Korszerű irodai kiértékelőrendszerünkben lekérdezhetők a különböző határérték-kategóriák és kiértékelési sebességkombinációk szerinti hibalisták, valamint általános minősítési és statisztikai adatok.
A mindennapos operatív intézkedések alapjául szolgáló lokális hibák értékelési szintjén túl meg kell említenünk a diagnosztikai eredmények felhasználásának következő szintjét is. A mérési eredményekből stratégiai döntéseket, hosszabb távú karbantartási és felújítási terveket megalapozó általános vágányállapot-minősítő számok is képezhetők. (Hagyományos magyarországi integrálelvű SAD minősítőszám, Vaszary-féle alakszám és az európai szinten szabványosított [EN 13848-6] szóráselvű mérőszám.)

Járműdinamika

Az FMK-007 mérőkocsi az eltolódásszemléletű (vágánygeometriai) és erő/gyorsulás szemléletű (járműdinamikai) mérései, vagyis a pálya-jármű rendszer egységes kezelése a vasúti szakterületen működő szolgáltató mérnökök korszerű szemléletmódjában helyet kell kapjon. Azért is fontos ennek a kapcsolatnak a vizsgálata, mert ugyanolyan nagyságú vágánygeometriai hibák – a hiba alakjától, más közeli hibák együttes hatásától vagy éppen a rajta áthaladó jármű fizikai kialakításából fakadóan – teljesen más baleseti veszélyt jelenthetnek, holott a vágánygeometriai lokális hibalistában teljesen azonosnak tűnnek.

Korát megelőzve, az FMK-007 mérőkocsin már az ezredforduló óta működik járműdinamikai mérőrendszer, amely a 2018-as, legutolsó mérőrendszer-korszerűsítést követően 24 darab gyorsulásmérő jelei alapján végez valós idejű számításokat (5. ábra). A jármű csapágytokjain, forgóvázkeretein és kocsiszekrényén is elhelyezett gyorsulásmérők segítségével – a megfelelő fizikai számítások útján – a számítógép minden pillanatban meghatározza a vasúti kerékpár és a vágány közt fellépő erőket. Ezen erők arányából lehet következtetni a siklásbiztonságra, illetve a pálya hirtelen bekövetkező maradó alakváltozásának veszélyére.

Űrszelvénymérés

Az új, gépesített, kiemelkedő termelékenységű technológiai megoldások sok, korábban kézi emberi munkavégzést igénylő tevékenységet váltanak ki. Ilyen az űrszelvénybe érő vagy azt megközelítő objektumok felmérése is, amelyre megoldást ad a mérővonaton folyamatosan működtethető forgólézeres felmérés. A MÁV KFV Kft.-nél kifejlesztett eljárások sok tekintetben jobban alkalmazkodnak a pályafenntartási szakemberek igényeihez.

A 2012-ben üzembe állított mérőrendszer éjszakai mérés esetén is minden űrszelvényakadályhoz fényképet társít és folyamatos videofelvételt készít. Ezenkívül munkatársaink további, mélyebb értékeléseket végeznek a kiértékelés automatizálható része után (6. ábra), megnevezik a felmért objektumokat (ez lehet növényzet, jelző, híd, peronszegély stb.), majd a növényzet szűrését is elvégzik. A növényzetet reprezentáló akadálylista-bejegyzéseket is átadjuk megrendelőink részére, de olyan kiegészítő kiértékelés is készül, amely a növényzetet – mint könnyen eltávolítható akadálytípust – figyelmen kívül hagyja. Innovációt jelent az űrszelvénymérés-kiértékelésben a MÁV KFV Kft. által szolgáltatott, dinamikusan konfigurálható, hosszabb pályaszakaszokat reprezentáló minimumdiagramok rendszere. Ennek segítségével megrendelőink akár egy teljes vasútvonalat át tudnak tekinteni, és a sok ezer keresztmetszet összevonásával azok eredőjét (vagyis a teljes vonalra értelmezett térbeli áteresztőképesség rajzát) tekintheti meg a felhasználó. A fejlesztésnek köszönhetően a mérőkocsiba épített űrszelvénymérő rendszer a felmért objektumok helyzetét szelvényköveken alapuló vasúti helyazonosítási rendszer szerint tárolja el. Az űrszelvénymérő berendezéssel természetesen nemcsak az űrszelvény szabad voltának ellenőrzése zajlik, hanem az idevonatkozó utasítások alapján a felmért adatokat a szabványos űrszelvényprofilnál lényegesen nagyobb szelvényre (például 3 m széles) is kiértékeljük. E nagyobb térrészekben megtalálható objektumok alapján születik meg a döntés a pályahálózat-működtetőnél a túlméretes küldemények továbbíthatóságáról.

GNSS-alapú helyazonosítási rendszer

A pályadiagnosztikával foglalkozó szakembereknek a mérések során kettős kihívással kell szembenézniük: nem elég csupán a mérések pontos végrehajtása, hanem jelentős erőfeszítéseket igényel a mért eredmények nyomon követhető helyazonosító adatokkal történő ellátása is, hogy a felfedezett hibákat a pályafenntartást végző szakemberek egyértelműen megtalálhassák, nyilvántarthassák, romlásukat idősoros elemzésekben nyomon követhessék. A GNSS-technológia megjelenésével a társaság által használt mérőkocsikon megteremtettük annak lehetőségét, hogy a menet közbeni, valós idejű szelvénykorrekciókat automatizáltan, egy sajátosan erre a célra kifejlesztett háttéradatbázis alapján 1 méteres pontosságon belül végezzük. A DGNSS-korrekció tartalmazza a földi referenciaállomások alapján a műholdról érkező jelek légköri torzulásából fakadó hibáinak, a műholdak pályahibáinak a kiszűrését. Ehhez elengedhetetlen, hogy minden vasúti vonalra, vágányra rendelkezésre álljon egy úgynevezett GNSS-szelvény-adatbázis.

Pályadiagnosztikai szakértői rendszer

Társaságunk a megrendelői igények magasabb szintű kiszolgálása érdekében közel másfél évtizede egy szerver-kliens alapú számítógépes szakértői diagnosztikai programrendszer kifejlesztését határozta el, amely a korábbi évtizedek ilyen irányú tapasztalataira és eredményeire épült. Az új program egyik előnye, hogy a kezelt vasúthálózat fizikai alapon kerül definiálásra, és a tárolt adatok ehhez a fizikai hálózathoz kötődnek. A vasúttársaság tényleges vonalai (kezdő és végpont) logikai definícióval illeszkednek a fizikai hálózatra, így az esetleges vonalátszervezések könnyebben és adatveszteségek nélkül kezelhetők. A programon végrehajtott, azóta is tartó, folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre több új funkció valósítható meg. A PÁTER program több tucat infrastruktúra-adat nyilvántartására és kezelésére alkalmas. Idetartoznak a vágány szerkezeti elemei, a vágánykapcsolatok, a műtárgyak és sokféle pályatartozék. Az infrastruktúra-nyilvántartásban megtaláljuk a vágányra vonatkozó műszaki adatokat, például a síntípust, az aljtípust, különféle sebességeket, tengelyterhelést, átgördült bruttótonnát, ívviszonyokat stb. A pályafelügyelet keretében sokféle szempont szerint történik a vágány állapotának a vizsgálata. Ilyen például a vágánygeometria mérése, a sín anyagszerkezeti és profilvizsgálata, amelyet négy mérési rendszerrel végzünk a síndiagnosztikai szerelvényen, de említést kell tenni az űrszelvénymérésről és a geo­­radarral végzett vasúti földművizsgálatról is, amely rendszerek adatainak a rögzítése is lehetséges a programban. A mérési és vizsgálati paraméterek értékelését a vonatkozó mérethatár-előírások alapján végzi el a program. Ennek segítségével adhatók meg a lokális hibahelyek, ezenkívül az általános állapotot jellemző mérő- és minősítőszámok is meghatározhatók és értékelhetők. A különféle mérések elvégzését követően viszonylag rövid időn belül feltöltjük az adatokat a PÁTER rendszerbe, így naprakész adatokkal dolgozhatunk. Fontos kiemelni, hogy csak a minősített adatokat (lokális hibahelyek, általános állapotot jellemző mérő- és minősítőszámok) rögzítjük, azaz nem kerül be a szakértői rendszerbe az összes adat, ezek elemzésére a korábban említett irodai programok állnak a felhasználók rendelkezésére. A PÁTER rendszerben flexibilisen, az elemzési feladathoz specifikusan konfigurálható útalapú grafikus ábrázolásban sokféle diagram-összeállítás jeleníthető meg. Ezáltal a felhasználó együtt tekintheti meg az infrastruktúra-adatok térbeli elhelyezkedését és az egyes mérési, vizsgálati rendszerek által szolgáltatott adatok alapján a vágány állapotát, amely az ok-okozati összefüggések feltárását is lehetővé teszi. A nyilvántartások kezelése (megtekintése és módosítása) térbelileg és szervezeti hierarchiában felépített jogosultsági rendszeren keresztül biztosított. Az egymás után következő mérési és vizsgálati időszakokban kapott diagnosztikai adatokat és eredményeket a rendszer eltárolja. Lehetőség van bármely két mérési eredmény grafikus összevetésére, a változásdiagram elemzésére. A rendszer alkalmas az összes tárolt mérési eredmény egyidejű megjelenítésére is. Az áttekinthetőség szempontjából optimális grafikonmennyiségen felül az állapotváltozás elemzését időalapú grafikus ábrázolás és változási trendmegjelenítő funkció segíti. A PÁTER program egyik fontos funkciója a diagnosztikai adatok időbeli változásainak, trendjének elemzése, mivel ezen alapul a szükséges karbantartási munkák tervezése. A tervezés az általános állapotot jellemző minősítőszám, valamint a kapcsolódó mérethatárok felhasználása alapján történik. A program javaslatot tesz az elvégzendő karbantartási munkákra, és ezen túlmenően időbeli, több évre történő előretekintéssel jelzést ad a későbbiekben várható karbantartási munkaszükségletre is, így ad támpontot a pályafenntartási szakemberek számára a többéves gördülőtervek és forrásigények elkészítéséhez. A program jelenleg a vágányszabályozási, az ágyazattisztítási és sínkarbantartási munkákra tud javaslatot adni. A karbantartási munkatervezéshez kapcsolódik a programnak egy olyan funkciója, amelyben megadható egy-egy konkrét technológia a kiválasztott karbantartási munkához. A választott technológiához tartozik egy fajlagos költség, ezáltal lehetőség van arra, hogy költségkalkulációt készítsen a felhasználó. Hosszú távú célunk, hogy ennek a szolgáltatásnak az alkalmazását a gyakorlatban széles körben felhasználják, amely által az infrastruktúra-üzemeltetők műszaki tervezésén felül az üzleti tervek elkészítése során is hasznosításra kerülnek az ebből származó eredmények. A rendszer struktúrájának köszönhetően lehetőség van a nyilvántartandó pályaelemek, infrastruktúra-adatok körének bővítésére, illetve újabb mérőrendszerek felvételére. Az új mérőrendszerek (például videós pályafelügyeleti rendszer [VPR], georadaros mérőrendszer, felsővezeték-mérő rendszer stb.), illetve azokon belül felvett mérési paraméterek digitális úton képződő, megfelelő fájlstruktúrába rendezett mérési adatait a rendszer fogadni tudja. Ezáltal biztosított a PÁTER rendszerben, hogy a vágánygeometriai és síndiagnosztikai elemzéseken túlmenően új diagnosztikai rendszerek adatai alapján a jelenleginél szélesebb körű állapotfeltárás álljon a szakemberek rendelkezésére. A videós pályafelügyeleti rendszer megvalósítása lehetővé tenné a vágány szerkezeti állapotának figyelemmel kísérését, a georadaros mérőrendszer biztosítani tudja az alépítményi hibahelyek feltárását. A MÁV KFV Kft. célja, hogy a PÁTER program továbbfejlesztésénél a pályadiagnosztika komplexitásának bővítésén felül a felhasználói visszajelzésekből származó igényeket is kielégítse.

Síndiagnosztika

A vasúti pályadiagnosztikának a vágánygeometriai paraméterek ellenőrzése mellett másik meghatározó területe a felépítmény elsődleges teherhordó szerkezetének, a sínek állapotának rendszeres vizsgálata. Ez a tevékenyég egyrészt garantálja a forgalombiztonság magas szinten tartását, másrészt nélkülözhetetlen adatokat szolgáltat a pálya üzemeltetéséhez, fenntartásához és a gazdaságos sínkarbantartási munkák tervezéséhez.
A síndiagnosztikai tevékenység, azon belül pedig az ultrahangos sínvizsgálat, egyike a legrégebb óta végzett műszeres pályadiagnosztikai vizsgálatoknak a MÁV KFV Kft.-nél (illetve elődszervezeteinél).
Az első kézi műszeres ultrahangos vizsgálatok 1957-ben kezdődtek meg a MÁV hálózatán, az első ultrahangos mérővonat pedig a ’70-es évek közepén indult el, amely napjainkig számos alkalommal korszerűsödött a technológiai és IT (információs technológia) fejlődésének köszönhetően. Napjainkra a síndiagnosztikai vizsgálatok rendszere kibővült és számos vasútspecifikus vizsgálóberendezés áll a szakemberek rendelkezésére, az egy és két sínszálas kézi készülékektől kezdve a mérővonatokra telepíthető 50-70 km/h vizsgálati sebességre képes technológiákig. A síndiagnosztika ma már nem csak az ultrahangos vizsgálatot jelenti, mivel az elmúlt időszakban számos más vizsgálati és mérési igény került megvalósításra. A síndiagnosztikai mérőeszközök egyik csoportja a vasúti sínek belső, szabad szemmel nem látható hibáinak felderítésére, azaz a keresztmetszet belsejéből (7. ábra) vagy felszínéről induló repedések kimutatására szolgálnak. E sínhibák detektálásáért felel az ultrahangos és az örvényáramos vizsgálat.

A síndiagnosztika másik fontos tevékenysége a repedések feltárása mellett a vasúti sínek alak és kopás szempontjából történő ellenőrzése, a kopási folyamat nyomon követése és a határértékeket meghaladó keresztmetszetek kiszűrése. E feladatnak tesz eleget a sínprofilmérés és a hullámossínkopás-mérés.
A MÁV KFV Kft. síndiagnosztikai tevékenysége e szakmai szempontok mentén folyamatosan fejlődött és bővült, így ma az alábbi fő vizsgálatokkal és mérésekkel történik a pályahálózat rendszeres ellenőrzése:

• ultrahangos sínvizsgálat,
• örvényáramos sínvizsgálat,
• sínek keresztmetszeti kopásának mérése,
• hullámos sínkopás mérése.

Az infrastruktúra-üzemeltetők számára tehát komplex képet tud társaságunk szolgáltatni a sínek állapotáról. Ezek a mérési eredmények így nemcsak az azonnali beavatkozást igénylő hibák elhárítására használhatók. A vizsgálatok rendszerességéből adódóan a több évre visszanyúló adatok birtokában az adott pálya romlási folyamata feltérképezhető, ami alapvető feltétele a preventív jellegű, életciklusköltségeket is szem előtt tartó 21. századi sínkarbantartási stratégiának.
A vizsgálati módszerek bővülése, a karbantartási szemlélet változása és ezzel együtt a megrendelői igények bővülése a MÁV KFV Kft.-t folyamatos fejlődésre ösztönzi a síndiagnosztika területén is. Ahhoz, hogy a két mérőszerelvényen (SDS és FMK-008) (8. és 9. ábra) működő négy-négy mérőrendszer (10. ábra), valamint a kézimérőeszköz-park korszerű maradjon, folyamatos fejlesztések szükségesek, így szinte minden évre jut egy-egy nagy mérőrendszer-beruházás ezen a szakterületen, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a szolgáltatásunk a piacon is versenyképes maradjon. Jelenleg az FMK-008 örvényáramos mérőrendszerének cseréjét készítjük elő. Az új mérőrendszer sínszálanként 4 helyett már 8 darab mérőszondát fog tartalmazni, amellyel már nemcsak a nyomtávsarok környezetében jelentkező head-check hibákat fogjuk tudni kimutatni, hanem a futófelületet vizsgáló további 4 mérőfej, az úgynevezett squat hibákat is detektálni fogja. A nyugat-európai – jellemzően nagy sebességű – vasutak esetén a head check repedések után már ez a futófelület benyomódásaként jelentkező úgynevezett squat sínhiba jelenik meg a legnagyobb számban, így ezzel a fejlesztéssel ezt a megrendelői igényt is ki tudjuk elégíteni.

A síndiagnosztikai területnek az utóbbi években a szabványi háttere is sokat fejlődött, például az EN 16729 szabványcsalád megjelenésével, a sínhibák EN 17397 szerinti csoportosításával. Ezek a szabványok szigorú követelményeket fogalmaznak meg a mérőrendszerek ellenőrzésével és megfelelőségének értékelésével kapcsolatosan, amelyeknek szintén meg kell felelni, és be kellett építeni a működésünkbe, a rendszerek üzemeltetésébe.
A mérőeszközök fejlesztése és a működési környezet monitorozása mellett a síndiagnosztikai területen is nagy hangsúlyt fektetünk az egyes mérőrendszerek által szolgáltatott vizsgálati adatok feldolgozására, elemzésére, különböző vizsgálati jelentések készítésére, amelyek a több évre visszanyúló hibastatisztikák birtokában szemléletesen rávilágítanak a változási trendekre és gyors áttekintést tesznek lehetővé egy adott vonal, pályaszakasz vagy régió általános állapotáról. Az elemzési tevékenység támogatására 2019 óta folyamatosan fejlesztünk egy irodai szoftvert, amely egy adott pályaszakasz valamennyi síndiagnosztikai nyers vizsgálati adatainak egy felületen történő megjelenítését teszi lehetővé (akár többévi eredmény egymásra helyezésével), kiegészítve a megjelenítést a szükséges infrastruktúra-adatokkal. E szoftver segítségével a szakértők és üzemeltetők komplex képet kapnak a vizsgált vonalrész síndiagnosztikai szempontú állapotáról, amelynek áttekintése után további elemzések végezhetők.
Összefoglalva elmondható, hogy mára a síndiagnosztika is egy komplex rendszerré vált, működtetésének elsődleges célja a forgalombiztonság garantálása, a síntörések megelőzése az egyes sínhibák minél korábbi fejlődési stádiumban történő kimutatásával. A síndiagnosztikai tevékenység hatékonysága ugyanakkor a korszerű és megbízható vizsgálóeszközök alkalmazása mellett a rendszerességben rejlik. A vizsgálatok periodikussága lehetőséget biztosít az egyes sínhibák fejlődési ütemének, trendjének megfigyelésére, amely információk nélkülözhetetlenek a hosszú távon gazdaságos, életciklusköltségeket tekintve optimális sínkarbantartási stratégia felépítéséhez egy vasúttársaságnál.

Híddiagnosztika

A MÁV KFV Kft. híddiagnosztikai célvizsgálatok keretében végzi a vasúti műtárgyak létesítéséhez és fenntartásához szükséges helyszíni vizsgálatokat, minősítéseket, ellenőrzéseket, a műtárgyak időszakos és rendkívüli, előre nem tervezhető felülvizsgálatát esetenként kiegészítő műszeres mérésekkel, valamint hidak próbaterhelését a hatályos Vasúti Hídszabályzat alapján.
A társaság híddiagnosztikai tevékenysége az elmúlt 25 év alatt folyamatosan fejlődött, és a célvizsgálatok mára kiterjednek a hidakon túlmenően az alagutakra, galériákra, szárítótárókra, a geotechnikai, valamint a vasúti terhet viselő egyéb műtárgyakra is.

Az eszközök fejlesztésével a vizsgálatok a műtárgyak egészére, azok látható és eltakart részeire is kiterjeszthetők lettek. A részletes, valamennyi szerkezeti elemre kiterjedő, teljes körű célvizsgálatok során a kézi eszközökön túl különféle korszerű, digitális eredményeket szolgáltató diagnosztikai berendezések segítik a változások feltárását, megismerését, a hibák kiterjedésének mérését és az állapotváltozás pontos rögzítését.
A vizsgálati jegyzőkönyvek készítése során minden esetben értékeljük a feltárt hibákat, hiányosságokat a forgalom és pályaszemélyzet biztonságára, a műtárgy funkciójára, használhatóságára, valamint tartósságára és várható élettartamára gyakorolt hatása szerint. A helyszíni vizsgálati és mérési eredményeink alapján egységesebb, objektív és független szakértői javaslatok készíthetők.
Az elvégzett vizsgálatok és azok eredményei alapján több esetben további módszerek bevonása, alkalmazása is felmerülhet, mint például:

• a rövid távú műszeres célvizsgálat;
• a terheléses célvizsgálat, illetve próbaterhelés (11. ábra);
• a roncsolásmentes szerkezeti és anyagvizsgálat;
• az erőtani felülvizsgálat.

Az inspekció, valamint a felsorolt, kiegészítő diagnosztikai célvizsgálatok a műtárgy élettartamát figyelembe véve időben pontszerű információt adnak annak állapotáról, így abból csak a két vizsgálat, illetve két mérés között bekövetkezett változásokat lehet kimutatni. A változások folyamata, időbeni alakulása, a változásokat előidéző hatások és a változások közti kapcsolat ugyanakkor nem megismerhetők e vizsgálatok, mérések alapján.
A MÁV Zrt. hídállományának üzemeltetése során a korszerű felügyeleti rendszerek megjelenése és alkalmazása lehetővé tette a hídszerkezetek állapotváltozásának folyamatos nyomon követését. Üzemeltetői szempontból is egyre fontosabbá válik a szerkezetek pillanatnyi állapotának és az állapot alapján várható élettartamának, teherbírásának minél pontosabb meghatározása.
A változásról, a romlási folyamatokról, az adott szerkezetek viselkedéséről lényegesen több és pontosabb képet kaphatunk a hosszú távra telepített és tartósan üzemeltetett műszerek segítségével. A monitoringrendszerek akár valós idejű adatszolgáltatásra, -elemzésre és riasztásra is alkalmassá tehetők, ezzel nagyban fokozva a felügyeleti rendszer megbízhatóságát, lehetővé téve a meghibásodások előrejelzését és elősegítve a forgalombiztonság fenntartását, illetve a szükséges korlátozások időben történő bevezetését.
A MÁV Zrt. mint pályaműködtető számára kiemelkedően fontos a vasúti hidak és műtárgyak üzemszerű működésének biztosítása, így a vasúti közlekedés, menetrendszerűség fenntartása, amit a rendszeres és korszerű híddiagnosztikai vizsgálatok támogatnak. Továbbra is célunk a hídgazdálkodáshoz rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásának segítése, amelyhez a diagnosztikai eszközparkunk és módszereink folyamatos fejlesztését szem előtt tartjuk.
Ezen céljaink eléréséhez 2019-ben egy, a műtárgyak komplex geodéziai felmérését végző rendszer beszerzése valósult meg, amely rendszer alapját egy korszerű, nagy felbontású 3D lézerszkenner berendezés adja. Emellett 2021-ben projektet indítottunk a híddiagnosztikai vizsgálatokhoz használt eszközparkunk bővítésére, amelynek keretében 2022-ben egy „nagy hatótávolságú elmozdulásmérő rendszer” került beszerzésre, majd a projekt folytatásaként, várhatóan idén, egy további „mobil híddiagnosztikai elmozdulásmérő rendszer” beszerzésére fog sor kerülni. A mérőrendszer a vasúti hidak próbaterhelése, valamint rövid távú műszeres célvizsgálata során végzett statikus és dinamikus terhelések okozta elmozdulások, lehajlások és oldalingások mérésére és folyamatos rögzítésére alkalmas rendszer, amelyekkel a mért statikus értékek és a dinamikus terhelésből származó elváltozások a helyszínen, a mérés befejezését követően azonnal rendelkezésre állnak az értékeléshez.

Vasúti felépítményi anyag vizsgálata és minősítése

A vasúti pályába beépítendő új felépítményi anyagok vizsgálata és minősítése a vonatkozó MÁV, illetve MSZ EN szabványok, valamint további vonatkozó műszaki szakmai előírások, utasítások szerint történik. Ezt a tevékenységet alapvetően a különféle felépítményi anyagok gyártóinál, azok gyártóüzemében, illetve szükség esetén beszállítási (beépítési) vagy raktározási helyszíneken végzi a társaság a belföldi és a külföldi helyszíneken egyaránt.
Az új felépítményi anyagok esetében alapvetően új, nagyvasúti sínek, különféle típusú és jelű vasbetonaljak, kitérők és kitérőalkatrészek, kapcsolószerek, különféle felépítményi műanyag termékek, vasúti ágyazati zúzott kő és egyéb felépítményi anyagok minőségi átvétele történik (12. ábra). Az elvégzett átvételi vizsgálatokról azok eredményét tartalmazó anyagvizsgálati és -minősítési jegyzőkönyvet készítünk. A használt felépítményi anyagok vizsgálata és minősítése a MÁV Zrt. D.21 számú utasítása alapján történik, amely során használt nagyvasúti síneket, kitérőket és keresztaljakat, valamint kapcsolószereket vizsgálja társaságunk. Az említett utasítás szerint alapvetően háromféle használt felépítményi anyagvizsgálatról beszélhetünk, amelyek a következők:

• a vasúti pálya bontása előtti használt felépítményi anyagainak előzetes vizsgálata (13. ábra);
• a részletes használt anyag vizsgálata és minősítése,
• a használt és korábban minősített felépítményi anyagokból megépített vasúti pályák átvételi vizsgálata és minősítése.

Az elvégzett vizsgálatokról és minősítésekről, azok eredményét tartalmazó – előzetes, részletes vagy átvételi – használtanyag-vizsgálati és -minősítési jegyzőkönyv készül a megrendelő részére.

Vasúti alépítmények geofizikai vizsgálata

A vasúti alépítmények vizsgálatát jellemzően kétféle roncsolásmentes geofizikai vizsgálati módszerrel végezzük, ezek a georadaros vizsgálatok (GPR), illetve a multielektródás geoelektromos szelvényezéses mérések (ERT), amelyről részletesebben a Sínek Világa LXIV. évfolyam 6. számában olvashattak. A vasúti környezetben alkalmazható, roncsolásmentes alépítmény-vizsgálati lehetőségek elsődlegesen alkalmazandó módszerének számít a georadarral (GPR) történő vizsgálat. Segítségével folyamatos, akár nagyobb hosszban végzett mérésekkel egy elsődleges képet kaphatunk a meglévő, illetve az újonnan megépült vagy átépített vasúti vágányok alépítményi rétegrendjének minőségéről és helyzetéről. Kiválóan alkalmazható az alépítmény hibás pályaszakaszok lokális hibahelyeinek kiszűrésére, szükség esetén további részletes vizsgálatok elvégzésére kerülhet sor. Megoldást nyújt az átépült pályaszakaszokon megvalósult alépítményi rétegrendek ellenőrzésére vagy éppen a vasúti zúzottkő ágyazat szennyezettségi szintjének, elnedvesedésének (relatív nedvességtartalmának) meghatározására is.
A vasúti földmű geofizikai vizsgálatának keretében a földradar mellett sok esetben a multielektródás geoelektromos szelvényezés (ERT) alkalmazására is sor kerül azokon a helyeken, ahol szükséges a lokális alépítményi hibák részletes lehatárolása. A mérések során kapott információkból következtetni lehet a felszín alatti térrész fajlagos elektromos ellenállására, amelyből megállapítható a töltés anyagösszetétele és víztartalma. A módszer jól alkalmazható például hídháttöltések állapotának vizsgálatára, a részletes ellenállásadatokkal kimutathatók a magas víztartalmú rétegek úgy a pályában, mint az alépítményben egyaránt. A módszerrel pontosabb képet kaphatunk a víztelenítési hiányosságok hosszirányú és mélységi kiterjedéséről, valamint a pálya és az alépítmény esetleges inhomogenitásairól.
A geofizikai vizsgálataink az alábbi területekre terjednek ki:

• átépítés előtti, illetve átépítés utáni vasúti pályaszakaszok egyes alépítményi szerkezeti rétegeinek a feltárása vasúti járműre szerelt georadarral;
• átépült vasúti pályarészekbe beépült ágyazat, illetve alépítményi szerkezeti rétegek, georadarral detektálható (úgynevezett RDG) geotextília gépi úton (vasúti járműre szerelten) történő vizsgálata, akár egyszerre több hossz-szelvény mentén;
• műtárgyhoz csatlakozó pályarészek kézi geofizikai vizsgálata;
• alépítményhibás pályaszakaszok, töltés és bevágási rézsűfelületek kézi geofizikai vizsgálata;
• támfalszerkezetek kézi geofizikai vizsgálata.

Az elvégzett GPR- és ERT-vizsgálatok kiváló alapját képezik további részletes geofizikai vizsgálati módszereknek, például a szeizmikus vizsgálatok, SLINGRAM, SP stb.
Az elvégzett geofizikai vizsgálatokról, a GPR- és ERT-mérések hossz- és keresztszelvények formájában ábrázolt grafikus kiértékelését tartalmazó szöveges összefoglaló vizsgálati jelentés kerül elkészítésre.

Járművizsgálat

A járművizsgálati tevékenység spektruma az új építésű vagy átépített vasúti járművek hatósági típusvizsgálat-sorozatától a vasúti járművek üzeme, fenntartása során fellépő problémák megoldásának elősegítését célzó, okfeltáró, méréses kutatási-fejlesztési vizsgálatokig tart. A járművizsgálat hozadéka a közvetlen siklás/balesetveszély elhárításból fakadó, nem is számszerűsíthető hasznosságú élet- és vagyonvédelemtől a mérések eredményei, kiértékelései nyomán foganatosított új fenntartási/üzemeltetési előírások miatt előálló jelentős költségmegtakarításokig terjed.
A hatósági típusvizsgálatok a jármű közlekedésbiztonsággal összefüggő tulajdonságai megfelelőségének igazolására szolgálnak:

• A statikus (terhelőpadi) (14. ábra) és dinamikus (ütköztetéses) szilárdságvizsgálatok során bizonyosodhatunk meg arról, hogy a várható (a vonatkozó előírásokban rögzített nagyságú) legnagyobb terheléskollektíva fellépte esetén sem szenved a jármű maradó alakváltozást.
• A kvázistatikus siklásvizsgálatok során a forgóvázak kifordítónyomatékát (15. ábra), a szekrény és az alváz torziós merevségét, illetve az ütköző-vonó készülékek együttműködésének megfelelőségét minősítjük.
• A dinamikus siklásvizsgálatok során a kerék-sín között fellépő erők futás közbeni folyamatos rögzítése szükséges, ezek célirányos kiértékelése nyomán kapunk képet a jármű siklással szembeni biztonságáról, de a vasúti pálya függőleges igénybevétele is meghatározható csakúgy, mint a maradó keresztirányú vágányeltolódással szembeni biztonság.
• Szintén futópróba keretében térképezhetők fel a vizsgált jármű keresztfutás-stabilitási és utazási komfortviszonyai.
• A közlekedés biztonságának alapvető követelménye a fékrendszerek helyes működése:

     – A leakasztásos vagy vonatfékezéses vizsgálatok a megállási távolság és/vagy a lassulás mérésével egy vasúti jármű fékteljesítményének megállapítására szolgálnak.
      – A csúszásgátló rendszer hatásosságvizsgálata során megbizonyosodhatunk arról, hogy a jármű zord, kedvezőtlen környezeti körülmények között is károsodás nélkül, biztonsággal meg tud állni.
      – A fékdinamikai mérések érdekes színfoltja a fékberendezés súrlódó alkatrészein fellépő hőterhelés vizsgálata.

• A vontatásmechanikai és energetikai vizsgálatok során a menetellenállás és a forgótömeg-tényező kísérleti meghatározásán túl a vontatójárművek vonóerő-sebesség jelleggörbéi, hatásfok-jellegfelülete, villamos vontatójárműveknél a teljesítménytényező, a felhasznált és visszatáplált villamos energia, dízel járműveknél a fajlagos fogyasztás is ismertté válik.
• Vasúti járművek külső álló helyzeti, indítási és elhaladási, valamint álló helyzeti és menet közbeni belső zajvizsgálata eredményeképp az üzem közbeni zajemissziót mérjük, aminek meghatározott szint alatt tartása a környezetvédelem egyre hangsúlyosabb részfeladata.
• Ezzel a pályadiagnosztikától merőben eltérő vizsgálati tevékenységgel foglalkozó szervezetét, a járművizsgálati csoportot a MÁV KFV Kft. 2015-ben a gyártás alatt álló FMK-008 síndiagnosztikai szerelvény hatósági típusvizsgálatokkal összefüggő mérési feladatok ellátása érdekében hozta létre a sok átszervezést megélt szakemberek és eszközpark átvételével. Hazai vizsgálószervezet hiányában az akkor új jármű hatósági engedélyének megszerzése hosszú átfutási időt és jelentős költségtöbbletet jelentett volna. A járművizsgálati tevékenységre  rövid időn belül külső megrendelések is érkeztek. A társaság a fent felsorolt tevékenységekre a dinamikus szilárdságvizsgálatok kivételével 2022-ben megszerezte az EN ISO/IEC 17025 szabvány szerinti akkreditált státuszt.
• Szerteágazó méréses okfeltáró és kutatási-fejlesztési vizsgálatainkból néhány példa:
• Egy keskeny nyomközű dízel mozdonytípusnál egyes pályaszakaszokon nagymértékű támolygó lengést és több kisiklást tapasztaltak üzem közben. A lefolytatott függőleges síkú futásdinamikai vizsgálat (16. ábra) és az annak eredményein alapuló számítógépes szimuláció segítségével azonosítottuk a kerékleterhelődéseken keresztül kisiklásokat okozó, alig csillapított lengési módusokat és az ezeket gerjesztő pályageometriai és menetdinamikai paramétereket, majd megállapítottuk a primer rugólépcsőbe beépítendő függőleges lengéscsillapítók releváns paramétereit. A lengéscsillapítók beépítése kontrollmérésünk eredményei szerint kiugróan jótékony hatással volt a siklásbiztonságra.
• Egy, a szokásos nagyvasúti kerékátmérőnél jóval kisebb kerékátmérőjű, alacsony padlós motorvonattípusnál merült fel az a közlekedésbiztonsággal összefüggő kérdés, hogy az átszelési kitérők középső részénél található vezetetlen hossz mekkora sikláshajlamot idéz elő. A nekifutási szögek és a keresztirányú csapágyerők egyidejű mérésének eredményeképpen beigazolódott az ilyen motorvonatok keresztezési középrészeken való, az előzetes elméleti megfontolások és számítások alapján várt biztonságos futása (17. ábra).
• Egy hosszúsín-szállító szerelvénynél azt vizsgáltuk, hogy egyszerű és átszelési kitérőkön íves irányban haladva hogyan alakul a siklásbiztonság. Azt állapította meg a vizsgálat, hogy a szállított és ívben a szerelvénnyel együtt rugalmasan görbülő sínek által kifejtett kvázistatikus terelőerők dacára a vizsgált kitérők esetében az engedélyezett teljes sebességtartományban kedvezően, és a két típusnál hasonlóan alakul a siklással szembeni biztonság.
• Egy keskeny nyomközű vasúton vágányfelújítás nyomán az ott közlekedő mozdonyokon tengely- vagy rugótámrepedések, egyes esetekben törések léptek fel. A saját fejlesztésű, gyorsulásméréseken alapuló módszerünkkel futópróbás vizsgálatokat végeztünk a függőleges és keresztirányú keréktalpi kontakterők mérése céljából. A még folyamatban lévő kiértékelés első eredményei szerint a repedések arra vezethetők vissza, hogy az újonnan beépített vissznyereményes nagyvasúti sínek profiljában a nyomtávsarkok élessége miatt jelentékeny mértékben leszűkül a nyomjáték, ami instabil keresztfutáshoz és a tengely folyamatos forgó-hajtogató többlet-igénybevételéhez vezet.

Az egyenértékű kúposság egy adott vasúti kerékpár és adott sínpár futás közbeni kinematikai kapcsolatára jellemző mennyiség. Értékéből következtethetünk a keresztfutás-dinamikai instabilitás kialakulásának lehetőségére. Instabil keresztfutásról akkor beszélünk, ha a vasúti kerékpár, illetve jármű szűnni nem akaró, nagy energiájú kígyózó mozgást végez (18. ábra). A pálya-jármű rendszerben a stabil keresztfutás felső sebességhatárát jelentő úgynevezett kritikus sebesség nagyságát többek között a kerekek és sínek érintkező felületeinek geometriai viszonyai is befolyásolják, amely e szempontból az egyenértékű kúpossággal jellemezhető. E területen a MÁV KFV Kft. képes a következő feladatok elvégzésére:

• Adott pályaszakaszok minősítése egyenértékű kúposság szempontjából. (Ehhez a kopott sínek profilmérési eredményeit szabványos kerékpárokkal társítjuk a számítás során.)
• Adott jármű minősítése egyenértékű kúposság szempontjából. (Ehhez a kopott kerekek profilmérési eredményeit társítjuk szabványos sínpár-paraméterekkel a számítás során.)
• Adott pálya-jármű rendszer minősítése egyenértékű kúposság szempontjából. (Ehhez sínprofilmérési adatokkal társítjuk a kerékprofilmérési adatokat a számítás során.)

Vasútüzemi tevékenység, járműfejlesztések

A korábbi fejezetekben már bemutatott pályafelügyeleti mérések vágány-, síndiagnosztikai, űrszelvénymérési feladataihoz és az ettől eltérő, eseti infrastruktúra-mérésekhez a társaság nyolc járműből tudja összeállítani a szükséges mérővonati flottát. A mérővonatok működéséhez szükséges a vasútüzem által a vasútszakmai feltételek biztosítása. A vasúti járművek közlekedtetésre vonatkozó jogszabályi előírásainak és az egyedi építésű járművek üzemeltetési feltételeinek szem előtt tartása elengedhetetlen feladat, mert a társaság vasútvállalati engedélye alapján jogosult belföldön és külföldön is az általánosan ismert vagy éppen egyedi összeállítású mérővonatok közlekedtetésére.
A társaság műszaki felszereltsége szerint el tudja végezni a vasúti mérőjárműveinek alapszintű karbantartását és hibaelhárítását, célzott felkészülést követően egyes középszintű feladatokat is. A különleges technológiai hátteret vagy jogosultságot igénylő emelt szintű karbantartási munkákban a járműjavítást végző vállalkozókkal szükséges a kapcsolattartás és szakmai támogatás ahhoz, hogy biztosított legyen a járművek eredményes javítása.
A MÁV KFV Kft. járműparkja és főbb adatai láthatók a 19. ábrán.

A vasútüzemi feladatokat ellátó elkötelezett kollégáknak az üzemeltetési szempontokat előtérbe helyező munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a 40 éves átlagéletkorú, eltérő műszaki színvonalú járművek évtizedek óta teljesítik a magyarországi és külföldi szerződéses feladataikat. Fontos megemlíteni, hogy ezeknek az egyedi gyártású mérőjárműveknek gyors karbantartására, javítására a társaság pár éve létrehozott egy úgynevezett „mozgó szervizt” a feladatok, megrendelések zökkenőmentes és határ­időben történő teljesítése érdekében.
A mérőkocsik mennyisége és az azokra szerelt különböző digitális mérőrendszerek avulása szükségessé tette az egymásra épülő, a változó jogszabályoknak is megfelelő, fejlesztést előkészítő munkák rendszerének a kialakítását. Az elmúlt évtizedben a társaság leglátványosabb járműfejlesztése az FMK-008 kétrészes síndiagnosztikai mérőszerelvény 2012-től 2016-ig tartó teljes körű beruházása volt, amit többéves előkészítés után a MÁV-csoporton belüli kivitelezésben sikerült megvalósítani, és rendszerbe állítása óta a mérővonatnak műszaki meghibásodása miatti termeléskiesése nem volt.
A több mint 40 éves átlagéletkorú járműpark és a XXI. század technológiai fejlődése szükségessé tette, hogy ne csak a mérőrendszerek fokozatos cseréjét, hanem a járművek cseréjét is előirányozza a társaság. A fejlesztési stratégia kialakításánál figyelembe veszi az egyedi építésű, nagy értékű vasúti járművek hatékony üzemeltetési szempontjait, és a mérőkocsi teljes élettartama alatt a most még ismeretlen mérő­rendszer-beszállítók termékeinek beépítéséhez szükséges általános követelményeket is. A MÁV KFV Kft. rövid távú fejlesztési célként tűzte ki egy egyrészes önjáró geometriai vágánymérő kocsi beszerzését, ami az elhasználódott, de teljes kapacitással üzemelő FMK-004 mérőkocsi feladatait fogja átvenni (20. ábra). Az FMK-008 mérővonat építésével párhuzamosan olyan műszaki fejlődés következett be a síndiagnosztikai szakterületen, ami a korábbiaknál is precízebb, ugyanakkor gondozásigényesebb mérőrendszerek beépítését tette szükségessé, ez viszont csökkentette a felhasználható mérési napok számát. Ennek a helyzetnek a kezelése és az eddig megszerzett piacok megtartása tette szükségessé, hogy a társaság középtávú terveiben meghatározza a gépészeti szempontból elavult, háromrészes síndiagnosztikai mérővonat (SDS) kiváltására egy új építésű síndiagnosztikai mérőjármű beszerzését.
A MÁV KFV Kft. több évtized alatt kialakított műszaki képességei, tudatos fejlesztési elképzelései a jelenlegi és a jövőbeli feladatok esetében is lehetővé teszik, hogy a vasútüzemi szakterület a változó körülmények között is biztonságosan és hatékonyan tudja teljesíteni a társaság stratégiai céljait.

Összefoglalás

Társaságunk célja a megrendelők legmagasabb színvonalú kiszolgálása, a meglévő és jövőbeli igények maximális kielégítése, a fejlesztéseknek a szükségletekhez való illesztése. A stratégiai elképzelések, tervek kialakításánál mindig a folyamatos fejlődés, növekedés van a célkeresztben. Nagyon fontos a MÁV KFV Kft. számára, hogy szakemberei megismerjék a legújabb műszaki megoldásokat, újításokat, vizsgálati módszereket. E cél elérésének egyik eszköze a hazai és külföldi partner cégekkel való folyamatos kapcsolattartás és együttműködés. Több vasúttársaság kutatóintézetével és méréstechnikai, pályadiagnosztikai egységével, hazai és nemzetközi vállalkozásokkal folyamatos és szoros az együttműködésünk. Célunk – a hazai vasúttársaságok magas színvonalú kiszolgálásán kívül – az elmúlt huszonöt év során megszerzett külföldi piaci megrendelők további megtartása, és ennek érdekében újabb pályadiagnosztikai vasúti járművek, eszközök fejlesztése és beszerzése.
Köszönjük partnereinknek a sok közös munkát, hasznos észrevételeiket, amellyel hozzájárulnak a MÁV KFV Kft. sikereihez.