A kar rövid története

A mérnökképzés Magyarországon 1782-ben vette kezdetét a II. József által alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicumban, így az Építőmérnöki Kar a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legpatinásabb múlttal rendelkező egysége, alapítója.
Ez volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. Az alapító rendeletben található egy fontos határozat, amely Magyarországon először mondja ki, hogy egy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, s erről bizonyítványt szerzett. Az intézetben oktatott fő tárgy az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították, a Buda és Pest környékén tartandó terepgyakorlatokkal kiegészítve.
Az 1871/72-es tanévvel kezdte meg működését a Királyi József Műegyetem, amely a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény volt, és nevében az egyetem szót viselte. A felállított három szakosztály az egyetemes, a mérnöki és a gépészmérnöki volt. Ettől kezdve máig a karunkon 20 460 oklevelet adtak ki.
A Műegyetem 1901-ben jutott az egyetemi jogok teljességének birtokába, amikor megkapta a doktori cím adományozásának jogát. A Műegyetemen felavatott első műszaki doktor – később az út- és vasútépítéstan professzora – Zielinski Szilárd volt.
Az 1934. évi X. törvénycikk megalakította a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az 1934/35-ös tanévet már az új szervezeti formában kezdte meg a Műegyetem, amely a maga 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált.
Az Elnöki Tanács 1949-ben megalapította a Budapesti Műszaki Egyetemet.
A régi egyetem mérnöki és építészmérnöki karának, valamint gépész és vegyészmérnöki karának négy osztálya önállósult, s Mérnöki, Építészmérnöki, Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki Karrá szerveződött.
Az 1950-es évek első felében ismét többször átszervezték az egyetemet. 1952-ben a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult, Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) néven. Az Építőmérnöki Kar jelenlegi nevét a BME és az ÉKME egyesítésekor, 1967-ben kapta.
A kari tanszékek 2000-től, a szervezeti átalakulás után:

• Általános- és Felsőgeodéziai Tanszék
• Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék
• Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék
• Geotechnikai Tanszék
• Hidak és Szerkezetek Tanszék
• Magasépítési Tanszék
• Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék
• Út és Vasútépítési Tanszék
• Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
• Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

A karon négy akkreditált laboratórium működik:

• Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék Anyagvizsgáló Laboratóriuma
• Geotechnikai Tanszék Laboratóriuma
• Hidak és Szerkezetek Tanszék Szerkezetvizsgáló Laboratóriuma
• Út és Vasútépítési Tanszék Pályaszerkezeti Laboratóriuma

2000. január 1-jétől egyetemünk új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A tucatnyi diákból és egy tanárból álló Institutum Geometricumból a 230 év alatt egy körülbelül 16 000 hallgatót, közel 1000 oktatót és mintegy 900 egyéb alkalmazottat foglalkoztató nemzetközi hírű egyetem lett, amelyik 2010-ben elnyerte a kutatóegyetemi címet.

A magyarországi építőmérnök-képzés

A BME Építőmérnöki Kar a hat építőmérnöki képzési hely közül a legnagyobb és egyetlen, ahol a teljes képzési paletta választható. Emellett a BME Építőmérnöki Kara az egyetlen tiszta profilú és nevében is építőmérnöki kar.
A többi intézményben az építő-mérnök-képzés az építész-, a gépész-, a villamos-, a környezetmérnökök, a mérnöktanárok vagy informatikusok képzésével együtt történik, egy több szakot felölelő műszaki karhoz vagy intézethez tartozó rendszerben.
Az államilag finanszírozott hallgatók létszámeloszlása az utóbbi években nagyon csekély mértékben változott, tehát a 2010-es évre vonatkozó adatokkal azonosnak tekinthető. Az 1. ábrán szereplő diagramból kitűnik, hogy a BME-n kívánja megszerezni diplomáját a legtöbb építőmérnök-hallgató.

                                                                                                                                                                                                                                                                             
Az építőmérnöki képzésben részt vevő intézmények közül hosszú évek óta a Műegyetemen a legmagasabb a felvételhez szükséges pontszám, egyes években más intézmények e pontszámok 60-80%-ával is beérték (2. ábra). Különösen igaz ez a költségtérítéses képzésre (3. ábra).

                                                                                                                                                                                                                                                                               

A BME álláspontja, hogy a műegyetemi felvételhez – mind az államilag finanszírozott, mind a költségtérítéses képzésben – el kell érni a megszerezhető pontok 70%-át (4. ábra).

Jelzésértékű az 5. ábrán látható grafikon is, amely az új hallgatók nyelvtudására utal.

                                                                                                                                                                                                                                                                              
A BME Építőmérnöki Karának mesterképzésére jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük. A vizsga anyaga, amely a törzsanyagból összeállított témaköröket, feladatokat kéri számon, hónapokkal a felvételi előtt a kari honlapon (www.epito.bme.hu) elérhető.
A felvételi vizsgán nyújtott teljesítményt kiegészíti a BSc-diploma és az előző tanulmányok eredménye. Sajnos nagyon kevés más intézményben végzett hallgató kerül be a karra a felvételi dolgozat sikertelensége miatt. Ez jelzés arra, hogy valószínűleg nem jött létre „egységes felsőoktatás”.

A jelenlgi állapot és annak kialakulása

Magyarországon a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódás feltétele az összesen 12 év időtartamú általános és középiskolai képzés elvégzése, érettségi vizsga letétele. A kontinentális képzési rendszernek megfelelően az egyetemi képzés eddig ötéves volt.
Tantervi reformra az elmúlt 230 évben többször is sor került, az 1993-ban bevezetett kreditrendszer után a bolognai rendszer bevezetése talán a legfontosabb.

Az 1960-as évek közepén az oktatás négy szakon szerveződött:

• közlekedésépítő,
• szerkezetépítő
• vízépítő és
• földmérőmérnöki szakon.

Az egységes építőmérnök-képzést 1992-ben vezették be, majd a következő évben a kreditrendszerű képzés bevezetésével egyidejűen létrejött a jelenlegi két szak:

• az építőmérnöki és a
• földmérő és térinformatikai szak.

A kreditrendszerű képzés kezdeti szabályozási hiányosságait (25 záróvizsga tantárgycsoport, mintegy 150 záróvizsga tantárgy, több mint 120 szabadon választható tantárgy stb.) felülvizsgálva 1998-ban vezettük be – a Mérnöki Kamarával egyetértésben – a szakirányok rendszerét (12 szakirány). További korrekcióval az ágazatokat (szerkezetépítő-mérnöki, infrastruktúra és környezetmérnöki ágazat, valamint az önállóan megjelenő földmérő és térinformatikai mérnök szakot) tartalmazó ÉPÍTŐ 2000 tantervet vezettük be. Ebben az első három szemeszter azonos, a képzési irányról a harmadik félév után kell dönteni. Ez lehetővé teszi a hallgatók számára a szakma és a kari tanszékek jobb megismerését.
Az oktatásfejlesztési munka ezzel nem állt meg, 1998-ban kapcsolódtunk be a European Civil Engineering Education and Training (EUCEET) projektbe, és mintegy 100 európai intézmény közreműködésével elkészítettük az európai építőmérnök-képzés helyzetfelmérését, a kétciklusú képzéshez szükséges harmonizációs feladatokat, és ajánlat készült a kötelező építőmérnöki törzsanyagra vonatkozóan. Ez fontos lépés volt a hallgatói mobilitás és a végzetteknek a nemzetközi munkaerőpiacon való versenyképes fellépése szempontjából.
A „négyéves”, 240 kredites építőmérnök BSc képzést a Magyar Akkreditációs Bizottság – a mérnöki területen elsőként – 2003-ban akkreditálta, a képzés 2005-ben indult. Meg kell jegyezni, hogy angol nyelven több mint húsz éve folyik a karunkon kétciklusú, BSc-MSc képzés, tehát a bolognai rendszer nem volt új számunkra.

A BSc alapképzés

A képzési cél
A BSc alapszak képzési célja: felkészült, nyelvtudással rendelkező építőmérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre.
A jogszabályban meghatározott tervezői jogosultság, az előírt gyakorlati idő után, az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelően szerezhető meg.
Alapfokozat birtokában az építőmérnökök képesek az építőmérnöki szakma teljes területén műszaki vezetői tevékenység és építési műszaki ellenőri tevékenység végzésére, építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén.
Az új, 240 kredites „építőmérnök” alapképzés kiváltja a jelenlegi építőmérnöki, földmérő és térinformatikai mérnöki, településmérnöki egyetemi szintű, illetve az építőmérnöki, településmérnöki és részben környezetmérnöki (vízi-környezet, hulladékgazdálkodás, az épített környezet problémái stb.) főiskolai szintű képzéseket.
Az új tanterv az ÉPÍTŐ 2000 tanterven alapul, megtartva annak struktúráját és a kötelező tantárgyak többségét.
Az építőmérnöki kötelező törzsanyag és az ágazati törzsanyag együttes aránya a korábbi 66,7%-ról 76,7%-ra nő, az első három szemeszter itt is azonos. A gyakorlati képzés erősítése érdekében a képzés több mint fele – számítási, tervezési, mérési feladatok elvégzésével – kiscsoportokban folyik. A tantárgyak felvételéhez szigorú előtanulmányi követelmények tartoznak.
A képzés főbb jellemzői:

• 240 kredit
• 3000 kontakt óra
• 21 nap mérőgyakorlat
• 4 hét technikusi gyakorlat
• 1 hónap választható kivitelezői, fenntartói vagy üzemeltetői gyakorlat
• 1 hónap tervezői gyakorlat

A közös törzsanyag meghatározása
A 2003–2004-es években az EUCEET projektben felmérés és ajánlat készült a kötelező építőmérnöki törzsanyagra vonatkozóan. A tantárgycsoportok meghatározásakor több esetben meglehetősen komoly nézetkülönbség volt a résztvevők között. A felmérés kiértékelésekor a ki-ugró értékeket matematikai módszerekkel kiszűrtük, és jó átlag irányszámot tudtunk meghatározni.

A hazai helyzetet tekintve a törzsanyag nagysága (136 kredit) gyakorlatilag megegyezik az EUCEET javaslattal, ugyanakkor nagyobb súllyal szerepelnek geodéziai, geotechnikai, valamint gazdasági és menedzsmentismeretek.

A képzésben szereplő tantárgyak csoportosítása
Az építőmérnöki képzés EUCEET szerinti felosztását alkalmazva a tantárgyakat az alábbi nyolc csoportba soroltuk (6. ábra):

• Alaptudományok: ~10% (mindhárom ágazaton azonosan: matematika, építőmérnöki ábrázolás, építőmérnöki fizika, építőipari kémia);
• Mérnöki tudományok: ~9% (mindhárom ágazaton azonosan: statika, szilárdságtan, dinamika, informatika);
• Építőmérnöki törzsanyag: ~27% (mindhárom ágazaton azonosan: pl. geodézia, térinformatika alapjai, geológia, hidraulika, hidrológia, vízépítés és vízgazdálkodás, építőanyagok, közművek, talajmechanika, földművek, alapozás, utak, vasúti pálya, méretezés alapjai, fa-, falazott, kő-, acél- és vasbeton szerkezetek, magasépítés);
• Építőmérnöki specializáció: ~27% (ágazatonként változó kötelező tantárgyak és a szakirányos tantárgyak 20 kredites blokkja);
• Gazdaságtan, menedzsment: ~9% (mérnöki közgazdaságtan, mérnöki létesítmények kivitelezése, építési és vállalkozási jog, vállalkozás, számvitel, adó stb., település-, régiófejlesztés, munkavédelem, továbbá ágazatonként további 2-3 ágazatspecifikus tantárgy. Az építőmérnöki tárgyakba beépítve is találhatók gazdasági ismeretek, 4-6% mértékben);
• Humán, nyelv, testnevelés (kreditérték nélkül, így a 100% felett), továbbá szabadon választható tantárgyak: ~6%;
• Mérőgyakorlatok: ~3% (geodézia és ágazatonként speciális mérőgyakorlatok; ide sorolható – kreditérték nélkül – a négyhetes „technikusi gyakorlat” is);
• Diplomamunka: 10%.

A BSc képzésben megszerezhető kre-ditpontok számát a 7. ábrán mutatjuk be.

                                                                                                                                                                                                                                                                              
Differenciált szakmai törzsanyag, szakirányok
A képzés első fele minden hallgató számára kötelező, majd a szerkezet-építőmérnöki, az infrastruktúra-építőmérnöki és a geoinformatika-építőmérnöki ágazatok közül lehet választani (8. ábra). A differenciált szakmai törzsanyag látszólagos nagyobb súlya annak a következménye, hogy a korábbi szakok számának csökkentése csak az ágazatok bevezetésével volt elérhető, és ágazatonként 53 kreditet képvisel az ágazati törzsanyag. Ez a speciális blokk szükséges ahhoz, hogy a hallgatók szakképzettséget is kapjanak.

– A szerkezet-építőmérnöki ágazaton végzettek az általános építőmérnöki szakmai alapismereteken túl speciális ismereteket szereznek a magas- és mélyépítési mérnöki létesítmények, geotechnikai feladatok, mindennemű tartószerkezet, hidak és műtárgyak tervezésére, építésére és kar-bantartására.
– Az infrastruktúra-építőmérnöki ágazaton végzettek az általános építőmérnöki szakmai alapismereteken túl speciális ismereteket szereznek az utak, vasutak és más közlekedési létesítmények, a településfejlesztéssel, a vízépítéssel és vízgazdálkodással, közművesítéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos építőmérnöki feladatok tervezési, kivitelezési, üzemeltetési, fenntartási stb. feladatok önálló ellátásához.
– A geoinformatika-építőmérnöki ágazaton végzettek az általános építőmérnöki szakmai alapismereteken túl a differenciált szakmai képzés eredményeként képesek a földmérés, a mérnökgeodézia, a térinformatika, a távérzékelés és fotogrammetria, ingatlan-nyilvántartás és értékbecslés területekhez tartozó mindenféle mérnöki tevékenységekre.
Minden ágazatban egy-egy szakirányt kell kötelezően választani 20 kredit értékben. A szakirányok teljesítése szakmai kompetenciát is jelent, amit a Magyar Mérnöki Kamara a tervezői jogosultság megadásánál figyelembe vesz. A szakirányhoz szorosan kapcsolódik a 24 kredit értékű diplomamunka készítése.

Szabadon választható tantárgyak
A mintatantervben 12 kreditpont értékben választható olyan tantárgy, amely nem tartozik sem a kötelező, sem a kötelezően választható csoportok tantárgyai közé, továbbá a hallgatók a képzés ideje alatt a kötelezően teljesítendő 240 krediten felül további krediteket is teljesíthetnek.
A hallgatók számára ezek a választható tantárgyak főként azok lehetnek, amelyeket nem a saját ágazat törzstárgyai közül választanak, vagy azért vesznek fel, hogy a kötelező szakirányon kívül további szakirányok kötelezettségeit is teljesíthessék. Választhatnak a tanszékek által meghirdetett szabadon választható tantárgyak közül, de lehetnek ezek az egyetem más karain indított tárgyak vagy más egyetemek tantárgyai is (pl. akár Anatómia vagy Zeneelmélet is).

A közlekedésépítés főbb tantárgyai
Mindenki számára kötelező tantárgyak: Utak 3 kredit, Vasúti pályák 3 kredit, Település-, régiófejlesztés 3 kredit, Közigazgatástan, Ingatlan-nyilvántartás 3 kredit.
Az Infrastruktúra-építőmérnök ágazat kötelező tantárgyai: Infrastruktúra létesítmények kivitelezése 3 kredit, Infrastruktúra geoinformatika 3 kredit, Infrastruktúra műtárgyak 6 kredit, Közlekedési létesítmények pályaszerkezetei 5 kredit, Közlekedési hálózatok 3 kredit, Forgalomtechnika 2 kredit, Infrastruktúra-tervezés 3 kredit.
A Közlekedési létesítmények szakirány tantárgyai: Úttervezés 5 kredit, Vasúttervezés 5 kredit, Útépítés és -fenntartás 4 kredit, Vasútépítés és -fenntartás 3 kredit, Közlekedési földművek 3 kredit.
A Települési szakirány tantárgyai: Települési közlekedés 5 kredit, Településtervezési gyakorlat 3 kredit.
Az Út és Vasútépítési Tanszék választható tantárgyai: Infrastruktúra-fejlesztés az EU-ban 2 kredit, Mágnesvasutak tervezése és építése 2 kredit, Útgazdálkodás, útüzemeltetés 2 kredit, AutoCAD Civil 3D 2 kredit, MEPS Nemzetközi várostervezési gyakorlat 2 kredit.

Diplomamunka
A diplomamunka 24 kreditpont értékű tantárgy teljesítése, amelynek során a hallgató – konzulensek segítségével – a korábban tanultak alapján komplex tervezési feladatot hajt végre. A diplomamunka tervezési félévében a hallgató elmehet dolgozni ahhoz a céghez, ahol a diplomamunkát készíti, és az ott töltött munkavégzés gyakorlati képzésként 6 kredit értékben beszámít a képzésébe.
A diplomamunka védésére a záróvizsgán kerül sor. Két szakértő a záróvizsga előtt áttanulmányozza és bírálja az elkészített diplomamunkát. A záróvizsgára jelentkező hallgató a bírálatot a záróvizsga előtt legalább egy héttel megkapja, és annak alapján készül fel a záróvizsgára, diplomamunkájának megvédésére.

A védés két részből áll:
– A mérnökjelölt 15-20 perces előadásban ismerteti a munka tartalmát, megindokolja a választott megoldást (koncepciót), bemutatja a tervezés során felmerült érdekes problémákat, majd válaszol az írásos bírálatban és a záróvizsga-bizottság tagjai által feltett kérdésekre.

– A második részben a jelölt záróvizsgát tesz a szakirányhoz tartozó tantárgyak alapján összeállított kérdésekből. Az előzetesen nyilvánosságra hozott kérdések célja a jelölt szintetizált tudásának lemérése. A záróvizsga-bizottság elsősorban arról dönt, hogy a mérnökjelölt tudása elégséges-e ahhoz, hogy megfeleljen a szakma követelményeinek.

Az MSc mesterképzés

A képzési cél
Az MSc szakok képzési célja: „mesterdiplomás” építőmérnökök kibocsátása, akik a BSc képzésben leírt célokon túl – bizonyos gyakorlat után – képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos műszaki fejlesztési, kutatási feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A vezetőtervezői, szakértői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett szak és azon belüli szakiránynak megfelelően megszerezhető. A mesterdiploma megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.

Az építőmérnök MSc képzések kialakítását már 2003-ban megkezdtük. Az Építőmérnöki Bologna Albizottság munkájában részt vettek és a kidolgozott anyaggal (9. ábra) egyetértettek a társintézmények, a Magyar Mérnöki Kamara, a minisztérium és cégek képviselői, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének, valamint az Építési és Építésügyi Szakmai Testület vezetői. A nyilatkozatokat a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) anyaghoz csatoltuk. A MAB 2005 decemberében akkreditálta az MSc szakokat és szakirányokat, majd 2006-ban a BME Építőmérnöki Kar megkapta a szakindítási engedélyeket is. Az első évfolyam 2009-ben indult.

                                                                                                                                                                                                                                                                             
Az alapképzés ágazatainak megfelelően a mesterképzés három szakon folytatódhat: szerkezet-építőmérnök, infrastruktúra-építőmérnök, földmérő és térinformatikai mérnök (10. ábra).

Az Út- és vasútmérnöki szakirány főbb tantárgyai
Mindenki számára kötelező tantárgyak: Úttervezés MSc 4 kredit, Vasúttervezés MSc 4 kredit, Közlekedési modellezés 2 kredit, Közlekedési környezet tervezés 2 kredit.
Differenciált szakmai törzsanyag tantárgyak (min. 20 kredit teljesítendő): Komplex létesítmények gazdaságtana és tervezése 6 kredit, Intelligens közlekedési rendszerek és jármű-navigáció 4 kredit, Útpályaszerkezetek építése, üzeme, fenntartása 4 kredit, Vasúti pályaszerkezetek építése, üzeme, fenntartása 4 kredit, Közlekedési pályák víztelenítése 2 kredit, Települési közművek építése, rekonstrukciója 4 kredit, Nagysebességű vasutak 3 kredit, Közlekedési tervező szoftverek 3 kredit.

Kompetenciák

Az EUCEET projekten belül, az oktatók és munkáltatók körében egy felmérés készült az általános kompetenciák tekintetében, egytől ötig adhattak pontot az egyes kompetenciákra, aszerint, hogy melyiket gondolják fontosnak (11. ábra). Az eredményeket és a kialakult rangsort az ábrán foglaljuk össze, melyből jól kirajzolódnak az oktatás és az üzleti élet közötti hangsúlykülönbségek.

Az oktatók körében felmérés készült a specifikus képességeket illetően azzal a feltételezéssel, hogy a Bolognai Nyilatkozatnak megfelelően az első ciklus önmagában is „az európai munkapiacnak megfelelő” diploma megszerzéséhez vezet.
A kompetenciák közül néhányat az American Society of Civil Engineers (ASCE) „Body of Knowledge” bizottsága által készített kérdőívből vettük át.
A 12. ábrán külön szerepelnek az alap- és mesterképzésben kapott rangsorok, de mindenhol föltüntettük, hogy az adott kompetencia a másik képzési szinten mekkora pontszámot ért el.

Felmerülő kérdések

A kialakulófélben lévő új képzési struktúra több kérdést is felvet, amelyek megválaszolására folyamatosan kapcsolatban kell lennünk az ipari partnereinkkel. Ennek érdekében fórumokat szerveztünk és szervezünk, továbbá Együttműködési Megállapodást írtunk alá a legfontosabb ipari partnerekkel.
Mire alkalmas a BSc alapdiplomás mérnök? Mi a szakma elvárása? Milyen a várható munkaerő-piaci kereslet? Kell-e növelni a beiskolázási létszámot? Hogy lehet segíteni az alapdiploma szakmai elfogadását? Megszerezhető-e az első alapdiploma levelező képzés keretében? Melyek a tervezői jogosultság megszerzésének feltételei? Hogy tud segíteni a szakma az ipari, tervezői, kivitelezői gyakorlat szervezésében? Melyek a közös érdekeltségi pontok? Céges ösztöndíjak lehetősége? Tudják-e támogatni a cégek az MSc diploma levelező úton való megszerzését? Hogy lehet erősíteni és szélesíteni az ipar és a képzési hely kapcsolatát? (Szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék felhasználása, cégekhez kihelyezett rövid, intenzív tanfolyamok, közös diplomaterv-kiírások és konzultálások, diplomadíjak stb.)

Konklúzió

A BME Építőmérnöki Karán a Bolognai Nyilatkozatnak megfelelő képzési rendszer kialakítása megtörtént. Sajátossága a 240 kredites BSc és a 90 kredites MSc program. A program kialakításában részt vettek a társintézmények, a Magyar Mérnöki Kamara, a szakmai  minisztérium és cégek képviselői, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének, valamint az Építési és Építésügyi Szakmai Testület elnökségének delegáltjai.
Az alapképzés 2005 szeptemberében, a mesterképzés pedig 2009 szeptemberében indult el. A minőségi képzés biztosítéka a 131 fős oktatói és 12 fős emeritusi állomány, amelyből 8 fő a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 15 fő az MTA doktora, 15 fő dr. habil, 84 fő PhD és további 8 fő dr. tech./dr. univ minősítéssel rendelkezik.
Meggyőződésem, hogy az új képzési struktúra eredményeként kellő elméleti és gyakorlati tudással rendelkező alapdiplomást tudunk kibocsátani, majd a kisebb létszámmal és jobban motivált hallgatókkal folytatott mesterképzésünk a minőség emelését fogja eredményezni.

Irodalomjegyzék
Az európai felsőoktatási térség – Európa oktatási minisztereinek közös nyilatkozata. Bologna, 1999. június 19. www.okm.gov.hu
Millenniumi Évkönyv, 2000.
BME Építőmérnöki Kar Bulletin, 2007.
Bulletin Budapest University of Technology and Economics, 2011–2012.
<http://www.felvi.hu >
<http://www.epito.bme.hu >