A felsőfokú technikumtól a főiskoláig

Az 1962–1970-ig terjedő időszak a felsőfokú technikumok működésének ideje. A nagyfokú iparosítás szakemberszükségletének kielégítése, a szakmai színvonal növelése céljából hozták létre a középfokú technikus és az okleveles mérnök közötti üzemeltetési feladatok ellátására a felsőfokú technikumokat. 1962-ig Pécsett – bár iskolaváros – nem volt műszaki felsőoktatási intézmény.
1962 szeptemberében indult az első évfolyam a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban (FVGT). Miután ennek a képzési formának nem voltak előzményei hazánkban, a tantervre és tantárgyi programokra már a kezdetektől a „kisegyetemi” törekvés nyomta rá bélyegét. A hároméves képzés végén szakdolgozat védése és sikeres államvizsga után vehették kezükbe szaktechnikusi oklevelüket a végzős hallgatók. 1965 és 1970 között 300 szaktechnikus végzett az intézményben.
A Felsőfokú Építő- és Építőanyag Gépészeti Technikum (FÉÉGT) 1961-ben kezdte meg működését Budapesten, a Budapesti Műszaki Egyetem Kinizsi utcai épületében. Az intézmény 1970-ig mintegy 750 szaktechnikusi oklevelet adott ki.
1968-ban döntés született a műszaki felsőoktatás továbbfejlesztéséről, az FVGT és a FÉÉGT bázisán egy új főiskola létrehozásáról Pécsett. Az új intézmény új telephelyet kapott, a Mecsek oldalában. A campus modellben megépült új iskola kollégiummal, sportpályákkal, uszodával rendelkező, oktatási és gyakorlati műhelyekkel ellátott belterjes életet élő főiskolát valósított meg.
A műszaki főiskola Pollack Mihály nevét vette fel, és 1970 szeptemberében kezdte meg működését.

Intézményi integráció – a Pécsi Tudományegyetem létrehozása

A pécsi felsőoktatás gyökerei 1367-ig nyúlnak vissza, amikor Nagy Lajos király megalapította Pécsett az első magyar egyetemet.
2000-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola egyesülésével létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem (PTE).
A Pécsi Tudományegyetem közel har-mincezres hallgatói létszámával, kétezer oktatójával és tíz karával Magyarország egyik legnagyobb egyeteme, a Dél-Dunántúl tudásközpontja, egyidejűleg az ország legrégebbi egyeteme.
A Pollack Mihály Műszaki Főiskola 1995. július 1-jei hatállyal integrálódott a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd Pécsi Tudományegyetem szervezetébe, 2004-től pedig Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar néven egyetemi karként működik (1. ábra).

                                                                                                                                                                                                                                                                                
A Pécsi Tudományegyetemen jelenleg tíz kar működik, a képzés 210 szakon folyik.

Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

A Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon (PMMIK) 2006 szeptemberétől hét alapképzési (BSc) szakra – építész-, építő-, gépész-, környezetmérnök, mérnök informatikus, műszaki szakoktató, villamosmérnök – és építész mesterképzési szakra lehet jelentkezni és ezeken oklevelet szerezni.
A hallgatók választhatnak a felsőfokú szakképzések – gépipari mérnökasszisztens, hulladékgazdálkodási technológus, médiatechnológus-asszisztens, televízióműsor-gyártó és villamosmérnök-asszisztens –, valamint a szakirányú továbbképzések széles skálájából. A végzett hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedési lehetőségei kiválóak.
A kar keretei között működik a Breuer Marcell Doktori Iskola, valamint a Mérnöktovábbképző Központ.
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar – mint a Dél-dunántúli régió egyetlen műszaki felsőoktatási intézménye – hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű minőségi oktatást és tudományos képzést, a kutatást, fejlesztést és innovációt, valamint a tudományos minősítést az építőművészet és a műszaki tudományok egyes területein.
A kar szakmai sokszínűsége indokolja, hogy a tanszékek szakmai intézetekbe szerveződve működnek. A kar öt szakmai intézetre és húsz tanszékre tagozódik, közülük három tanszék önálló (2. ábra).

                                                                                                                                                                                                                                                                                

A főiskola integrációját követően az oktatás összetétele alapvetően megváltozott.
A Főiskolai Karon 2000-ben a főiskolai szintű képzés dominált, azonban már megjelent az egyetemi képzés is (3. ábra).

                                                                                                                                                                                                                                                                                
A Pécsi Tudományegyetem és a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar létrejötte nyomán a kari oktatás átalakult, jelenleg a hallgatók 94%-a részesül egyetemi képzésben (4. ábra). Az átalakulás, az integráció nagy kihívást jelentett az egykori főiskola vezetői és oktatói részére, s ennek sikeresen meg tudtak felelni.

                                                                                                                                                                                                                                                                             
A kar képzési formák szerint döntően nappali tagozatos képzést biztosít, azonban az országos átlagnál magasabb a levelező képzés aránya. Ugyanakkor a távoktatás elenyésző, esti képzés pedig nincs (5. ábra). Valószínűsíthető, hogy a fenti arányok kialakulásában jelentős szerepet játszik a PTE földrajzi elhelyezkedése és vonzáskörzete.

                                                                                                                                                                                                                                                                               
A PMMIK hallgatói finanszírozás szerint döntően az államilag finanszírozott képzésre jelentkeznek. Míg 2005-ben az államilag finanszírozott képzésben a hallgatói létszám 63%-a részesült, mára ez az arány meghaladta a 72%-ot (6. ábra). Az államilag finanszírozott hallgatói létszám ugyanakkor stabilnak mondható.

                                                                                                                                                                                                                                                                                
A kar oktatási formái közül meghatározó az alapképzés (BSc), ugyanakkor megtalálható a mesterképzés (MSc) is (7. ábra).

                                                                                                                                                                                                                                                                             
A PhD, DLA képzésben örvendetesen nagy számban részesülnek, a PTE húsz doktori iskolája közül a PMMIK Breuer Marcell Doktori Iskola keretei között.

A PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar képzési palettája

A kar sokszínű és széles képzési palettát kínál a hallgatóinak. A szakterületenként jelenleg végző hallgatókat az 1. táblázatban mutatjuk be.
Az alapképzés minőségének biztosítása érdekében a kar hangsúlyt helyez a folyamatos tartalmi és módszertani fejlesztésekre. A hallgatók választott szakjuk mellett idegen nyelveket sajátíthatnak el, ismereteket szerezhetnek a minőségbiztosítás, a marketing, a menedzsment, a környezetvédelem, az infomatika ésa számítástechnika területéről. A karon hangsúlyos a képzés gyakorlati jellege is. Ennek része a négyhetes nyári szakmai gyakorlat.
Az ipar vezető szakembereivel való együttműködés kiemelkedő eseményei az évente rendszeresen megrendezett szaknapok. A műszaki szakoktatóképzésben helyet kapnak a fejlesztő tréningek, valamint az életszerű és a hallgatói önállóságra építő projektek.


                                                                                                                 

Építőmérnök-képzés

Az építőmérnök BSc oktatás célja felkészült, nyelvtudással rendelkező alapdiplomás építőmérnökök képzése. A végzett hallgatók alkalmasak különböző építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, valamint a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, illetve bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A tervezői és a vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után szerezhető meg.
Megfelelő tanulmányi eredmény és/vagy felvételi vizsga után vehet részt a hallgató szerkezet-építőmérnöki mesterképzésben.
A bolognai rendszerre történő átállás eredményeként 2010-re a hagyományos főiskolai, egyetemi képzés kifutott. Az építőmérnök hallgatók száma sajnálatos módon csökkenő tendenciát mutat (8. ábra), bár 2009-től többé-kevésbé kiegyensúlyozott.
Az elmúlt három évben a felvett hallgatók száma kari szinten kismértékben csökkent (9. ábra). Az újonnan felvett építőmérnök hallgatók száma azonban erőteljesebb csökkenést mutat. Míg 2009-ben a felvett hallgatók 12,5%-a jelentkezett építőmérnöki képzésre, 2011-ben már csak 9,35%-a.

Képzési követelmény

Az alapfokozat megszerzéséhez 8 félév alatt 240 kredit gyűjtendő a következők szerint:

Kritériumfeltételek:

A végbizonyítvány (abszolutórium) kiadás feltétele:
A tantervben előírt vizsgák eredményes letétele (a nyelvvizsga kivételével).
A Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ) szerinti követelmények teljesítése.
A szakdolgozat tantárgy aláírása (a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével).
A képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzése.
A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése és a bíráló által elfogadott szakdolgozat.

Az építőmérnök-képzés felépítése

Az ismeretek megszerzését ágazati és szakmai tagozódás szerint egymásra épülően a 2. táblázatban foglaltuk össze.


                                                                                                                                                                                                                                                                                 
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat időtartama 6 hét. A szerkezet-építőmérnök hallgatók a közlekedésépítés területén a közlekedéstervezés I. (közút) és a közlekedéstervezés II. (vasút) című tárgyakat hallgatják.
Az infrastruktúra-építőmérnöki ágazat 2012-ben indult, miután a képzést 2011-ben akkreditálták. Az ágazaton belül az alábbi szakirányokon folyik képzés:

A közlekedési létesítmény szakirányon a differenciált szakmai ismeretek és az infrastruktúra-építőmérnöki ágazati törzsanyagok a 3. táblázatban szereplő tárgyakat tartalmazzák.


                                                                                                                                                                                                                                                                             
A szakirányon végzett hallgatók elsajátítják mindazokat az ismereteket, amelyek a közlekedési létesítmények tervezéséhez, létesítéséhez, kivitelezéséhez, üzemeltetéséhez szükségesek.

Az építőmérnök-képzés jövője a PTE PMMIK-n

Hazánk gazdasági fejlődése a jelenlegi recesszió ellenére igényli az építőmérnök-képzést. A mostani helyzetet a jövőre történő felkészülés érdekében kell kihasználni azért, hogy egy konszolidációt követő gazdasági fellendülés szellemi alapjai megerősödjenek és várhatóan a jövőben növekvő feladatok magas szintű ellátásához jó felkészültségű szakemberek álljanak rendelkezésre.
A PTE és a PMMIK vezetése, oktatói elkötelezettek az oktatás színvonalának folyamatos fejlesztése, a hallgatók életkörülményeinek javítása mellett. Jelen helyzetben érzékelhető az érdeklődés mérséklődése. Ezzel szemben az új, infrastruktúra-építőmérnök ágazat iránt megfelelő érdeklődés mutatkozik.
A Pécsi Tudományegyetemen és a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon folyó oktatási tevékenység magas színvonaláról tanúskodik az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya, amely Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012 címmel jelent meg. Az intézet előrejelzése szerint 2012-ben a stabilan növekvő kereslet kategóriájába sorolja több szakirány mellett az építőmérnök-képzést.
A gépészmérnök, villamosmérnök és a gyártástechnológiai mérnök mellett az építőmérnök iránti növekvő kereslet kielégítése jó alapot jelent a pécsi mérnökképzés további fejlődéséhez.
Az oktatás színvonaláról, a végzős hallgatók felkészültségéről tanúskodik az idézett tanulmány által publikált, a magyarországi felsőoktatási intézmények műszaki karok országos presztízsindex értékei (10. ábra).

A műszaki karok közötti sorrendben a presztízsindex alapján a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar a tanulmány szerint az előkelő 8. helyet foglalja el. A közlekedési építőmérnök képzést folytató intézmények között a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar után a 2. helyet érdemelte ki.
A PMMIK az eddigi következetes, magas színvonalú munkájára alapozva méltán remélheti, hogy az ország mérnökképzésében, ezen belül az építőmérnök-képzésben méltó helyet tud elfoglalni a jövőben is, és jól felkészített szakemberek kibocsátásával hozzá tud járulni az ország felemelkedéséhez, a mérnöki teljesítmények minél nagyobb elismertetéséhez.

Konklúzió

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar fejlődéstörténete a magyar felsőoktatás egyik sikertörténete. A viszonylag rövid múltra visszatekintő intézmény az alig több mint negyvenéves felsőoktatási működésével sok átalakításon, integráción keresztül a pécsi és a dél-magyarországi felsőoktatás egyik meghatározó intézményévé vált. A nagy múltú Pécsi Tudományegyetem tradíciói, tapasztalatai megfelelő keretet biztosítanak a PMMIK fejlődéséhez, a magas szintű oktatási és tudományos tevékenység elmélyítéséhez. Mindezek és a karon oktató szakemberek felkészültsége, elkötelezettsége biztosítéka annak, hogy az építőmérnök-képzés Pécsett töretlenül fejlődik.

Köszönetnyilvánítás

A szerző köszönetét fejezi ki a PTE PMMIK Közmű és Geodéziai Tanszék vezetőjének, dr. Lindenbach Ágnes professzor asszonynak és a kar munkatársainak a cikk megírásához nyújtott segítségükért.

Irodalomjegyzék
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar – Küldetésnyilatkozat.
MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya: Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2012.
Pollack Mihály Műszaki Főiskola Jubileumi évkönyv ’25, Pécs, 1995.
40 éves a „Pollack”. Jubileumi emlékkönyv 1962–2002, Pécs, 2002.www.pte.hu