Ugrás a tartalomra

Forgalmi és menetrendi szimulációs vizsgálatok

A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2010 / 2. szám lapszámában.
|
pályalétesítményi szakértő
MÁV Zrt. MÜFTI Alépítményi Osztály
Az állomások és vasútvonalak kapacitásának meghatározása mindig is fontos tervezői feladat volt, mert a forgalmi, kereskedelmi, tolatási és műszaki műveleteket előre meg kellett határozni, ennek segítségével lehetett az utasforgalmi létesítményeket kialakítani, a kocsiáramlatokat levezetni, a vonatközlekedési terveket elkészíteni. Ezt korábban grafikus úton tervezték meg. A számítástechnika fejlődése új megoldásokat tett lehetővé az állomási üzemtervek elkészítésére. Írásunkban a Tran-SYS Kft. szimulációs rendszerét mutatjuk be Szolnok személypályaudvar példáján keresztül.

Korábban alkalmazott grafikus állomási üzemterv


Az 1. ábrán egy állomás grafikus állomási üzemtervét szemléltetjük. A diagramból lát­ható, hogy a VII. vágány egyáltalán nincs használva, a VI. vágányon egy vonat vá­rakozik tíz percet, a ki- és bejárattal együtt ténylegesen foglalja a vágányt 18 percig. Az ilyen grafikonok kiértékelése alapján csökkentették az eddig átépített vasútállomások vágányainak számát, például Pilisen és Cegléden. Gyakran a „mindenhonnan mindenhová” elvet is feladták, így a kitérők és a vágánykapcsolatok száma is csökkent, például Pilisen és Tá­pió­szecsőn. Ebben az esetben a hátrányt az jelentette, hogy a tervezésnél megadott idők gyakorlati tapasztalati időintervallumok voltak, azaz sablonossá vált a tervezés.


1. ábra. Grafikus állomási üzemterv
1. ábra. Grafikus állomási üzemterv

A mai számítógépes programok lehetővé teszik a valós idejű tervezést. Előre elkészített „terepasztalon” a vontató járművekre jellemző vonóerőértékeket is figyelembe véve olyan kezelői felületen lehet gyakorolni és modellezni a mozgásokat, mintha az abban a pillanatban történne a tervezett állomáson. Egy vonat átvétele a szomszédos állomásról és beközlekedtetése a méretezendő állomásra pontosan annyi időt vesz igénybe, mintha a valóságban történnének az események, és nem egy műszaki tervező szobában, ha­nem az adott állomás forgalmi irodájában irányítanánk a vonatközlekedést.
Mivel a Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesz­tő (NIF) Zrt. elkötelezte magát a mai kor igényeinek megfelelő és kapacitásigényű vasútvonalak és állomások megépítésére, ezért minden fejlesztés előtt forgalmi és menetrendi szimulációt végeztet el. Írá­sunk­ban a Tran-SYS Kft. szimulációs rend­szerét mutatjuk be Szolnok személypá­lyaudvar példáján keresztül.


Az elvégzett vizsgálat célja

Szolnok állomás európai uniós forrásból tervezett átépítését a NIF Zrt. forgalmi és menetrendi szimulációs vizsgálattal készítette elő, ahol az elvárások a következők voltak:

  • Mutasson rá a tervezett menetrendi struktúra, járműforduló és egyéb üzemi mozgások alapján az állomás és a kapcsolódó vonalszakaszok szűk/bő keresztmetszeteire, kiemelt figyelmet fordítva a Szol­nok–Szajol állomásközben esetleg szükségessé váló harmadik vágány szerepére is.
  • Határozza meg a fejlesztés műszaki tartalmát, a jövőbeni üzemi, forgalmi és fenntartási szempontoknak maximálisan megfelelő vágányhálózati koncep­ciót és annak várható költségét.

A vizsgálat eredménye képezheti majd alapját egyrészt a későbbi engedélyezési és kiviteli tervdokumentáció elkészítésének, másrészt az Európai Unió részére benyújtandó Támogatási kérelem dokumentá­ciójának.

A vizsgálat keretében a Tran-SYS Kft. a MÁVTI Kft.-vel, valamint a Gauff Bu­da­pest Kft.-vel együttműködésben az alábbi feladatokat végezte el:

  • Szolnok állomás és környezete vágányhálózatát a jövőbeni igényeknek megfelelően áttervezte;
  • a jövőbeni menetrendeket, járműfordulókat, egyéb üzemi, forgalmi igényeket, mozgásokat összegyűjtötte és integrálta;
  • a vágányhálózati tervek alapján felépítette Szolnok állomás és környezete szimulációs modelljét;
  • több változatban valós idejű forgalmi szimulációs futtatásokat végzett;
  • a kapott eredmények kiértékelése alapján javaslatokat tett a többletkapacitások, szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére, valamint ezek várható költségeit is megbecsülte;
  • a fentiek eredményét, ajánlásait, következtetéseit tanulmányban foglalta össze.




Az alkalmazott szimulációs rendszer bemutatása

A BEST mikroszimulációs rendszer kifejlesztését a Tran-SYS Kft. az 1990-es évek elején kezdte meg. A BEST (rövidítés a német Betriebs- und Stellwer­ks­simulator kifejezésből) kifejlesztésének elsődleges célja különböző európai vasúti forgalomirányító központok számára olyan PC alapú oktatási, kiképzési célú szimulációs rendszer létrehozása volt, amely lehetővé tette a vasúti forgalomirányítók hatékonyabb, a valós forgalomirányítástól időben és térben független oktatását, kiképzését.
Az oktatási célú felhasználáson túl a BEST rendszer továbbfejlesztésével, kü­lön­böző grafikus és statisztikai kiértéke­lési modulok révén vált lehetségessé egy adott vonalszakasz, állomás forgalmi-technológiai, kapacitáskihasználási és egyéb szempontok alapján történő elemzése, ahol a MÁV Zrt. vonatkozó utasításait is figyelembe vették.
Ezzel a rendszerrel készítették elő Németországban, Ausztriában, Bel­gi­um­ban, Luxemburgban és Svájcban a vasútvo­­nalak és számos nagy pályaudvar – Ham­­burg, Bréma, Hannover, Frankfurt – korszerűsítését. Svájc és Olaszország ta­lálkozási pontja közelében, az Alpok alatt bújik meg a hihetetlen méretű, 35 kilométer hosszú Lötschberg-bázisalagút, melynek egyik felében egy, a másikban pedig két vágány fut. A Bern–Lötsch­berg–Simplon Vasút (BLS) Svájc legnagyobb magánvasútja. A személyszállító vonatokat 250 km/h-s sebességre tervezték, míg a tehervonatokat „mindössze” 160 km/h-ra. A beruházás komoly irányítástechnikai és biztonságtechnikai kihívások elé állította a Tran-SYS Kft.-t: a BLS jószerével a teljes hálózat szimulációját megrendelte.
Magyarországon e rendszer segítségével került sor a közelmúltban számos hazai vasútvonal forgalmi vizsgálatára a Bu­da­pest–Cegléd, a Győr–Csorna–Porpác–Szom­bathely, a Győr–Pápa–Porpác–Szom­­bathely, a Győr–Pápa–Celldömölk–Bo­ba, illetve a Budapest–Pusztaszabolcs vonalszakaszokon és Szolnok vasúti csomóponton.


Az alkalmazott szimulációs rendszer

A szimulációs rendszer (2. ábra) a kö­vet­ke­ző főbb modulokkal rendelkezik:

  • a szimulálni kívánt hálózatrész topoló­giájának leírását támogató topológia editor;
  • az aktuális menetrend és járművek leképezése;
  • a biztosítóberendezés funkcionális szimulációja;
  • vonat- és tolatómenetek szimulációja;
  • a forgalomlebonyolítást akadályozó za­va­rok szimulációja;
  • a vonatszámjelentés megvalósítása;
  • a vonatszám szerinti vágányútállítás (jelen esetben nem használt funkció);
  • a szimuláció eredményeinek értékelését támogató eszközök (toolok).

A szimulációs rendszer a vizsgálatok el­vég­zéséhez létrehozza a szimulálandó hálózatrész topológiájának modelljét (vá­gány­há­lózat, váltók, jelzők, sorompók, térközök, lassújelek stb.). Leképezi magát a biztosítóberendezési funkciókat, valamint a biztosítóberendezés által vezérelt kültéri objektumok működését. A biztosítóberendezési funkciók részben fixek, amelyek a szimulátorban vannak beprogramozva, részben alternatív funkciók, amelyek működését a tervezési fázisban meghatározásra kerülő tervezési esetek befolyásolják. Ezeknek a tervezési eseteknek a beállítása szintén a modell létrehozása során történik.
Az emberi tényezőket is figyelembe vevő szimuláció megvalósítása érdekében a szimulációs rendszer rendelkezik a biztosítóberendezés működtetéséhez egy ke­ze­lő- és visszajelentő felülettel, amelyen keresztül kiadhatók a szimulált biztosítóberendezés számára a parancsok (váltóállítás, jelzőállítás, vágányútállítás stb.), illetve ahonnan leolvashatók a biztosítóberendezés által generált állapotinformációk.


2. ábra. Az alkalmazott szimulációs rendszer
2. ábra. Az alkalmazott szimulációs rendszer
3. ábra. Az editor képernyő képe
3. ábra. Az editor képernyő képe

Az ily módon modellezett topológián lehetőség van a vonatok és tolatómenetek létrehozására és azoknak a biztosítóberendezés pillanatnyi állapota szerinti közlekedtetésére. A vonatok, illetve a tolató­menetek közlekedhetnek akár menetrend szerint, akár a kezelő által manuális módon adott forgalmi helyzetnek megfelelően vezérelve.
Mind a biztosítóberendezés működése (annak időfüggő funkciói), mind pedig a vonatok és tolatómenetek közlekedése valós időben történik. A vonatok és tolatómenetek gyorsítása, lassítása a menet­dinamikai szabályok szerint valósul meg. A normál – zavarmentes – forgalomlebonyolítás mellett lehetőség van különböző (műszaki és forgalmi) zavarok aktivizálására is, amivel vizsgálhatók a legkülönfélébb szituációk hatásai, illetve a menetrend zavarérzékenysége.
A szimulátor ily módon lehetőséget teremt a modellezett vonalszakasz valós üzemi körülmények melletti vizsgálatára. Adott bemenő paraméterek változtatásával (pl. menetrend változtatása, késések beépítése, topológiai változtatások, vál­tó- és vágánykizárások stb.) vizsgálhatók és összehasonlíthatók különböző alternatívák, elemezhetők a változtatások hatásai.
Az alkalmazott szimulációs rendszert – az aktuális forgalomtól, vagyis a kezelési igényektől függően – egy vagy két kezelő irányíthatja, emellett egy központi vezérlő munkahely is rendelkezésre áll. Szolnok esetén a csomópont jelentős forgalma miatt a szimuláció valósidejű futtatása so­rán két kezelőre volt szükség.
A tervező a BEST szimulációs rendszer úgynevezett ESTW-BZ változatát alkalmazta, amely a MÁV Zrt. és a NIF Zrt. részére korábban elvégzett szimulációs ta­nul­mányok során bevált, és sikeresen hasz­nálták. Ezt a rendszert – főképp az ob­jektumterhelési diagramok tekintetében – az igényeknek megfelelően a tervező továbbfejlesztette.
A szimulátor felépítéséhez szükséges alapadatok beszerzése, ellenőrzése, szűrése és rendszerezése után ezek bevitele a szimulátorba külön erre a célra kifejlesztett editor segítségével történik. Ennek segítségével valósul meg egyrészt a vágányhálózati, biztosítóberendezési elemek, másrészt a kezelőfelületi objektumok bevitele a rendszerbe. Az editálás során nemcsak az adott objektumok bevitele, paraméterezése történik meg, hanem egymással való függőségüket is ekkor határozzák meg. Alkalmazott editor például a háló­zati és a menetrendi.






Képernyőkép az editorról

A szimuláció során használt kezelőfelületen (3. ábra) két nézet lehetséges a kezelés során:

  • áttekintő (ún. BERÜ) kép – nagyobb területet ölel fel, korlátozott, csak a legfontosabb kezelési lehetőségekkel (területi irányítási szint);
  • részletes (ún. LUPE) kép – kisebb területet tartalmaz, teljes kezelői funkcionalitással (állomási irányítási szint).
4. ábra. Áttekintő (BERÜ) kép
4. ábra. Áttekintő (BERÜ) kép
Áttekintő (BERÜ) kép

Az áttekintő (BERÜ) képek kezelőfelülete (4. ábra) kevés kivétellel a forgalmi vizsgálat normál üzeméhez szükséges összes kezelést lehetővé teszi, azaz lehetséges:

  • vonatok generálása, törlése, szét-/összekapcsolása;
  • elsődleges és további alternatív vágány­utak beállítása, feloldása;
  • nem céllezárt vágányutak (ezen belül tolató vágányutak) művi oldása.

A fenti funkciókon kívüli minden egyéb kezelés a részletes (LUPE) nézeten keresztül lehetséges.
Az áttekintő (BERÜ) képből Szolnok állomás szimulációjához összesen három készült, és ezek alapján készültek el a terhelési diagramok.


Részletes (LUPE) kép

A részletes (LUPE) kép (5. ábra) – forgalmi szimulációs vizsgálat szempontjából legfontosabb – kezelői funkciói:

  • egyéni objektumok kezelése (pl. kézi váltóállítás, egyéni jelzőkezelés stb.);
  • üzemzavarok szimulációjához kb. 400 különböző objektum és funkcionális egyéb hiba generálása;
  • rendkívüli kezelések (pl. objektumok lezárása, foglaltság alatti kezelés stb.);
  • vágányutak felépülésénél, oldásánál je­lent­kező problémák kezelése.

Ezután történik a futtatási és kiértékelési funkciók meghatározása, és elkészíthető a vágányelemek kihasználtságábrája, valamint az objektumterhelési diagram.


A szolnoki vasúti csomópont felépítése

A vizsgálat első lépése volt, hogy a megrendelői (NIF Zrt.), valamint üzemeltetői (MÁV Zrt.) oldalról, illetve egyéb, az állomás átépítése által érintett felektől (MÁV-Cargo, MÁV Gépészet, Stadler stb.) világosak legyenek a szimuláció alapjául szolgáló jövőbeni vágányhálózat, menetrend, állomási technológia legfontosabb paraméterei.
A korábbi vizsgálatok alapján meghatározták Szolnok csomóponton a mértékadó vonatforgalmat az 5:00 és 8:00 óra közötti időintervallumban, valamint az al­kal­mazott vonattípusok jellemzőit (1. táblázat).
Ennek az időintervallumnak részbeni át­fedésével a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE Kft.) a 6:00–10:00 óra közötti időszakra elkészítette Szolnok állomás becsatlakozó vonalaira a távlati ütemes menetrendet, mint alapváltozatot. A menetrend Szolnok–Szajol állomásközben kétvágányú pályát vett figyelembe.


1. táblázat
1. táblázat

Szolnok csomópont esetében azonban a mértékadó keresztmetszet a késő esti 22:00 órától hajnali 5:00 óráig terjedő időszakra esik, ekkor történik a legtöbb sze­mélyszállító szerelvény befutása, mű­szaki előkészítése, tárolása, indításra felállítása.
Az említett időszaknak a szimulációs vizsgálatba történő bevonása tehát a vágányhálózati elemek kihasználtságának, szükségességének megállapításához elengedhetetlen (6. ábra). Ezért a Szolnok–Szajol közötti változatokra egyenként elkészítették a 22:30–6:00 óra közötti, hajnali-reggeli időszakot is magában foglaló menetrendi változatokat úgy, hogy az szervesen kapcsolódjon a már említett 6:00–10:00 óra közötti távlati ütemes menetrendhez.
Lefuttatták a csomópont tevékenységét normál üzemi működés, majd késések és zavarok imitálásával, vagyis ugyanazon karbantartási, előkészítési, elegyrendezési, gépcserélési mozgások és vonatközlekedések közbeni váratlan események előfordulásával. Külön elemezték a Szolnok–Szajol vonalszakaszt, hiszen a két nemzetközi kétvágányú fővonal itt mindössze két vágányra szűkül, és műszaki szempontból aggályos a Tisza- és Zagyva-hidak kétvágányú szerkezete tartószerkezeti meghibásodás esetén. Az ebből adódó zavartatásokat a csomópontra és Szolnokon túlmutató hálózati szintű kihatásaira is elemezték.


5. ábra. Részletes (LUPE) kép
5. ábra. Részletes (LUPE) kép

A szimuláció eredményeit a vágányelemek foglaltsági és lezárási diagramjaiban értékelték ki.
A terhelési értékek ismeretében levonható az a következtetés, hogy Szolnok személypályaudvar tervezett geometriai ki­alakítása mellett mind a személy-, mind a tehervonati vágánycsoport vágányainak kihasználhatósága kapacitásának határa közelében van. Figyelembe véve azonban az esetleges zavarállapotok kezelhetőségét, további terhelése egyéb keresztmetszetekre (térköz, be-, kijárati vágányút) való visszahatás nélkül nem növelhető.
Az állomási vágányok terhelési értékeinek ismeretében megállapítható, hogy a tervezett vonatforgalom mind a négy vizsgált változatban gyakorlatilag akadályoztatás nélkül lebonyolítható. A IX. és XIV. vágány megépítése szükséges.
Az állomás módosított vágányhálózatáról az alábbi főbb megállapítások tehetők a szimulációs vizsgálatok alapján:

  • A forgalmi terhelés nem indokolja a Szolnok–Szajol közötti nyíltvonali harmadik vágány létesítését. A harmadik vágány létesítése kétségtelen előnyökkel járhat a forgalom lebonyolításában, kü­lö­nösen abban az esetben, ha a Szol­nok–Szajol közti vonalon vágányzárat kell bevezetni. A harmadik vágány létesítési költségei azonban aránytalanul na­gyok az abból származó előnyökhöz ké­pest.
  • A harmadik vágány megépítése viszont Szolnok állomás területén belül (az E el­ágazástól Szolnok felé) szükséges.
  • Az előbbivel összhangban át kell alakítani a páratlan oldali állomásfej vágánykapcsolatait.
  • Az állomás páratlan oldalán indokolt az elágazáshoz tartozó kitérők nagy sugarú (80 km/h-val járható) kialakítása.
  • Az állomási vágányok intenzív terhelése, illetve az Újszász–Szajol irányú át­menő vonatok 80 km/h sebességgel való áthaladási lehetősége miatt a IX. és XIV. vágányok megépítése szükséges. Ugyan­akkor a IX. vágány lehetőséget ad egy dinamikus vágánymérleg beépítésére is.
  • A meglévő állomási fogadóvágányok száma és a javasolt vágánykapcsolatok, kiegészítve az előző pontban említett két vágánnyal, elegendő a tervezett forgalom lebonyolításához, figyelembe véve azonban az esetleges zavareseteket is, to­vább nem fokozható.
  • Emiatt mindenképpen szükséges a mű­szaki karbantartó bázis megépítése és a ja­vasolt technológiai rend bevezetése (a kar­bantartó tevékenységet le kell ven­ni a sze­mélypályaudvar vágányairól).
  • A páros állomásfejben szükséges a jelenlegi, főként átszelési kitérők révén biztosított párhuzamos vágánykapcsolatok fenntartása.
  • Szükséges a végponti oldalon a karbantartó bázis két kihúzóvágánya mellett a tolatási mozgások részére egy harmadik kihúzóvágány létesítése.
  • A 20. számú átszelési kitérőkapcsolat feloldását két egyszerű kitérőre karbantartási tapasztalatok indokolták, a vonatforgalom lebonyolítására nincs hatással.
  • A Járműjavító kiszolgálása érdekében a Kőrösi úti vontatóvágánnyal új kapcsolat létesül.
  • Az A és a B elágazás kitérőinek nagy su­ga­rú kialakítása szükséges.
  • A Tisza-híd Szajol felőli oldalára tervezett ún. „kisállomás” kialakítása kedvező ha­tást gyakorol a Tisza-híd egyik vágányának lezárása esetén a forgalom le­bonyolíthatóságára. Megfontolásra ajánlot­tak ezek a megoldások.
  • A havária helyzet szimulációs eredménye azt igazolta vissza, hogy a személypályaudvar tehervonati fogadó-, indító-, tárolóvágányai e terheléssel kapacitásuk határán vannak.
  • A C–D elágazás kitérői a szimulációs vizsgálatok összes változatánál magas kihasználtsági értéket adtak.
6. ábra. A szolnoki vasúti csomópont
6. ábra. A szolnoki vasúti csomópont

A fentiekben felsorolt javaslatok és a vizsgálatok dinamikus eredményei alapján a tervezett vágánygeometriai változtatások, az új műszaki előkészítő bázis el­kép­zelt technológiai rendje Szolnok személy­pályaudvar várható feladataihoz elégséges.
Látható, hogy a kapacitásigények felmérése a gazdaságos megvalósítás érdekében nagyon fontos, ezért az ilyen jellegű forgalmi és menetrendi szimulációk elvégzése a jövőben alapvető előkészítő tevékeny­ség lesz. A Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztő Zrt. a közelmúltban írta ki Szé­kes­fe­hérvár állomás szimulációs vizsgálatának pályázatát, mely a www.nif.hu honlapon is olvasható.