Hézagnélküli vágányokkal kapcsolatos előírások korszerűsítése
A bevezetőben ismertetett szempontok figyelembevételével a pályalétesítményi szakterület vezetése úgy döntött, hogy elméleti és gyakorlati szakemberekből álló bizottság vizsgálja meg a témakörben érdemes külföldi és hazai előírásokat, és annak alapján tesz javaslatot a D/12H útmutató korszerűsítésére.
Természetesen az új szabályozás igyekezett megtartani mindazokat az értékeket, amelyeket a régi előírások képviseltek. Jelen cikk keretében megkíséreljük röviden áttekinteni azokat a legfontosabb fogalmi, tartalmi változásokat, amelyeket a most hatályba lépő utasítás az előzőhöz képest tartalmaz.
A bizottsági munka eredményeként megújult szabályozásról elmondható, hogy:
- utasítás rangjára emelkedett;
- figyelembe veszi az eltelt időszak technikai, technológiai fejlődését, az új nemzetközi előírásokat és szabványokat, továbbá a hazai kutatás-fejlesztési eredményeket;
- az eddigi útmutatóhoz képest az új dokumentum terjedelme megközelítőleg a felére csökkent, a szükséges technológiai jellegű előírások és formanyomtatványok a mellékletbe kerültek;
- az utasítás használhatósága, betarthatósága érdekében az előírások esetenként rövidültek, ezáltal érthetőségük az indokolt új fogalmak bevezetésével, a meglévők pontosításával mindenképpen javult;
- hivatkozási rendszere megkönnyíti az összetartozó ismeretek megkeresését;
- a hivatkozott, illetve a hézagnélküli vágányhoz kapcsolódó egyéb utasítások, előírások és rajzok jegyzékének felsorolásával listát ad egyéb fontos ismereteket tartalmazó dokumentumokról.
A hézagnélküli sínszál semleges hőmérsékletének továbbra is az a hőmérséklet tekintendő, amelyen valamely munka keretében feszültségmentes állapotba hozták és a szabad végét az alátétlemezeken rögzítették, illetve mesterséges módon (pl. sínfeszítő berendezéssel) a semleges zónánál alacsonyabb hőmérsékleten olyan hosszra nyújtották, amelyet a kialakítani kívánt hőmérsékleten szabadon dilatálva felvenne. A hézagnélküli vágány semleges hőmérséklete a definíció szerint a két sínszál semleges hőmérsékletének átlaga, de a két érték különbsége 8 °C-nál nagyobb nem lehet.
Az üzemeltetési tapasztalatok, elméleti és gyakorlati megfontolások alapján a semleges hőmérsékleti zóna – az a hőmérsékleti tartomány, amelyen belül a hézagnélküli vágány a legkedvezőbb feszültségviszonyok mellett létesíthető, illetve üzemeltethető – felső határát az új előírás +28 °C-ban határozta meg, míg az alsó határát változatlanul hagyta. Ennek oka az, hogy a módosítással javul a hézagnélküli vágányok kivetődéssel szembeni biztonsága és kedvezőbbek a (nagyon gyakran éjszakai) munkáltatási körülmények. A hézagnélküli vágányokban magasabb hőmérsékleten is biztonságos munkavégzésre lehetőséget adó munka-hőmérsékleti zóna határértékei az előzőek figyelembevételével értelemszerűen módosultak (+29 °C… +39 °C).
Az üzemeltetés során ugyancsak kiemelten kell kezelni a semleges hőmérsékleti zónánál alacsonyabb hőmérsékleten lévő vágányszakaszokat, amelyeknél a kivetődés elleni biztonság érdekében a megfelelő semleges hőmérsékletet április 15-e előtt ki kell alakítani.
Az új szabályozás rögzíti a hézagnélküli vágányok állékonyságát befolyásoló ellenállások (síneltolási és heveder-ellenállás, a vágány keretmerevsége, az ágyazat hossz- és keresztirányú ellenállása) minimális értékeit abból a célból, hogy az üzemeltetés során ezeket mindenképpen biztosítani kell. Különösen fontos ez ott, ahol várhatóan, illetve ténylegesen feszültségcsúcs alakulhat ki a vágányban (bizonytalan vagy nem ismert tényleges semleges hőmérséklet, indulási-fékezési szakaszok stb.).
Változás a korábbiakhoz képest az is, hogy – kutatási eredményekre alapozva – normál hegesztési varratnál a varratzsugorodási feszültséget a jövőben elegendő 30-30 méter hosszban eloszlatni, de széles hegesztési hézagnál ezt a hosszt 10-10 méterrel meg kell növelni.
A hézagnélküli vágány létesítési feltételeinél a geometriai követelmények esetében egyértelműbbé vált az alkalmazható körívsugarak meghatározása. Az előírt minimális körívsugár csökkenthető az eddig is használt biztonsági sapkák beépítésével, ám a jövőben kis sugarú ívben az ágyazat oldalirányú ellenállása növelhető ágyazatragasztással is. Betonaljas vágányban, megfelelő méretű és állapotú zúzottkő ágyazat esetén a hézagnélküli vágány ívsugara 300 méterig csökkenthető, sőt engedéllyel R < 300 méter sugarú ívekben is létesíthető betonaljas hézagnélküli vágány úgynevezett erősített belső szilárdságú, illetve kívül-belül történő ragasztás alkalmazásával. A megoldást kizárólag a hézagnélküli vágány szerkezetére vonatkozó követelmények teljesülése, elvégzett erőtani vizsgálattal alátámasztott és jóváhagyott tervek birtokában szabad megvalósítani.
Külföldi és hazai vizsgálatok, illetve gyakorlati alkalmazások alapján a hézagnélküli vágány köríveinek sugara csökkenthető Y acélaljak beépítésével is. Jelenleg csak a Thyssen Krupp GfT Gleistechnik által gyártott Y acélaljak rendelkeznek Építőipari Műszaki Engedéllyel. Ezek esetében (minden járulékos ellenállást növelő szerkezet, megoldás alkalmazása nélkül) megvalósítható legkisebb ívsugarak hézagnélküli vágányban:
- 48 r. felépítmény esetében: R = 200 m
- 54 r. felépítmény esetében: R = 225 m
- 60 r. felépítmény esetében: R = 250 m
Az Y acélalj rendszere (Y–650, Y–600, Y–550) a kritikus körívsugár értékére gyakorlatilag nincs hatással. Azonban fontos tudni, hogy Y acélaljak alkalmazása esetén a hézagnélküli vágány karbantartására vonatkozó előírásokat szigorúbban be kell tartani.
A hézagnélküli vágányok élettartama, állékonysága szempontjából nagy jelentősége van az alépítményi kritériumok teljesülésének, ezért konkrét követelményeket fogalmaztak meg az előzetes geotechnikai vizsgálatokra, a kivitelezés során betartandó tömörségi értékekre, a vízelvezetésre és a sebességtől függően a rétegrendszer teherbírási értékeire.
Különösen kiemelten kezeli az új utasítás a használt anyagból létesülő hézagnélküli vágányokat. Az újra felhasználandó síneket kopottsági és szilárdsági minősítés után lehetőség szerint hosszúsínként kell visszanyerni, vagy ellenállás-hegesztéssel hosszúsíneket kell előállítani, és beépítés után a záró hegesztéseket kell aluminotermikus eljárással készíteni.
Az utasítás a hegesztések számának csökkentése érdekében a sebesség függvényében előírja a hézagnélküli vágányba beépíthető sínszál minimális hosszát is. Azt mondja, hogy új építésnél a záró darabként felhasználandó sínek, illetve karbantartási munkáknál (síntörés, illetve varratszakadás helyreállítása, hibás sín kivágása) a felhasználandó sín minimális hossza
- V ≥ 120 km/h sebességű vágányokban 0,1 V,
- V < 120 km/h sebességű vágányokban pedig 0,1 V, de legalább 6 m legyen, ahol V a vágányra engedélyezett sebesség km/h-ban.
Új elemként jelennek meg az utasításban a felrakó-javító hegesztésekre vonatkozó előírások, amelyek a sínek és kitérők lokális hibáinak meghatározott feltételek mellett történő javítását, ezzel élettartamuk meghosszabbítását szolgálják. Megemlítendő továbbá, hogy a kitérőszerkezetek (keresztezési csúcsbetét, könyöksínek, csúcssínek, tősínek) tekintetében ez különösen fontos, hiszen a kurrens szerkezeti elemek elhasználódásának csökkentésével a vasúti járművek futásbiztonsága is javul.
A különböző szigetelt illesztések (műanyag hevederes, gyári ragasztott, helyszínen ragasztott) alkalmazási feltételeinek rögzítése mellett részletesen szabályozza az utasítás a beépítés körülményeire (semleges hőmérsékleti zónában gombolással vagy fesztelenítéssel, illetve semleges hőmérsékleti zónánál alacsonyabb hőmérsékleten sínfeszítő berendezéssel végzett) vonatkozó előírásokat.
A korábbi szabályozáshoz viszonyítva lényegesen több előírást tartalmaz az új D/12H utasítás az alagútban létesíthető hézagnélküli vágányokkal kapcsolatban. Ugyanakkor összevontan, az új és használt hézagnélküli kitérőkre alkalmazandóan is tárgyalja a kitérők beépítésének, összehegesztésének, bontásának és cseréjének a feltételeit.
Új hézagnélküli vágányok létesítésénél követelmény, hogy a sínszálak vágánysemleges hőmérséklete lehetőleg a semleges hőmérsékleti zónán belül legyen. Meglévő vágányokra az első beavatkozásig a régi előírások érvényesek, különös figyelemmel a talpfás hézagnélküli vágányokat érintő korlátozásokra. Az egyes felújítási, karbantartási, zavarelhárítási beavatkozásoknál, tekintettel a semleges hőmérsékleti zóna felső határának megemelésére, nagy gondossággal kell eljárni a csatlakozó vágányszakasz/sínszál fesztelenítésénél, de mindenképpen ajánlatos feszültségeloszlatást/-mentesítést végezni.
A hézagnélküli vágány megépítése utáni átvétel során, illetve az üzemeltetés szempontjából bizonytalan semleges hőmérsékletű vágányszakaszokon (valamilyen ok miatt nincs nyilvántartott érték, semleges zónán kívüli munkánál nem történt fesztelenítés, fékezési szakasz stb.) az új utasításban szereplő mérési módszerek valamelyikével mérhető, ellenőrizhető a sín tényleges semleges hőmérséklete. Erre az úgynevezett Railscan eljárással és a korábbiakból már ismert erőmérési eljárással van lehetőség. Mindkét, a semleges hőmérsékleti zónánál alacsonyabb hőmérsékleten alkalmazható módszer a sínben hőmérséklet-változás hatására létrejövő hőfeszültség-változás érteke alapján határozza meg a sín tényleges semleges hőmérsékletét, amelynek ismerete és nyilvántartása alapvetően fontos a biztonságos munkáltatás, zavarelhárítás feltételeinek meghatározása szempontjából. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelenleg a Railscan eljárás eredményessége csak a mérési feltételek teljes körű teljesülése esetén garantálható, és a mért érték nyilvántartási célra csak akkor fogadható el, ha azt a kapcsolódó jegyzőkönyvek (hegesztési, feszültségmentesítési, -gombolási, feszítési jegyzőkönyvek) alátámasztják. A semleges hőmérsékletmérés eredményének figyelembevételével az utasítás előírja azt is, hogy a semleges hőmérsékleti zónától való eltérés függvényében milyen intézkedést kell tenni az adott vágányszakaszon.
A korszerűsített D/12H utasítás foglalkozik a hidakon átvezetett hézagnélküli vágányokban alkalmazható legújabbfajta síndilatációs készülékekkel is, előírva azok beépítési és üzemeltetési feltételeit. Az új szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy a folyamatban lévő, a hézagnélküli pálya és hídszerkezet kölcsönhatását vizsgáló bizottsági munka eredményeinek felhasználásával a tervező az eddigi előírásoktól eltérő módot is javasolhasson a pálya és a hídszerkezet dilatációjának megoldására. Ekkor azonban a hídon átvezetett vasúti pályáról átadódó igénybevételeket a hídszerkezet kialakítása, erőtani méretezése során figyelembe kell venni, illetve a hídról a híd hőmozgása következtében átadódó igénybevételeket a vasúti pálya tekintetében számítással ellenőrizni kell.
Az új szabályozás a korábbinál nagyobb terjedelemben foglalkozik a hézagnélküli vágány építésénél eddigiekben is alkalmazott vendégsínes eljárásokkal, illetve ismerteti az elmúlt időszakban egyre jobban elterjedő hosszúsínes vágányépítési technológiákat. Valamennyi megoldásnál a hézagnélküli vágány kialakítása alapvetően a semleges hőmérsékleti zónában gombolással/fesztelenítéssel, vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten sínfeszítő berendezéssel történik. A sínfeszítés előkészítő munkáit, a feszítés folyamatát, ellenőrző méréseit alapul véve/megtartva a gyakorlat számára is közérthetőbben, rövidebben szabályozza az eljárást, és a feszítés eredményének kiértékelése alapján (annak függvényében, hogy a kialakított semleges hőmérséklet semleges zónán belül vagy kívül van) határozza meg a további teendőket.
A hézagnélküli vágányok karbantartásánál továbbra is alapelv, hogy az ágyazat-ellenállásnak mindvégig biztosítottnak kell lennie, s hogy ha a tervezett munkába vétel során a várható hőmérséklet miatt a vágány stabilitása kérdéses, akkor munkahőmérsékletet kell kialakítani. Ezen túlmenően előírás, hogy emelkedő hőmérséklet mellett ágyazathiány és laza csavar nem maradhat, ha a vonatkozó táblázatban szereplő munkánál megadott, a tényleges semleges hőmérséklethez viszonyított eltérés bekövetkezik. Ezt a táblázatot az új szabályozás egyfelől a semleges hőmérsékleti zóna változása, másfelől a különböző munkák ésszerűbb csoportosítása (szabályozási munkák, ágyazat megbontásával járó munkák, egyéb munkák) miatt módosította. Különös gondossággal kell eljárni a gépi fekszint- és irányszabályozásnál, mert a nagyobb mértékű vágányemelésnél, -eltolásnál a vágánystabilizátor elhaladásáig időlegesen jelentősen lecsökken(het) a vágány stabilitása.
Hézagnélküli vágány létesítéséhez – az utasításban szereplő kivételekkel – a MÁV Zrt. által jóváhagyott hegesztési vagy szigetelési és hegesztési terv szükséges, míg a meglévő vágányok hézagnélkülivé alakításának engedélyezése – a vágány állapotának és a tervezett munkáknak a figyelembevételével – szintén a MÁV Zrt. hatásköre. Az engedélyezendő tervek tartalmi követelményeit, a tervkészítés általános és szakmai szempontjait az új előírások kellő részletességgel tárgyalják.
A korábbi útmutatónak a hézagnélküli vágányokkal és kitérőkkel kapcsolatban vezetendő nyilvántartásokra vonatkozó előírásait is alapul véve az új szabályozás két fő csoportra osztotta a dokumentumokat:
- hézagnélküli vágányok létesítéséről és a változásokról vezetendő nyilvántartások,
- meglévő hézagnélküli vágányokról vezetendő nyilvántartások.
Az első csoportba tartoznak a megvalósulási tervek és a jegyzőkönyvek, amelyek az alapnyilvántartások bemenő adatai, ezeket az építési, karbantartási, zavarelhárítási munkákat végzőknek kell elkészíteniük. Ezen adatok alapján módosulnak a második csoportba tartozó, fontos és folyamatosan aktualizálandó nyilvántartások, amelyek közül a semleges hőmérséklet kimutatásával a hézagnélküli vágányban munkát végzőket és a pálya felügyeletéért felelős dolgozókat el kell látni. Távlati cél, hogy a hézagnélküli nyilvántartások többsége a jövőben elektronikus formában történjen, és bemenő adata legyen a munkáltatást tervező döntéssegítő rendszernek.
Reméljük, hogy az elkészült és a közlekedési hatóság által jóváhagyott új utasítás valamennyi, a szakmában dolgozó tervező, jóváhagyó, lebonyolító, kivitelező, üzemeltető kolléga munkáját kellően segíti majd, nem utolsósorban a hézagnélküli vágányok biztonsága érdekében.