A Keleti pályaudvar ma Budapest és az ország egyik legnagyobb utasforgalmú fejpályaudvara. Nemcsak csomópont, átmeneti tér a különböző közlekedési módok, a közlekedés és a városi élet között, hanem közösségi színtér: az indulás, a megérkezés, a búcsúzás, a találkozás, a várakozás, a tájékozódás, adott esetben szolgáltatások igénybevételének vagy ügyintézésnek a helye. Amennyiben igényes módon, minőségi elemekkel van kialakítva, környezete gondozott, rendezett és tiszta, úgy vonzóvá válik az utasoknak, akik számára az itt töltött idő kellemes élménnyé válik.
A digitális forradalom jellemzően átformálta és folyamatosan formálja az ügyintézési folyamatokat: egyre nagyobb teret hódít az e-mobilitás, de ezzel párhuzamosan a személyes jelenlét, az ember-ember közötti interakció igénye is erősödni látszik. A jövőben arra lehet számítani, hogy a jegyértékesítés zöme IT-környezetben, személytelen formában bonyolódik, míg az ügyfelek és az ügyfajták személyes jelenlétet igénylő csoportjai számára újfajta fizikai környezetet kell létrehozni: az utascentrumokban a hagyományos fülkés rendszerű kiszolgálást felváltja a nyitott pultos szolgáltatás.
A MÁV szakemberei által megtervezett és a Budapest Fejlesztési Központtal együttműködve előkészített, mintegy 1,6 milliárd forint (1 554 700 931 Ft) értékű beruházást a kormány és az Európai Unió kohéziós alapja társfinanszírozza; a munkákat a HC Építő Korlátolt Felelősségű Társaság és a Variabau Vegyes Profilú Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság mint közös ajánlattevők végzik.
A vállalkozási szerződés aláírása 2021. február 5-én történt és 2021. március 11-én lépett hatályba.
A MÁV Zrt. 2021. március 23-án indította el európai uniós forrásból a Keleti pályaudvar utascentrumának kiépítését és várhatóan 2022. februárban fejeződik be, 11 hónapos, szerződés szerinti megvalósítási idővel.

Történeti áttekintés

A Magyar Államvasutak 1881-ben a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél kezdte el építtetni az új pályaudvart. Az első gőzös 1884. augusztus 16-án futott be az új pályaudvarra, ami építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában.
A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula (1825–1886) MÁV-főfelügyelő, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór volt. A csarnokban eredetileg öt vágány épült, de az 1980-as évekbeli korszerűsítésnél négy vágány maradt.
Építéskor a főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.
A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket. A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett.
1969-ben, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információs helyiségek, az aluljáróból széles lépcsőkön lehet feljutni a peronokhoz.
A 2010-es évek elején kezdték el építeni az M4-es metróvonalat, ekkor építették át a pályaudvar előtti teret, aluljárót és az oda vezető közforgalmú lépcsőket is.
Az épület laza, lápos talajon épült igen költséges cölöpalapozásra, a cölöpözési munkálatok megtervezése és irányítása a norvég születésű Gregersen Guilbrand szakértelmét dicséri – az 1960-as évek végén az M2-es metróvonal építésekor, s a 2010-es évek elején, az M4-es metróvonal építésekor a cédrusfa cölöpöket teljes épségben találták.
Az épület olasz reneszánsz stílusú főhomlokzata 40 méter magas, felső részét a vasút allegóriáját megjelenítő szobrok díszítik. A húsz méter széles kapuzat két oldalán egy-egy falfülkében James Watt és George Stephenson szobra áll, közvetlenül a kapuzat fölött a bányászat, az ipar, a földművelés és a kereskedelem jelképes alakjai tekintenek alá. A fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42, magassága 31,4 méter. A vágánycsarnokot két oldalról eklektikus stílusú szárnyépületek egészítik ki. Az utazóközönség a Thököly út felőli indulási oldalon, a Lotz-csarnokon át juthat a vágánycsarnokba, a pompás, fényűző csarnokot Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.
Jelen átalakítással érintett a vágánycsarnok főhomlokzat mögötti területe és az alatta lévő utasforgalmi területek.

Koncepció, funkció

Az utascentrum tervezésekor és megvalósításakor kiemelt cél, hogy a végeredmény tükrözze mai világunk modernitását és funkcionalitását. Elvárás, hogy kulturált, tiszta, emberközeli, élményt adó tér jöjjön létre, ahová jó bemenni, ahol jó lenni. Kialakításában legyen friss, fiatalos, rendezett és átlátható, egységes és biztonságot sugárzó. Arculati elemei finoman, de országszerte egységesen és felismerhetően közvetítsék a MÁV vállalati identitását.
A jelenleg szétszórtan működő szolgáltatásokat, a növekvő igényeknek megfelelően, összevontan terveztük megvalósítani egy integrált utascentrum kialakításával. Ennek a koncepciónak terveit készítettük el az előzetes tervezési diszpozíciók alapján. Valamennyi szolgáltatást (belföldi, nemzetközi pénztárak, ügyfélszolgálat, szolgáltatás-értékesítés, automata csomagmegőrzés, utasforgalmi vécék-mosdók) a legfrekventáltabb területen összevontan valósítottuk meg, attraktív, ergonomikus térben.
A hely kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az ütemezett rekonstrukció a legfrekventáltabb területről induljon, lehetőség szerint az átépített terület ne ütközzön más, távlati elképzelésekkel, továbbá a lehető legjobban szolgálja a megjelölt célokat és maximalizálja az elérhető eredményeket.

A 2018-as forgalomfelvétel alapján a Baross tér felőli, azon belül az aluljárószinti gyalogoskapcsolat a legmeghatározóbb. Ez a terület, illetve a Baross téri főbejárat (nagy összesítők előtti terület) a legfrekventáltabb, amely az utasáramlás optimalizálásával még meghatározóbbá válhat.

A fentiek miatt az utascentrum ügyfélterét a jelenlegi, aluljárószinti pénztárak és azok előtti terület felhasználásával alakítottuk ki, a kapcsolódó háttérterületekkel, amelyek az „A” épülettömb pincéjében és a „B” épülettömb tetőterének egy részében helyezkednek el.

A csarnoktérbe felvezető meglévő lépcsőkarokat befogadó födémnyílás egy részét járható üvegfödémmel fedtük (1. ábra), így hoztuk létre az alsó szint belső, ügyfélforgalmi tereit, ezáltal megnöveltük a földszinti kijelzők előtti várakozóhelyet is.
Az utascentrum ügyféltérből és munkatérből áll. A munkatér kilenc pénztár- és két ügyfélszolgálati pultot tartalmaz, az egyik pult akadálymentes kialakítással készül. Az ügyféltérben várakozóhelyet, gyereksarkot, önkiszolgálópultot, sorszámhúzó automatát, utastájékoztatást az induló-érkező vonatokról és egy szolgáltatás-értékesítési irodát alakítottunk ki (2., 3. ábra). Az ügyféltérhez kapcsolódnak a háttérirodák és kiszolgálóterület, amely korszerű munkakörülményeket biztosít az ott dolgozóknak is. A pinceszintre végleges építészeti terek, illetve gépészeti, erősáramú és távközlési rendszerek kerülnek, a felépítményben, a tetőtérben és tetőfelületen, ideiglenes jelleggel, a szükséges gépészeti elemek. Megformálásuknál törekedtünk a minimális építészeti beavatkozásra, mind akusztikai, mind esztétikai szempontból a legkevésbé zavaró, beavatkozó megoldásra, figyelembe véve a helyi építési szabályzatban előírtakat.

Az utascentrum előtti fogadótér is megújul építészeti megjelenésében, és az akadálymentesítés korszerű eszközeit alkalmazva, duplex felvonó és két mozgólépcső beépítésével (4. ábra), továbbá az utasok komfortját növelendő jegykiadó automatákat, automata csomagmegörzőt és modern utcabútorokat helyeztünk el. A metró felől érkezők megújult padlóburkolattal, fém álmennyezettel, integrált világítástechnikával és utastájékoztatással felszerelt előtérbe jutnak, amelyet a megnövelt szélességű akadálymentes rámpán és felújított előlépcsőn keresztül érhetnek el (5.-6. ábra). Külön beruházásban megújul a szomszédos utasforgalmi vécécsoport is.

Belsőépítészeti kialakítás

A közönségforgalmi terület meghatározó eleme a meglévő oszlopok által közrefogott üvegfödém, amely a csarnokból engedi be a fényt az utascentrumba. A bejárattól balra eső fal végig üvegezett, a szolgáltatás-értékesítő iroda szintén üvegfallal leválasztott. Az utascentrumban ügyfélhívó rendszer működik. Az ügyfélirányító kijelzők a pilléreken kapnak helyet süllyesztett kivitelben, valamint a szolgáltatás-értékesítő iroda ajtaja melletti üvegfalba integrálva. Az utastájékoztatás három 55" képátlójú monitorral lesz megoldva, amelyek közül kettő a jegypénztárak felett, az üvegfödém alatti függőleges falszakaszon lesz elhelyezve, egy pedig ezekkel szemben. A jegypénztárak és az információspultok nyitott rendszerűek, tehát az utas és az értékesítő között nincs fizikai akadály. Megjelenésüket az utasforgalmi terület felől meghatározza a hosszú folyamatos pult, amely összeköti és egybefogja az egyes pénztárakat. Ez a folyamatosság egy helyen, középen, az akadálymentes pultnál szakad meg, ahol a kerekesszékes elérhetőség miatt alacsonyabban lesz. A padlóburkolat az aluljáró szürkekő burkolatának a folytatása, a függönyfalak tartószerkezetei szürke színűek. Az álmennyezetek fehér színűek, amelybe némi változatosságot hoz az akusztikai álmennyezet perforációja. A felmenő szerkezetek nagyrészt szintén fehér színűek, de itt hangsúlyos kivétel a pultok mögötti arculati fal, amely textilanyagú és a MÁV alapszínét képező kék egy speciális árnyalatát kapja. Az arculati fal a Texaa cég akusztikai falpaneljéből épül fel, amelyre arculati elemek lesznek elhelyezve.