A KTI széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Tagja számos nemzetközi kutatási szervezetnek. Aktív tagja a közlekedési kutatásokkal, a közlekedésbiztonsággal, a közösségi közlekedéssel és a közlekedési képzésekkel foglalkozó legelismertebb nemzetközi szervezeteknek (FEHLR, FERSI, ECTRI, AIPCR, CARE, IRTAD, UITP, EUROTRA), és élő kapcsolatot ápol számos európai kutatóintézettel (1. ábra).

A KTI egyik fontos tevékenységi köre az EK tanúsítási feladatok ellátása. Ezt a tevékenységet a Tanúsítási Igazgatóság látja el, amelyik a vasúti tanúsítást és az építési termékek tanúsítását végzi. A vasúti tanúsítást teljeskörűen, valamennyi vasúti szakmai területen végzi [1].
Az átjárhatóság követelményének kialakulása
Az átjárhatóság kérdése a vasúti közlekedés megszületése óta napirenden van. Ennek első alapvető tétele Európában az egységes nyomtávolság alkalmazása volt, amelyet az angol minta alapján 1435 mm-ben határoztak meg.
Az egységesítés céljára hozta létre tíz porosz vasúttársaság 1846. november 10-én az első közösséget, amelyhez fél éven belül valamennyi német vasúttársaság csatlakozott. A közösség 1847 decemberétől a Német Vasútegylet (Verein der deutsche Eisenbahnverwaltungen) nevet viselte, amelyhez 1850-ben négy, a Habsburg Birodalom területén működő, osztrák–magyar vasúttársaság is csatlakozott, köztük a Magyar Középponti Vasúttársaság.
A következő jelentős lépés a határokon átnyúló vasúti közlekedés területén az 1882-ben megalkotott berni egyezmény volt, amely 1887-ben lépett hatályba az egyezményt elfogadó Német Birodalom, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Magyarország és Svájc közötti forgalomban. A pályákra és a járművekre vonatkozó műszaki előírásokat az úgynevezett Műszaki Egység – Technische Einheit (TE) – tartalmazta.
Új fordulatot a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) 1922-ben történt létrehozása hozott. A tagvasutak képviselőiből felállított munkabizottságok megalkották a nemzetközi forgalom fenntartásához és lebonyolításához szükséges, műszaki, kereskedelmi és forgalmi követelményeket tartalmazó Döntvények rendszerét és magukat a Döntvényeket.

Átjárhatósági Műszaki Előírás

Az ezredfordulón meghatározott új követelményeket tartalmazó in­ter­ope­ra­bi­litási irányelvek célja az egységes vasúti alrendszerek létrehozása, amelyek lehetővé teszik a vonatok biztonságos és akadálymentes közlekedését a transzeurópai vasúthálózaton. További várt haszna a harmonizált vasúti berendezések megjelenése a piacon, amelyek versenyképessé teszik a vasútközlekedési ipart a közúti szállítással szemben. Az irányelvek meghatározzák a vasúti alrendszerekre: járművekre, biztosítóberendezésre, pályára, infrastruktúrára vonatkozó „alapvető követelményeket”, amelyeknek való megfelelőségre vonatkozó részletes előírásokat a Technical Specifications for Interoperability (TSI-k), az Átjárhatósági Műszaki Előírások tartalmazzák. Alkalmazásuk az új vasúti alrendszerek létesítése, a meglévők felújítása, korszerűsítése, illetve a kiemelt fontosságú, átjárhatóságot lehetővé tevő elemek forgalomba hozása előtt kötelező.

Az EK-tanúsítás célja

Az EK-tanúsítás célja az európai vasúti rendszer egységesítése, az akadálytalan átjárás biztosítása az egyes országok vasúthálózatai között. Az egységesítést mind a műszaki, mind a szervezeti és szabályozási szférában úgy kell elvégezni – összhangban az EU- és a nemzeti jogszabályokkal –, hogy az megfeleljen az EU követelményeinek, ugyanakkor legyen figyelemmel a nemzeti sajátosságokra [2].
A vasúti hálózatok átjárhatósága – azaz az interoperabilitás – biztosítása érdekében a felújítások, beruházások és fejlesztések végrehajtását külső független, az EU-ban bejegyzett tanúsító szervezetek, úgynevezett bejelentett szervezetek (notified body – NoBo) felügyelete és ellenőrzése mellett kell végezni. A független tanúsító szervezet tanúsítja, hogy a beépített rendszerelemek, valamint a komplex alrendszerek megfelelnek az EU követelményeinek.

Jogi alapok és intézményrendszer

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékeléséről és az alrendszerek EK-hitelesítési eljárásáról a 2008/57/EC a vasúti rendszer közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról és 797/2016/EU a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló irányelvek rendelkeznek.
Az eljárások lefolytatását olyan szervezetek végezhetik, amelyek a 60/2011. (XI. 25.) NFM-rendelet A közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló rendelet követelményeinek megfelelnek.
A kijelölő hatóság a rendelettel összhangban jelöli ki a tanúsító szervezetet. Ha a tanúsító szervezet megfelel az EU-követelményeknek, akkor bejelentésre kerül az Európai Vasúti Ügynökség felé, és bejegyzésre kerül, mint az EU-ban jogosult tanúsító szervezet.
Ennek megfelelően kétféle tanúsító szervezetről beszélhetünk:
– Az EU átjárhatósági követelményeinek megfelelőségét tanúsító bejelentett szervezet, azaz notified body (NoBo), az Európai Bizottság internetes lapján közzétéve.
– A nemzeti szabályoknak való megfelelőséget tanúsító kijelölt szervezet, azaz designated body (DeBo).
Bejelentett szervezetek azok a szervezetek, amelyek felelősek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségi vagy használatra való alkalmassági értékeléséért és az alrendszerek EK-hitelesítési eljárásának értékeléséért. A gyártó felelőssége annak ellenőrzése, hogy a termékeik forgalomba hozatala előtt szükség van-e EK-megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozatra. Ha a termék egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem, a gyártó és a kérelmező a bejelentett szervezet (NoBo) által kiadott tanúsítvány alapján köteles nyilatkozni a megfelelőségről és használatra való alkalmasságról vagy a hitelesítésről, azaz, hogy a termék megfelel az Európai Unió jogszabályi előírásainak vagy teljesíti a nemzeti követelményeket.
A megfelelőségértékelő szervezet kiválasztása már a tervezési periódusban ajánlatos annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a viták, konfliktusok és a megismételt munkák jelentős költségei.
A kétféle tanúsítás végezhető egyazon szervezet keretei között is.
A bejelentett szervezeteknek alapvető követelményeknek kell megfelelni, ezek az:
– önálló jogi személy,
– függetlenség a gyártótól, üzemben tartótól, forgalmazótól,
– felelősségbiztosítás,
– szakmai alkalmasság,
– szakmai tapasztalat,
– megfelelőségvizsgálathoz szükséges eszközök megléte.

Magyarországon több kijelölt szervezet is működik. A KTI mind a NoBo-, mind pedig a DeBo-tanúsításokra kijelölt és bejelentett szervezet.
A Magyarországról bejelentett és az EU által regisztrált szervezeteket az EU NANDO rendszerében hozzák nyilvánosságra (https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/). Ennek képernyőképét mutatja a 2. ábra.

 A KTI kijelölése:
– NoBo-tevékenységre 2025. október 9-ig érvényes. Bejelentett szervezet nyilvántartási száma: NB 2071.
– DeBo tevékenységre 2025. január 15-ig érvényes.
A kijelölések valamennyi vasúti alrendszerre vonatkoznak.
A megfelelőségértékelési eljárás alapjai

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve alapján elfogadott, az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások.
A vasúti tanúsítás kiterjed:
– a vasúti alrendszerekre (infrastruktúra, energetika, biztosító- és irányítórendszerek, járművek);
– a vasúti rendszerek rendszerelemeire (beépített anyagok, szerkezetek, részegységek stb.).
Az 1. táblázat tartalmazza a megfelelőség-ellenőrzési eljárási módokat, a hozzájuk tartozó kóddal.
A megfelelőségértékelés előre meghatározott modulok szerint történik. A tanúsítvány az adott termék, alrendszer és alrendszerelem jellegének, a piacon betöltött szerepének megfelelően a 2. táblázatban leírtaknak megfelelő lehet.

A megfelelőségértékelési tanúsítványok érvényessége öt év, de a tanúsítást végző bejelentett szervezet a kiadásához szigorúbb feltételeket is szabhat.
A vasúti pályakorszerűsítések tanúsítása az SG modul alapján történik.

A tanúsítás során alkalmazott szabályozások

NoBo-tanúsítás

Alapjául az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) szolgálnak. Az ÁME-k tartalmazzák mindazokat a feltételeket, amelyeknek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek és az alrendszereknek meg kell felelniük, és előírják azokat az eljárásokat, amelyeket követni kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítása és az alrendszerek EK-hitelesítése során.
A vonatkozó ÁME-k az infrastruktúra vonatkozásában:
– a bizottság 1299/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszerének infrastruktúra-alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (INF ÁME),
– a bizottság 1300/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról (PRM ÁME),
– a bizottság 1303/2014/EU rendelete (2014. november 18.) az Európai Unió vasúti rendszeréhez tartozó vasúti alagutak biztonságára vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (ALAGÚT ÁME).
Az ÁME-k alkalmazásakor figyelembe kell venni az esetleges módosításokat.
Feltétlenül figyelembe kell venni az ÁME-k alkalmazásakor a következő útmutatókat:
– Európai Vasúti Ügynökség ERA/GUI/07-2011/INT Útmutató az infrastruktúrára vonatkozó ÁME alkalmazásához;
– Európai Vasúti Ügynökség ERA/GUI/02-2013/INT Útmutató a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME alkalmazásához.
Az útmutatók segítséget nyújtanak az egyes követelmények értelmezéséhez. Az INF ÁME útmutatója függelékeket tartalmaz:
– 1. függelék. Megfelelőség értékelésére vonatkozó CEN-szabványok,
– 2. függelék. Az egyenértékű kúposság tekintetében a vágánykialakítással szemben támasztott követelménynek eleget tevő vágánykonfigurációk.
A PRM ÁME függeléke tartalmazza a figyelembe veendő szabványokat.
A KTI a 2008/57/EK Irányelv IV. és VI., valamint a 2016/797/EU Irányelv 9. cikke (2) bekezdésében, illetve IV. mellékletében szereplő követelményeknek megfelelően és a vonatkozó ÁME-k szerint vizsgálja és ellenőrzi az alrendszereket és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket vagy vizsgálja és auditálja a gyártók minőségirányítási rendszerét.

DeBo-tanúsítás

A DeBo-tanúsítás szükségességét a „289/2012. (X. 11.) kormányrendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól” jogszabály írja elő. A nemzeti szabályoknak való megfelelőséget értékelni és tanúsítani kell:
– az ÁME-k 4.2. fejezetében szereplő nyitott kérdések esetében,
– az ÁME-k 7.3. fejezetében felsorolt különleges esetekben,
– ha nincs ÁME-követelmény az európai vasúti rendszer részeire,
– vagy ha a tagállam a 2016/797/EU irányelv végrehajtása keretében elfogadott intézkedésekből kizárta a következőket:
• metrók, villamosok és más könnyű vasúti rendszerek;
• a vasúti rendszer többi részétől működésükben különálló hálózatok, amelyek csak helyi, városi vagy elővárosi személyszállításra szolgálnak, valamint a kizárólag ilyen hálózatokon működő vasúttársaságok;
• magántulajdonban lévő vasúti infrastruktúra és az ilyen infrastruktúrán használt járművek, amelyeket kizárólag a tulajdonos használ saját áruszállítási műveleteire;
• szigorúan helyi, történelmi vagy turisztikai célra használt infrastruktúra és járművek.
Az ÁME-k nem nyújtanak teljes körű előírásrendszert a vasúti létesítmények tervezéséhez, ezért szükség van nemzeti szabályozásokra. A KTI a nemzeti szabályok szerinti megfelelőségértékelést a bejelentett szervezetek által alkalmazott eljárásrend szerint végzi.
A KTI, mint DeBo-tanúsító szervezet, az „infrastruktúra”, az „energia”, az „ellenőrzés, irányítás és jelzés”, valamint a „járművek” alrendszerekre vonatkozóan a következő nemzeti szabályok szerinti vizsgálatokkal nyújt vasúti értékelési szolgáltatásokat a kérelmezőknek:
– Nemzeti Referenciadokumentum Magyarország (vasúti járművek),
– A vasúti járművek megfelelőség­ér­té­ke­lése során a 2016/797/EU irányelv IV. melléklet 3. pontjában hivatkozott, bejelentett nemzeti szabályok,
– 103/2003. (XII. 27.) GKM-rendelet Országos Vasúti Szabályzat OVSZ I.,
– 18/1998. (VII. 3.) KHVM-rendelet Országos Vasúti Szabályzat II.

Az EU 4. vasúti csomag átültetése a hazai jogrendbe

A 4. vasúti csomag átültetése a hazai jogrendbe folyamatban van. Ennek keretében határozzák meg az EU felé bejelentendő nemzeti szabályokat, továbbá a be nem jelentett, de kötelezően alkalmazandó nemzeti szabályokat (3. ábra)

A szabályozási rendszer átalakítása következtében 2021. évben az alábbi változásokkal számolhatunk:
– Hatályát veszíti majd a 103/2003. (XII. 27.) GKM-rendelet és az OVSZ I.
– Hatályát veszíti az Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzata.
– Új szabályozásként megjelenik miniszteri rendelet, az ITM rendelete az uniós vasúti rendszer magyarországi részét képező vasúti pálya és tartozékai tervezésére, építésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokról. A miniszteri rendelet a magatartási szabályokat és az általános szabályozást tartalmazza.
– A részletes műszaki szabályozás vasútügyi műszaki előírásokban kerül megjelenítésre, amelyeket a közlekedési hatóság hagy jóvá. A vasúti pályát illetően négy új szabályzat kerül kiadásra:

• vasúti pályatervezési és -létesítési szabályzat,
• vasúti alépítmény-tervezési, -létesítési és -üzemeltetési szabályzat,
• vasúti pályaüzemeltetési és -karbantartási szabályzat,
• vasúti hidak, műtárgyak tervezési, létesítési és üzemeltetési szabályzat.

A pártatlanság és diszkriminációmentesség garantálása

A KTI nyilatkozata pártatlanság és a diszkriminációmentesség biztosításáról garantálja a pártatlanság és diszkriminációmentesség érvényesülését.
A KTI minden olyan kérelmező számára elérhetővé teszi a szolgáltatásait, amelynek a tevékenységei a működési körén belül esnek.
A KTI a megfelelőségértékelési tevékenységét minden kérelmező számára egységes feltételekkel biztosítja.
A KTI a kérelmezőkkel szemben egységes feltételrendszert a KTI Nonprofit Kft. megfelelőségértékelést végző szervezeti egysége, a Tanúsítási Igazgatóság Vasúti Tanúsító Irodák (a továbbiakban TIG VTI) tevékenységében érdekelt felek megelégedettségének fenntartása, növelése érdekében hatékony irányítási rendszert működtet, amely megfelel az MSZ EN ISO/IEC 17065:2013 szabvány és a tevékenységet szabályozó hazai és nemzetközi szervezetek dokumentált követelményeinek.

A tanúsítás néhány gyakorlati kérdése

289/2012. (X. 11.) kormányrendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól előírja az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre vagy rendszerelemekre a bejelentett szervezet, egyéb műszaki szempontokra a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerint kijelölt szervezet tanúsítását, valamint – ha jogszabály előírja – a kockázatértékelést. Ennek megfelelően NoBo-tanúsítás szükséges az európai vasúti rendszer részét képező alrendszerek építése, felújítása, korszerűsítése, fejlesztése esetén. A DeBo-tanúsítás valamennyi alrendszerre szükséges.

Engedélyezési és kiviteli tervek tanúsítása

Engedélyezési terveket a jogszabálynak megfelelően minden esetben tanúsítani szükséges. A tanúsítás során a tanúsító szervezet megvizsgálja, hogy a tervdokumentáció tartalmilag kielégíti-e a vonatkozó ÁME, illetve nemzeti szabályok műszaki előírásait.
A tanúsító szervezet közbenső megfelelőség-ellenőrzési nyilatkozatot ad ki (ISV). Az ISV az esetleges nem megfelelőségeket az értékelési jelentésben tartalmazza.
Az engedélyezési tervdokumentáció tanúsítása nagy segítséget nyújt az engedélyező hatóságnak az engedélyezési eljárás lefolytatásához.
A kiviteli tervdokumentáció tanúsítását jogszabály nem írja elő. Szükségessége a megrendelő akaratából vagy hatósági előírás esetén merülhet fel. Tanúsítása ugyanúgy történik, mint az engedélyezési tervdokumentációé.
NoBo-tanúsítás esetén nehézséget okoz­hat az ÁME egyenértékű kúposságot, illetve a vágány terheléssel szembeni ellenállásának igazolását szolgáló adatok megadása.
– A megítélésnél könnyebbséget jelent, ha az egyenértékű kúposság szempontjából az alkalmazott felépítménytípus bennfoglaltatik az Európai Vasúti Ügynökség ERA/GUI/07-2011/INT Útmutató az infrastruktúrára vonatkozó ÁME alkalmazásához 2. függelék 2. táblázatában felsorolt felépítménytípusok között. Az ilyen felépítménytípusokra nem szükséges elvégezni az egyenértékű kúposság számítását, mert automatikusan elfogadhatók.
– A vágány terheléssel szembeni ellenállásáról az INF ÁME 6.2.5.1 úgy rendelkezik, hogy
(2) A vágánytervet ezen ÁME C.1. függelékében meghatározott műszaki jellemzők és D.1. függelékében meghatározott üzemeltetési feltételek alapján kell meghatározni.
(3) A vágányterv akkor tekinthető meglévőnek, ha teljesül mindkét alábbi feltétel:
a) a vágánytervet legalább egy éven át a szokásos üzemeltetési körülmények között alkalmazták, és
b) a vágányon átgördült elegytonna a szokásos üzemeltetés időszakában legalább bruttó 20 millió tonna volt.
A KTI mint tanúsító fenti feltételeket teljesítettnek tekinti, ha:
– az alkalmazott felépítményszerkezetet a MÁV elfogadta és a műszaki utasításaiban előírta azok alkalmazását, vagy
– az alkalmazott vágányképre a pályaüzemeltető írásban nyilatkozik, hogy kielégíti az ÁME fenti feltételeit.
Egyéb esetekben a tervezőnek számítással kell igazolni az ÁME előírásainak való megfelelést.

A megvalósult létesítmény tanúsítása

A 289/2012. (X. 11.) kormányrendelet részletesen megfogalmazza a használatba vétel engedélyezésével kapcsolatos követelményeket. A követelmények között a független tanúsító szervezet által kiállított EK-hitelesítési nyilatkozat és a nemzeti szabálynak való megfelelést igazoló hitelesítési nyilatkozat rendelkezésre állása is szerepel.
Ahhoz, hogy a megvalósult létesítmény tanúsítható legyen, szükség van a megvalósulási dokumentációra, amelynek tartalmaznia kell:
– a pályaüzemeltető és a mérnök záradékával ellátott megvalósulási tervdokumentációt,
– az építési engedélytől való eltérési engedélyeket,
– hiteles mérési eredményeket kiértékelve, pályaüzemeltető és a mérnök záradékával ellátva,
– a beépített anyagok megfelelőségét igazoló dokumentumokat,
– a használatba vétel előtt megszerzett tanúsítványokat.
Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a vasúti rendszer szereplői nem ismerik teljeskörűen és teljes mélységében a vonatkozó EU- és hazai előírásokat. Ennek megfelelően gyakran találkozunk hiányos adatközléssel vagy túlzott dokumentálással.
Ezek jellemzően:
– a műszaki leírások nem tartalmazzák a nyomtávolságot, az alkalmazott űrszelvény típusát, a perontető és a szabadon tartandó tér közötti méretviszonyt bemutató keresztszelvényt stb.;
– a mérési eredményeket jellemzően nem értékelik ki;
– a dokumentációt az üzemeltető és a mérnök nem záradékolja;
– túlzó, felesleges és használhatatlan adattömeg összegyűjtése és megküldése, mint például raklapok nyilvántartási adatai, szállítólevelek stb.
A felesleges adattömeg elkerülése, de szükséges és elégséges adatszolgáltatás érdekében segédleteket készítettünk a NoBo és DeBo megvalósulási dokumentáció tartalmára vonatkozóan. Ezek alkalmazásával a fenti problémák kiküszöbölhetők.

Összefoglalás

A tanúsítási tevékenyég viszonylag új elem a vasút életében. Fontosságát aláhúzza a pártatlanság, a szakmai függetlenség és szakmai alaposság igénye.
A KTI tevékenysége segíti a vasúti üzemeltetőket abban, hogy megnyugtató, igazolt módon tanúsított, ellenőrzött létesítményt vegyenek át üzemeltetésre (4. ábra).

Megnyugtató a mérnök és a kivitelező részére, hogy független tanúsító szervezet állít ki „bizonyítványt” tevékenységük eredményéről. Nagy segítség az engedélyező hatóság részére, hiszen a tanúsító szervezet a tervezéstől az üzembe helyezésig végig figyelemmel kíséri a létesítmény megvalósulását, és a tanúsítvány birtokában kellő szakmai bizonyossággal adhatja ki az építési vagy használatba vételi engedélyeket.
A tanúsítás tehát egyaránt szolgálja az EU elvárásainak, a nemzeti szabályoknak való megfelelést, a szakmai szabályok maradéktalan érvényesítését, ezeken keresztül a megfelelő minőségű produktum létrehozását. A KTI kiváló szakembergárdával a jövőben is szolgálja a korszerű vasút ügyét.